Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.