Infostart.hu
eur:
381.36
usd:
329.84
bux:
125725.02
2026. április 7. kedd Herman
NABATIEH, LEBANON - SEPTEMBER 30: Smoke billows from the area as a result of the Israeli armys attacks on the town of Hiyam in Nabatieh, Lebanon on September 30, 2024. (Photo by Ramiz Dallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Tárik Meszár: a Hezbollah meggyengült, nehéz lesz kilábalnia a szorult helyzetből

A dél-libanoni offenzívával az lehet az izraeli hadsereg célja, hogy a 60 ezer evakuált embert vissza lehessen költöztetni Észak-Izraelbe, illetve a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a Hezbollah katonai infrastruktúráját – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hozzátette: a libanoni kormánynak is érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli hadsereg kedd hajnalban korlátozott katonai műveletet indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Közlésük szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah célpontjait támadják.

A libanoni síita fegyveres szervezet kedd reggel közölte, hogy újabb tüzérségi támadást indított Izrael északi területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Korábban Metula térségében állomásozó izraeli egységekre mértek csapásokat. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy nyílt háború tör ki Izrael és Libanon között. Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hezbollah egy Irán által támogatott milícia, melynek akcióit nem lehet a libanoni állam katonai tevékenységeiként értelmezni.

Mint fogalmazott, Izraelnek most az lehet az elsődleges célja, hogy 60 ezer kitelepített állampolgárát vissza tudja költöztetni Észak-Izraelbe, előtte azonban valahogy ki kellene szorítania Dél-Libanonból a Hezbollahot, amely folyamatosan támadja az észak-izraeli településeket. Az izraeli hadsereg másik fő célja pedig az, hogy a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a síita katonai szervezet infrastruktúráját, visszaszorítva ezzel a Hezbollahot a Litáni nevű folyó északi oldalára.

Tárik Meszár emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozata alapján a Hezbollahnak már régen ki kellett volna vonulnia Dél-Libanonból, a szervezet azonban nem tartotta magát az egyezséghez, és többek közt ez a kiváltó oka a mostani izraeli korlátozott hadművelet elindításának.

Mivel az izraeli fegyveres erőknek nem sikerült felszámolniuk a Hamászt sem, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e reális esély a Hezbollah megsemmisítésére. A szakértő szerint ugyanakkor két teljesen más szervezetről van szó. A Hamász „mindig újratermeli a tagjait”, ami az el nem múló, Izrael elleni ellenszenvnek tudható be, így hiába likvidálnak közülük sok embert, folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fiatalok a szervezethez.

Tárik Meszár szerint jól láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel az izraeli hadsereg, amely az utánpótlás miatt képtelen teljesen felszámolni a terrorcsoportot. A Hezbollah ugyan jelenleg az ellenőrzése alatt tartja még Dél-Libanont, de teljesen más helyzetben van a Hamászhoz képest az után, hogy az izraeliek egy bejrúti légicsapásban likvidálták a vezetőjüket, Szájed Haszan Naszrallahot, illetve a szervezet több más magas rangú parancsnokát. A kutató szerint ezzel

„nagyon meggyengültek, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből a helyzetből”.

Arra számít, hogy a harcok sokáig elhúzódnak, viszont nagyobb esélyt lát arra, hogy Libanonban hamarabb helyreáll a rend, mint Gázában. „Az ottani helyzetnek a megoldása mindenképpen keményebb dió” – jegyezte meg a szakértő.

Úgy véli, a libanoni reguláris hadsereg az elmúlt napok történései után sem fog szembefordulni Izraellel, ráadásul szakértők szerint még gyengébb is, mint a Hebollah hadereje. Tárik Meszár kiemelte, hogy a libanoni államrendszer rendkívül megosztott, több érdekcsoport küzd a maga igazáért, és bár a Hezbollahnak is vannak tagjai a parlamentben,

jó néhány politikai erő nem ért egyet a síita fegyveres szervezet céljaival, törekvéseivel, és abban érdekelt, hogy minél hamarabb távolítsák el a Hezbollah csapatait a déli határtól.

Bár Irán korábban kijelentette, hogy nem tervez katonákat küldeni Libanonba, Tárik Meszár nem tartja kizártnak, hogy a háttérben valamilyen akciót készít elő, de ennek a kivitelezése nem a közeljövőben várható. Az iráni vezetés leginkább az általa támogatott milíciahálózatok működésének összehangolására törekszik, igaz, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben támadást indít majd Izrael ellen. Ezt a folyamatot lassíthatja a mostani izraeli offenzíva, és Tárik Meszár sem tartja valószínűnek, hogy Irán a következő hónapokban közvetlenül beavatkozna a harcokba, hanem továbbra is a háttérből támogathatja anyagilag és fegyverrel a különböző Izrael-ellenes csoportokat.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a Hezbollah teljes megsemmisítésére jelenleg nincs nagy esély, inkább az lehet az izraeli haderő reális célkitűzése, hogy visszaszorítsa a szervezet csapatait a Litáni folyó északi részére. Mint mondta, a libanoni kormánynak az az érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ, aminek a biztosítása a reguláris hadsereg feladata lehet a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oroszország ajándékba kapta az ukrajnai háború költségeit az iráni háború miatt – számok

Oroszország ajándékba kapta az ukrajnai háború költségeit az iráni háború miatt – számok

Komoly gazdasági hasznot hoz Oroszországnak az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokkolása miatti olajár-emelkedés, az uráli típusú olaj már drágább, mint a Brent – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alalapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
A LinkedIn titkai: szakértőt kérdeztünk arról, hogy kellene jól használni

A LinkedIn titkai: szakértőt kérdeztünk arról, hogy kellene jól használni

Hétfőn, a Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával beszélgetünk arról, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot. A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×