eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
NABATIEH, LEBANON - SEPTEMBER 30: Smoke billows from the area as a result of the Israeli armys attacks on the town of Hiyam in Nabatieh, Lebanon on September 30, 2024. (Photo by Ramiz Dallah/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Tárik Meszár: a Hezbollah meggyengült, nehéz lesz kilábalnia a szorult helyzetből

A dél-libanoni offenzívával az lehet az izraeli hadsereg célja, hogy a 60 ezer evakuált embert vissza lehessen költöztetni Észak-Izraelbe, illetve a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a Hezbollah katonai infrastruktúráját – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hozzátette: a libanoni kormánynak is érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli hadsereg kedd hajnalban korlátozott katonai műveletet indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Közlésük szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah célpontjait támadják.

A libanoni síita fegyveres szervezet kedd reggel közölte, hogy újabb tüzérségi támadást indított Izrael északi területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Korábban Metula térségében állomásozó izraeli egységekre mértek csapásokat. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy nyílt háború tör ki Izrael és Libanon között. Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hezbollah egy Irán által támogatott milícia, melynek akcióit nem lehet a libanoni állam katonai tevékenységeiként értelmezni.

Mint fogalmazott, Izraelnek most az lehet az elsődleges célja, hogy 60 ezer kitelepített állampolgárát vissza tudja költöztetni Észak-Izraelbe, előtte azonban valahogy ki kellene szorítania Dél-Libanonból a Hezbollahot, amely folyamatosan támadja az észak-izraeli településeket. Az izraeli hadsereg másik fő célja pedig az, hogy a határ menti zónában lévő demarkációs vonalnál felszámolja a síita katonai szervezet infrastruktúráját, visszaszorítva ezzel a Hezbollahot a Litáni nevű folyó északi oldalára.

Tárik Meszár emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozata alapján a Hezbollahnak már régen ki kellett volna vonulnia Dél-Libanonból, a szervezet azonban nem tartotta magát az egyezséghez, és többek közt ez a kiváltó oka a mostani izraeli korlátozott hadművelet elindításának.

Mivel az izraeli fegyveres erőknek nem sikerült felszámolniuk a Hamászt sem, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e reális esély a Hezbollah megsemmisítésére. A szakértő szerint ugyanakkor két teljesen más szervezetről van szó. A Hamász „mindig újratermeli a tagjait”, ami az el nem múló, Izrael elleni ellenszenvnek tudható be, így hiába likvidálnak közülük sok embert, folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb fiatalok a szervezethez.

Tárik Meszár szerint jól láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel az izraeli hadsereg, amely az utánpótlás miatt képtelen teljesen felszámolni a terrorcsoportot. A Hezbollah ugyan jelenleg az ellenőrzése alatt tartja még Dél-Libanont, de teljesen más helyzetben van a Hamászhoz képest az után, hogy az izraeliek egy bejrúti légicsapásban likvidálták a vezetőjüket, Szájed Haszan Naszrallahot, illetve a szervezet több más magas rangú parancsnokát. A kutató szerint ezzel

„nagyon meggyengültek, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből a helyzetből”.

Arra számít, hogy a harcok sokáig elhúzódnak, viszont nagyobb esélyt lát arra, hogy Libanonban hamarabb helyreáll a rend, mint Gázában. „Az ottani helyzetnek a megoldása mindenképpen keményebb dió” – jegyezte meg a szakértő.

Úgy véli, a libanoni reguláris hadsereg az elmúlt napok történései után sem fog szembefordulni Izraellel, ráadásul szakértők szerint még gyengébb is, mint a Hebollah hadereje. Tárik Meszár kiemelte, hogy a libanoni államrendszer rendkívül megosztott, több érdekcsoport küzd a maga igazáért, és bár a Hezbollahnak is vannak tagjai a parlamentben,

jó néhány politikai erő nem ért egyet a síita fegyveres szervezet céljaival, törekvéseivel, és abban érdekelt, hogy minél hamarabb távolítsák el a Hezbollah csapatait a déli határtól.

Bár Irán korábban kijelentette, hogy nem tervez katonákat küldeni Libanonba, Tárik Meszár nem tartja kizártnak, hogy a háttérben valamilyen akciót készít elő, de ennek a kivitelezése nem a közeljövőben várható. Az iráni vezetés leginkább az általa támogatott milíciahálózatok működésének összehangolására törekszik, igaz, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben támadást indít majd Izrael ellen. Ezt a folyamatot lassíthatja a mostani izraeli offenzíva, és Tárik Meszár sem tartja valószínűnek, hogy Irán a következő hónapokban közvetlenül beavatkozna a harcokba, hanem továbbra is a háttérből támogathatja anyagilag és fegyverrel a különböző Izrael-ellenes csoportokat.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a Hezbollah teljes megsemmisítésére jelenleg nincs nagy esély, inkább az lehet az izraeli haderő reális célkitűzése, hogy visszaszorítsa a szervezet csapatait a Litáni folyó északi részére. Mint mondta, a libanoni kormánynak az az érdeke, hogy hosszabb távon demilitarizált övezet legyen a libanoni–izraeli határ, aminek a biztosítása a reguláris hadsereg feladata lehet a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×