Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
311.28
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
NABATIEH, LEBANON - SEPTEMBER 30: Smoke billows from the area as a result of the Israeli armys attacks on the town of Hiyam in Nabatieh, Lebanon on September 30, 2024. (Photo by Ramiz Dallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Tárik Meszár: a Hezbollah meggyengült, nehéz lesz kilábalnia a szorult helyzetből

A dél-libanoni offenzívával az lehet az izraeli hadsereg célja, hogy a 60 ezer evakuált embert vissza lehessen költöztetni Észak-Izraelbe, illetve a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a Hezbollah katonai infrastruktúráját – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hozzátette: a libanoni kormánynak is érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli hadsereg kedd hajnalban korlátozott katonai műveletet indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Közlésük szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah célpontjait támadják.

A libanoni síita fegyveres szervezet kedd reggel közölte, hogy újabb tüzérségi támadást indított Izrael északi területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Korábban Metula térségében állomásozó izraeli egységekre mértek csapásokat. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy nyílt háború tör ki Izrael és Libanon között. Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hezbollah egy Irán által támogatott milícia, melynek akcióit nem lehet a libanoni állam katonai tevékenységeiként értelmezni.

Mint fogalmazott, Izraelnek most az lehet az elsődleges célja, hogy 60 ezer kitelepített állampolgárát vissza tudja költöztetni Észak-Izraelbe, előtte azonban valahogy ki kellene szorítania Dél-Libanonból a Hezbollahot, amely folyamatosan támadja az észak-izraeli településeket. Az izraeli hadsereg másik fő célja pedig az, hogy a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a síita katonai szervezet infrastruktúráját, visszaszorítva ezzel a Hezbollahot a Litáni nevű folyó északi oldalára.

Tárik Meszár emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozata alapján a Hezbollahnak már régen ki kellett volna vonulnia Dél-Libanonból, a szervezet azonban nem tartotta magát az egyezséghez, és többek közt ez a kiváltó oka a mostani izraeli korlátozott hadművelet elindításának.

Mivel az izraeli fegyveres erőknek nem sikerült felszámolniuk a Hamászt sem, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e reális esély a Hezbollah megsemmisítésére. A szakértő szerint ugyanakkor két teljesen más szervezetről van szó. A Hamász „mindig újratermeli a tagjait”, ami az el nem múló, Izrael elleni ellenszenvnek tudható be, így hiába likvidálnak közülük sok embert, folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fiatalok a szervezethez.

Tárik Meszár szerint jól láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel az izraeli hadsereg, amely az utánpótlás miatt képtelen teljesen felszámolni a terrorcsoportot. A Hezbollah ugyan jelenleg az ellenőrzése alatt tartja még Dél-Libanont, de teljesen más helyzetben van a Hamászhoz képest az után, hogy az izraeliek egy bejrúti légicsapásban likvidálták a vezetőjüket, Szájed Haszan Naszrallahot, illetve a szervezet több más magas rangú parancsnokát. A kutató szerint ezzel

„nagyon meggyengültek, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből a helyzetből”.

Arra számít, hogy a harcok sokáig elhúzódnak, viszont nagyobb esélyt lát arra, hogy Libanonban hamarabb helyreáll a rend, mint Gázában. „Az ottani helyzetnek a megoldása mindenképpen keményebb dió” – jegyezte meg a szakértő.

Úgy véli, a libanoni reguláris hadsereg az elmúlt napok történései után sem fog szembefordulni Izraellel, ráadásul szakértők szerint még gyengébb is, mint a Hebollah hadereje. Tárik Meszár kiemelte, hogy a libanoni államrendszer rendkívül megosztott, több érdekcsoport küzd a maga igazáért, és bár a Hezbollahnak is vannak tagjai a parlamentben,

jó néhány politikai erő nem ért egyet a síita fegyveres szervezet céljaival, törekvéseivel, és abban érdekelt, hogy minél hamarabb távolítsák el a Hezbollah csapatait a déli határtól.

Bár Irán korábban kijelentette, hogy nem tervez katonákat küldeni Libanonba, Tárik Meszár nem tartja kizártnak, hogy a háttérben valamilyen akciót készít elő, de ennek a kivitelezése nem a közeljövőben várható. Az iráni vezetés leginkább az általa támogatott milíciahálózatok működésének összehangolására törekszik, igaz, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben támadást indít majd Izrael ellen. Ezt a folyamatot lassíthatja a mostani izraeli offenzíva, és Tárik Meszár sem tartja valószínűnek, hogy Irán a következő hónapokban közvetlenül beavatkozna a harcokba, hanem továbbra is a háttérből támogathatja anyagilag és fegyverrel a különböző Izrael-ellenes csoportokat.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a Hezbollah teljes megsemmisítésére jelenleg nincs nagy esély, inkább az lehet az izraeli haderő reális célkitűzése, hogy visszaszorítsa a szervezet csapatait a Litáni folyó északi részére. Mint mondta, a libanoni kormánynak az az érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ, aminek a biztosítása a reguláris hadsereg feladata lehet a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×