Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
336.19
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Zsidai Zoltán Roy: egyéves moratórium után kellene csak dönteni a rövid távú lakáskiadás új szabályairól

A Magyar Éttermi Szövetség elnöke szerint nem lehet a rövid távú lakáskiadásokat, vagyis a turizmus egyik szegmensét egyik napról a másikra megszüntetni, mert annak nemcsak az egész szektor, hanem az egész ország is kárát látná.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Terézvárosban szeptember 15-én éjfélkor zárult le a két hétig tartó ügydöntő népszavazás a rövid távú lakáskiadás betiltásával kapcsolatban. A voksolásra jogosultak 20 százaléka fejezte ki a véleményét, és a szavazás résztvevőinek 54 százaléka voksolt úgy, hogy 2026. január 1-jével tiltsák ki a VI. kerületből az Airbnb-t.

Az ügyben érintettnek érzi magát a Magyar Éttermi Szövetség, amely javaslatokat is tett az ügy rendezése érdekében. Zsidai Zoltán Roy, a szervezet elnöke az InfoRádióban kifejtette, két okból is kulcsfontosságúnak tartja a rövid távú lakáskiadás kérdését. Az egyik, hogy a turizmus a magyar GDP 12-14 százalékát jelenti, és ennek a felét Budapest adja, azaz meglehetősen nagy a jelentősége ahhoz, hogy megfelelő átgondoltsággal és megfontoltsággal kezeljék a szabályozását. A másik, hogy a turizmushoz elengedhetetlen a szálláshely, és olyan sajátosan alakult Budapesten a piac, hogy idén a szálláshelykínálatnak csaknem a 60 százalékát rövid távú lakáskiadásból fedezi a város.

"Ez a kérdés túlságosan jelentős ahhoz, hogy háromezer ember szavazata alapján, mindenféle szakmai megfontolásokat nélkülözve betiltsák egy kerületben ezeket a lakásokat, ez sajnos túlságosan intenzív beavatkozás, és nagyon rossz precedens a teljes turizmus egésze szempontjából" – érvelt a gasztronómiai szakember, és azzal érvelt, hogy Terézvárosban kevesen vettek részt a referendumon, így a helyi lakosság 90 százaléka nem akarta korlátozni a rövid távú lakáskiadást, így a döntés legitimációja nagyon alacsony lenne.

Ezért a Magyar Éttermi Szövetség azt javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására.

Ezen időszak alatt egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. Ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is.

Az elnök hangsúlyozta, hogy szükség van a szabályozásra, mert elharapódzott a rövidtávú lakáskiadás, eredetileg ez egy kiegészítő szolgáltatás lenne, de már nagyon nagyra nőtt a fővárosban, csak az elmúlt egy évben csaknem 50 százalékkal nőtt a kiadott lakások száma. A szövetség szerint az egyéves moratórium alatt kialakított új szabályozásbak több szempontnak is meg kell felelnie. Így a szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre, de nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni.

Nagyon fontosnak tartják az egyenlő versenyfeltételeket, ezért a szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet. "Jelen pillanatban előfordulhat az, hogy két apartman úgy versenyez egymás mellett a piacon egy épületben, hogy az egyiket cégszerűen kiadják, és egy szállodákkal megegyező adózásnak kell megfelelni, a másik lakást pedig egy évi 36 ezer forintos adó terheli" – mondta példaként Zsidai Zoltán Roy, és hozzátette, attól is tartanak, hogy a tiltás esetén ismét virágzásnak indul a feketepiac, amelyből végképp nem érkezik adóbevétel. Az új szabályozásban lényeges elemnek kellene lennie a hatékony ellenőrzésnek, mert ez jelenleg is kerületenként igencsak eltérő minőségű.

Kiemelt szempontként említette az elnök, hogy kevés a megfizethető szállás Magyarországon, ezért ezeket az ingatlanokat nem szabad az illegalitásba küldeni, mert szerinte téves az az elképzelés, hogy ezek a lakások visszakerülnének a hosszú távú kiadási piacra, ez a lépés szerinte nem oldaná meg a fővárosi lakhatási problémákat. Azoknak a befektetőknek viszont, akik beruháztak ezekbe a lakásokba, a tilalom összedöntené az üzleti terveit.

Az Airbnb-tilalom Zsidai Zoltán Roy szerint érzékenyen érintené a budapesti reggeliző helyek, éttermek, élelmiszerüzletek forgalmát, hiszen egy komplett szegmenst vennének ki ezzel a lépéssel a budapesti turizmusból. Ráadásul Budapesten nincs elegendő szállodai kapacitás, így a mostani vendégmennyiséget sem lehet kiszolgálni, pedig a főváros még – például Prágához viszonyítva – elbírna másfélszer több külföldi turistát is.

"Budapesten az ideérkezők számát bőven lehetne növelni anélkül, hogy élhetetlenné válna a város" – jelentette ki a szövetség elnöke, és hozzátette, a vendégek különböző szintet képviselnek, és a rövid távú lakáskiadás tiltásával egy fontos szegmens esne ki és választana más úti célt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×