GeoTrendek magazin

Újabb fordulóponthoz érkezhet a Közel-Kelet egyik legfeszültebb konfliktusa: Izrael és Libanon az Egyesült Államok közvetítésével a tartós békét célzó keretmegállapodást kötött, Izrael pedig csapatainak kivonásáról döntött Dél-Libanon egyes térségeiből. A két ország – pontosabban Izrael és a libanoni Hezbollah – legutóbbi fegyveres konfliktusa néhány nappal azután robbant ki, hogy Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megindította háborúját Irán ellen. Elég lehet-e ez a megállapodás a békéhez úgy, hogy az nem is a valódi hadviselő féllel, a Hezbollahhal köttetett? Erről beszélgetünk Nagy Dávid Izrael-szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Az akkumulátoripar az elmúlt évtizedben a globális gazdaság egyik stratégiai ágazatává vált. A piacot pedig egyértelműen Kína uralja: az ázsiai nagyhatalom nemcsak a legnagyobb gyártókapacitással rendelkezik, hanem az akkumulátorok előállításához szükséges ellátási lánc szinte minden kulcsfontosságú elemét is kézben tartja. Miért nem tud labdába rúgni az akkugyártásban a Nyugat? Egyáltalán próbálkozik? Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója a vendégünk.

Június 14-én az Egyesült Államok és Irán bejelentette, hogy elvi megállapodást kötöttek a több mint száz napja tartó háborújuk lezárásáról. Néhány nappal később megszületett az egyezség is: tűzszünet, a Hormuzi-szoros újranyitása, az Irán elleni szankciók fokozatos enyhítése és egy végleges békemegállapodás előkészítése került a dokumentumba. A fegyverek ugyan elhallgattak, a legnehezebb kérdésekben azonban továbbra sincs egyetértés. Mi lesz az iráni atomprogram sorsa? Tartós béke körvonalazódik, vagy csak szünetet tart a konfliktus? László Dáviddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettesével beszélgetünk.

Ausztrália atomtenger-alattjárókat kap az Egyesült Államoktól. A két ország Japánnal és Indiával együtt kikötőt épít a Fidzsi-szigeteken. De egyre szaporodnak a térség államai és az USA valamint szövetségesei között megkötött védelmi, stratégiai megállapodások is. Csak néhány egyezség a közelmúltból, aminek a célja egyértelmű: ellensúlyozni Kína növekvő befolyását az indo–csendes-óceáni régióban. Peking ugyanis gazdasági, politikai és katonai téren is egyre meghatározóbb szereplővé vált itt az elmúlt másfél évtizedben. De mennyire sikerül feltartóztatni ezt az előretörést? Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Az ukrán parlament nemrég ratifikálta az Európai Unió 90 milliárd eurós hiteléről szóló megállapodást, így elhárult az utolsó akadály is a források folyósítása előtt. Kijev a háború kezdete óta jelentős nemzetközi pénzügyi támogatásban részesült: becslések szerint az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítség összege már elérheti a 150–200 milliárd eurót. De mi történik majd, amikor ezeket a hiteleket törleszteni kell? Mekkora terhet jelenthet ez a háború sújtotta gazdaságnak? Fennáll-e a veszélye annak, hogy a mostani mentőövek később adósságválságba taszítják az országot? Erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Izrael Libanon elleni támadásai és tervezett légicsapásai miatt Irán felfüggesztette az Egyesült Államokkal a közvetett tárgyalásokat. Nem sokkal előtte még úgy tűnt, hogy közel lehet a béke, bár Irán atomprogramjáról nem sikerült megállapodni. Mi ez a program? Valóban atomfegyvert készít elő Teherán? Egyáltalán kinek lehet nukleáris fegyvere? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese a GeoTrendek vendége.

Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos külföldi útján kétnapos látogatást tett Lengyelországban, ahol Donald Tusk lengyel kormányfővel és Karol Nawrocki köztársasági elnökkel is tárgyalt. Magyar Péter Varsóban arról beszélt: új fejezet nyílhat az ezeréves magyar–lengyel barátság történetében, és Magyarország partner kíván lenni abban, hogy a visegrádi együttműködés visszanyerje korábbi súlyát és befolyását az Európai Unióban. De milyen lehetőségek rejlenek ma a V4- ekben? Erről beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Május 13-án kétnapos hivatalos látogatást tett Donald Trump amerikai elnök Pekingben. A viziten megállapodás születetett arról, hogy Kína 200 darab Boeing utasszállítót és amerikai olajat vásárol. Hszi-Csin Ping kínai elnök kijelentette, hogy támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását, és ígéretet tett, hogy nem szállít fegyvereket Iránnak. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogyha Tajvan ügyét nem megfelelően kezelik, a két ország akár konfliktusba is kerülhet. Vége a kereskedelmi háborúnak? Hányadán áll most egymással Kína és az USA? Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia kutatója a GeoTrendek vendége.

Május 9-től, szombattól kezdődően háromnapos tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között Donald Trump amerikai elnök. A hírek szerint a fegyvernyugvást mindkét fél megsértette, ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök már arról beszélt, hogy a háború akár hamarosan véget is érhet. De valóban közeledik a lezárás az immár ötödik éve zajló konfliktusban? Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Geotrendek vendége.

