eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke a párt kongresszusán Essenben 2024. június 29-én.
Nyitókép: Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke a párt kongresszusán Essenben 2024. június 29-én. MTI/EPA/Fabian Strauch

Nő a kancellárjelöltek száma Németországban – az AfD is harcba száll

Németországban jövő ősszel tartják a parlamenti választásokat. Pontosan egy évvel a szavazás előtt az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a kormányzó szociáldemokrata SPD után a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) is kancellárjelöltet állít: Alice Weidel társelnököt.

A bejelentést az ARD és a ZDF közszolgálati televízió beszámolója szerint az AfD másik társelnöke, Tino Chruppala tette meg, amikor Alice Weidelt a kancellári tisztség betöltésére teljes mértékben alkalmasnak nevezte. A 45 éves Weidel 2017 óta a szélsőjobboldalinak tartott, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt parlamenti frakcióvezetője is. Határozott, kemény és szókimondó politikus hírében áll, aki rendkívül aktív a Bundestagban.

Az AfD immár hosszabb ideje a második legnépszerűbb parlamenti párt a konzervatív CDU/CSU mögött. Noha az alkotmányvédelem szélsőjobboldalnak minősítette, és ezzel az indoklással "megfigyelés alatt" tartja, országos támogatottságának ez semmit nem ártott. Ezt bizonyították a legutóbbi, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartott tartományi parlamenti választások: Türingiában az első, míg a másik kettőben a második helyen végzett.

Noha Chrupalla szerint a jelölés kongresszusi jóváhagyása még hátravan, több mint valószínű, hogy Alice Weidel az AfD hivatalos kancellárjelöltje lesz.

"Várják támogatóink, hogy a párt is jelöltet állítson a kancellári tisztségre"

– jelentette ki, hozzátéve, hogy meggyőződése szerint a jelöléssel kapcsolatban az AfD kongresszusán sem lesz vita. "Az AfD-nek frontális támadást kell indítania a jövő őszi parlamenti választásokon a hárompárti szövetségi kormány ellen" – érvelt a társelnök.

Ezzel szinte egyidőben vált ismertté, hogy a Bundestag több képviselője, köztük konzervatív, valamint szociáldemokrata és zöldpárti politikusok petícióban az AfD betiltását követelték. Elemzők szerint ugyanakkor semmi esélye sincs annak, hogy az alkotmánybíróság ilyen döntést hozna.

Azt ugyanakkor a legutóbbi választások utáni, jelenleg is zajló kormányalakítási tárgyalások is bizonyítják, hogy az AfD-vel – egyelőre legalábbis – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó sem tartományi, sem országos szinten koalícióra lépni.

SPD: Scholz vagy Pistorius?

Olaf Scholz hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár újbóli jelölése mellett foglalt állást Saskia Esken, az SPD társelnöke, de elismerte, hogy a jelöléssel kapcsolatban nincs teljes egység tagság körében. Egyre többen követelik, hogy a párt országosan is legnépszerűbb politikusa, a védelmi miniszter, Boris Pistorius legyen az SPD kancellárjelöltje a jövő őszi választásokon. Meggyőződésük, hogy Pistorius Scholznál nagyobb eséllyel vehetné fel a harcot Friedrich Merzcel szemben. Esken méltatta ugyan a védelmi miniszter érdemeit "nehéz hivatalában", ugyanakkor úgy értékelte, hogy Olaf Scholz jelöltségével kapcsolatban is "nagy az egység" pártban.

Az SPD társelnöke ugyanakkor szinte szokatlan őszinteséggel ismerte el, hogy nem jó az együttműködés a koalíciós pártok között, sőt hozzátette azt is: nem számít arra, hogy ez az együttműködés a közeli jövőben jobb lesz. Esken mindenekelőtt a szabad demokrata FDP-t és személy szerint a párt elnökét, Christian Lindnert bírálta, és felelőtlenséggel vádolta.

"Az FDP provokatív, mert kétségbeesetten igyekszik támogatást szerezni magának" – érvelt a szociáldemokrata pártvezető, utalva arra is, hogy Lindner a közelmúltban "a döntések őszét" hirdette meg. Szerinte mindez nem más, mint zsonglőrködés az adatokkal, továbbá "különböző ultimátumok szerencsejáték jellegű" hangoztatása. "Ennek semmi köze nincs a felelős politikához" – jelentette ki az SPD társelnöke.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×