Az elmúlt években számos elemző, szakértő jósolta azt, hogy csak idő kérdése, mikor előzi meg a kínai gazdaság a világelső amerikait. A legfrissebb elemzések – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) globális kimutatása – viszont már inkább arról szólnak, hogy folyamatosan lassul az ázsiai ország gazdasága. Ennek több jele is van: egyrészt a Nemzeti Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a kínai fiatalok munkanélkülisége rekordszintre (18,8 százalék) emelkedett augusztusban, másrészt a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés a vártnál lassabb ütemben nő.

Az IMF elemzését értékelve a Danube Institute vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: bár a kínai gazdaság továbbra is bővül, folyamatos lassulás látható, amit jól jelez, hogy a kínai kormány szerényebb, öt százalék alatti gazdasági növekedéssel számol a 2024-es évre, miután tavaly 5,2 százalékkal emelkedett a GDP. Horváth Csaba Barnabás hozzátette: az IMF előrejelzése szerint az évtized második felére Kína közel kerülhet a világgazdasági növekedés átlagához, de több más nemzetközi, hosszú távú elemzés is folyamatos visszaesést jósol azzal a végkicsengéssel, hogy a 2020-as évek második felében még inkább behúzza a kéziféket a távol-keleti ország gazdasága, és lassúbbá válhat a növekedése, mint a világátlag.

„Ez azt jelenti, hogy Kína szelete a világgazdaság tortájában zsugorodásnak indulhat”

– fogalmazott a szakértő.

Úgy véli, a kínai megtorpanás nem fogja jelentős mértékben fékezni a világgazdaságot, mert „átvehetik a helyét más erős vagy újonnan iparosodó, gyorsan fejlődő dél-ázsiai országok”, mint például Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Banglades, amely államok a kutató szerint alkalmasak lehetnek a „motor szerep” betöltésére, átvételére. Mint mondta, a közelmúlt fejleményei arra engednek következtetni, hogy nem valósulnak meg azok a korábban belengetett számítások, melyek szerint Kína világelső gazdasági hatalommá válik. Ugyanakkor Horváth Csaba Barnabás óriási visszaesést sem tart valószínűnek, inkább azt várja a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az ázsiai ország a második helyen marad az Egyesült Államok mögött.

Elemzők szerint Kína külföldi gazdasági terjeszkedéseit elsősorban politikai célok és befolyásszerzési kísérletek vezérlik. Horváth Csaba Barnabás úgy látja, ez a törekvés jelenleg is megvan, de az IMF statisztikái alapján a külföldre irányuló befektetések a 2010-es évek közepe óta csökkenő tendenciát mutatnak. Ezzel együtt Kína nagyon sok energiát fektetett bele az Egy övezet, egy út (más néven Új Selyemút) program beindításába, amelynek fő csapásirányai Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Pakisztán, valamint Afrika. A program keretében infrastrukturális projekteket, különböző, beruházásokat támogatnak világszerte kínai hitelből, amelynek fő célja, hogy a kínai termékeket mindenhová el tudják juttatni.

Donald Trump elnöksége alatt nyílt gazdasági háborút hirdetett Kína ellen, és a kiélezett verseny azóta is tart a Nyugat és az ázsiai ország között, ami leginkább az elektromosautó-gyártás területén figyelhető meg. Szintén nagy harc bontakozott ki Kína és az Egyesült Államok között a félvezetőkért, és megy a nagy adok-kapok a másik chipiparának elfojtása érdekében. A Biden-kormányzat 2022-ben átfogó korlátozásokat vezetett be, beleértve azt az intézkedést is, hogy Kínát elzárja az amerikai technológiával készült chipektől a világ bármely pontján, melynek következtében többek közt jelentősen visszaesett a kínai chipimport.

Horváth Csaba Barnabás elmondta: a Kínával szembeni hozzáállás azon kevés tényezők egyike, amelyben ugyanazon az állásponton van az Egyesült Államokban a republikánus és a demokrata elit, és teljes konszenzus övezte Joe Biden azon intézkedését, amely a kínai félvezető gyártó vállalatok USA-ból való kiszorítására irányult.