A Perzsa-öböl térségéből származó kőolaj döntő része Ázsiába irányul, olyan meghatározó gazdaságokba, mint Kína, India vagy Japán. A világ egyik legfontosabb szállítási útvonalának számító Hormuzi-szoros hónapok óta tartó blokádja azonban komoly kihívások elé állítja ezeket az országokat. Képesek pótolni a kieső mennyiséget? Milyen eszközökkel kezelik az ellátási zavarokat? Hogyan reagál Ázsia az egyre mélyülő olajválságra? Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása ismét rámutatott arra, mennyire sérülékenyek a globális tengeri útvonalak. Emiatt az Arktisz térsége is egyre nagyobb figyelmet kap: hiszen új hajózási útvonalak nyílhatnak meg itt, és jelentős kőolaj- és földgázkészletek is rejlenek a régióban. De mit tesznek a nagyhatalmak, hogy megszerezzék a befolyást ezen a stratégiai területen? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutatató Alapítvány senior kutatója a GeoTrendek vendége.

Elképesztő csúcsokat dönt idén a nemesfémek ára. Az aranyé az év elején már 4640 dollárig emelkedett unciánként — miközben 2024-ben még 2000 dollár körül járt. Az ezüst is kilőtt: a két évvel ezelőtti 23 dollárról már 90 dollár fölé is kapaszkodott. Mi hajtja a drágulást? És meddig tarthat a lendület? Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Geotrendek vendége.

Egy hete az amerikai elnök tűzszünetet jelentett be az Egyesült Államok és Irán között. Donald Trump akkor azt közölte, hogy a fegyvernyugvás két hétre szól. J.D. Vance alelnök meg is kezdte a tárgyalásokat Iránnal. Két nappal később azonban az Egyesült Államok blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, ezúttal az USA akadályozza a hajók közlekedését ott. Merre megy a közel-keleti konfliktus? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese a Geo-Trendek vendége.

A választási kampány hajrájában Magyarországra látogatott az Egyesült Államok alelnöke: JD Vance húsz év után a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki Budapestre érkezett. Az alelnök Orbán Viktor társaságában tartott sajtótájékoztatót, majd közösen szólaltak fel egy nagygyűlésen, és a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén is részt vett. JD Vance hangsúlyozta: bárki nyerje is a választásokat, az Egyesült Államok mindenkivel együtt fog működni, de ő biztos abban, hogy Orbán Viktor arat győzelmet. Mit jelent egy ilyen látogatás a magyar belpolitikában, és milyen jelentősége van nemzetközi szinten? Törcsi Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökével beszélgetünk.

Ötödik hete tart az Irán elleni háború, az Egyesült Államok és Izrael folytatja támadásait. Úgy tűnik a konfliktusnak eddig egy nyertese van: Oroszország, aki a Hormuzi-szoros blokádja miatt emelkedő olajárakkal jól jár, de az Ukrajna elleni háborúja is kikerült a világpolitika fókuszából. Parkolópályára kerülnek a béketervek? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Geotrendek vendége.

Lassan egy hónapja tart a Donald Trump által eredetileg négyhetesre tervezett iráni háború — és egyre kevésbé látszik a vége. Az amerikai elnök ultimátumot adott Teheránnak az olaj és gázellátás szempontjából stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros megnyitására, máskülönben az erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba. Irán válasza: ha támadás jön, teljesen lezárják a szorost. Meddig szállhat az olaj ára, ha elhúzódik a konfliktus? És mi történik a világgazdasággal, ha elakadnak a szénhidrogének és a kulcsfontosságú

nyersanyagok? Erről beszélgetünk Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

Több mint három hete tart az Irán elleni háború, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy a konfliktus hamarosan véget érne. Teherán továbbra is blokád alatt tartja a globális kőolajszállítás egyik legfontosabb ütőerét, a Hormuzi-szorost, ami már most az egekbe lökte az üzemanyagárakat. Úgy tűnik, a helyzet egyelőre Washington kezéből is kicsúszott: az amerikai elnök már szövetségeseihez fordult segítségért a hajóforgalom biztonságának garantálása érdekében. De hogyan lehet feloldani a blokádot, és meddig húzódhat még a közel-keleti válság? Erről beszélgetünk Nagy Dávid Izrael-szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Az Egyesült Államok február utolsó napján katonai műveletet indított Irán ellen. A béke elnöke, Donald Trump idén már a második országot rohanta le. Miért? És milyen következményekkel járhat ez a konfliktus a Közel-Keleten és azon túl? Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke a vendégünk.

Hétvégén az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen. A légicsapások az iráni vezetést is célba vették, az ország legfelsőbb vezetője életét vesztette. Teherán válaszul rakétákkal és drónokkal csapott le Izraelre és a térség többi országára, sőt az iráni hadsereg az olaj- és gázszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárását is bejelentette. Donald Trump amerikai elnök szerint a java még csak most jön, azt mondta: a "nagy hullám még hátravan" az Irán elleni offenzívából. Regionális háború küszöbén áll a Közel-Kelet? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese a Geotrendek vendége.

Már négy éve tart a Oroszország és Ukrajna közötti háború. 2022. február 24-én indult a teljes körű invázió, amit sokan rövid konfliktusnak gondoltak, mára azonban elhúzódó és pusztító háborúvá vált. Az elmúlt években számos diplomáciai kísérlet, békejavaslat és közvetítési terv született, ám egyik sem hozott tartós áttörést. Miért buktak el az eddigi próbálkozások, min múlik a valódi béke esélye, és van-e ma reális lehetőség a rendezésre? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Geotrendek vendége.