Az Egyesült Államok békét akar, és nem azért áll háborúban, mert szeret harcolni, hanem azért, mert a terroristák háborút üzentek neki - fogalmazott Giuliani a Newsweekben írt cikkében, emlékeztetve arra, hogy az iszlám szélsőségesek már az 1970-es években megkezdték hadjáratukat a nemzetközi közösség ellen.

A terrorizmus elleni harc terepe Irak és Afganisztán lett, az Egyesült Államok stratégiája pedig csupán egyetlen lehet: a győzelem. Irakban az amerikai győzelem azt jelenti, hogy kivívják az ország stabilitását, és szövetségesükké teszik a kormányt a terrorizmus elleni globális harcban.

"Rettenetes hiba lenne, ha felállítanánk egy mesterséges menetrendet az amerikai csapatok kivonására. Szövetségeseink emiatt arra a következtetésre jutnának, hogy Washington többé nem hajlandó és nem képes tartós akcióra, ellenségeink pedig felbátorodnának. Összefoglalva: az iraki kudarc szélesebb körű és véresebb regionális konfliktushoz vezetne a közeljövőben" - írta Giuliani, aki szerint az Egyesült Államoknak változatlan erőt kell mutatnia az olyan államok ellen is, mint Irán, és meg kell akadályoznia, hogy nukleáris fegyverhez jusson.

"A demokraták nem játszhatnak a nemzet biztonságával"

Giuliani pontokba szedte, mire figyelne, ha ő költözhetne be a Fehér házba. Először is meggyőződése, hogy az amerikai hírszerzésnek meg kell kapnia minden eszközt arra, hogy felvehesse a harcot a terroristákkal - ennek érdekében felül kell vizsgálni a meglévő törvényeket.

"A kongresszusban ülő demokrata képviselőknek nem engedhetjük meg, hogy játszanak a nemzet biztonságával. A hírszerző közösséget újra kell éleszteni, újraszervezni... és megerősíteni kapcsolatait a szövetségesek hasonló szervezeteivel" - véli Giuliani, aki emlékeztetett arra, hogy az együttműködés révén sikerült megakadályozni 14 támadási kísérletet amerikai és 11-et idegen földön 2001. szeptember 11-dike óta.

Másodszor; a NATO-t ki kell szélesíteni - állítja Giuliani. A szervezet az elmúlt években túlnőtt eredeti szerepén, ahogyan azt afganisztáni szerepvállalása is mutatja. "Erre alapozva a NATO-nak el kell köteleznie magát arra, hogy szembeszálljon a globális fenyegetésekkel... Fel kell ajánlani a tagságot minden országnak, amely megfelel az alapvető követelményeknek, vagyis demokratikusan választott kormánya van, rendelkezik a szükséges katonai képességekkel és elkötelezett" - írta Giuliani, aki Ausztráliát, Indiát, Izraelt, Szingapúrt és Japánt sorolta fel példaként.

Harmadszor; az Egyesült Államoknak növelni kell a hadseregét, mert túl hosszú ideje már, hogy túl sokat követelnek a katonáktól, akiknek túl kevés eszközük van. "Nagy hiba volt, hogy azt hittük, a hidegháború lezárulásával jelentősen csökkenthetjük a hadsereg létszámát, és megelégedhetünk békebeli katonai költségvetéssel. A globális háború szükségleteinek megfelelően ismét növelni kell a katonai költségvetést" - hangsúlyozta Giuliani.

A republikánus politikus emlékeztetett arra, hogy már javasolta legalább tíz új harci dandár felállítását, ha pedig elnökké választanák, a haditengerészet legalább 300 új hajót, a légierő pedig elegendő számú üzemanyag-utántöltő repülőgépet kapna, és megkezdődne az elöregedett B-52-eseket leváltó nagy hatótávolságú bombázók gyártása is.

Giuliani emlékeztetett arra is, hogy már korábban javasolta egy olyan "hibrid", katonai-civil stabilizációs és újjáépítési expedíciós erő létrehozását, amelynek a feladata lenne többek között annak a megakadályozása, hogy a terroristák menedéket találjanak bárhol a világon. "Az iraki tapasztalat megmutatta, hogy Amerikának képesnek kell lennie a béke megnyerésére is; ezt a célt szolgálná ez az erő."

Végezetül nagyobb figyelmet kell fordítani Amerikai tekintélyének megerősítésére világszerte. "Az amerikai értékek - a szabadság és a demokrácia - megváltoztatták a világot, de meg kell tanulnunk jobban kommunikálni ezt az üzenetet; nem szabad ráerőltetnünk elveinket másokra, hanem rá kell mutatnunk, hogy a saját jól felfogott érdekükről van szó" - hangsúlyozta Giuliani, aki szerint minél jobb kereskedelmi és kulturális kapcsolatot ápol az Egyesült Államok más országokkal, annál nagyobb a valószínűsége, hogy meg is értik majd egymást.