Nem túlzás történelminek nevezni az amerikai kikötői munkások akcióját, mert ilyesmire 50 éve nem volt példa. A keleti part kereskedelmi kikötőiben összesen 45 ezren sztrájkolnak – amit rövidesen megéreznek az amerikai fogyasztók: lassan elfogynak a polcokról a romlandó ételek, a friss zöldség és gyümölcs.

A tiltakozás külföldön is hullámokat vet és megérzik majd azt a globális ellátóláncok is. A dolgozók egyrészt a bérezés másrészt a robotizáció miatt álltak le a munkával. Amire nemet mondtak: az 50 százalékos béremelés.

Az eredmény: több milliárd dollár értékű árut szállító hajók vesztegelnek, ami akár napi 5 milliárd dollár kárt okozhat az amerikai gazdaságnak.

És miként a pandémia idején, az, hogy elakad a konténerek olajozott forgalma azt jelenti majd, hogy megugranak a bérleti díjaik. A kereskedők pedig vagy lenyelik a váratlan költségeket, vagy áthárítják azokat a fogyasztókra.

Az ILA nevű rakodómunkás-szakszervezet tudatában van annak, hogy erős a tárgyalási pozíciója: „minél jobban elhúzódik, annál nagyobb lesz a hatása” – mondta Lisa DeNight, a Newmark nevű elemző cég szakértője a CNBC-nek. „Ha sokáig tart, akkor dominóeffektust vált ki a világgazdaságban. Kiszámíthatatlan a probléma, amely hatalmas botot dughat a globális ellátási láncok küllői közé” – mondta. Hozzátette, hogy már a rövid sztrájknak is jelentős hatása lehet egyes ágazatokra, például a gyógyszerészeti, gépjármű és gyártói iparágakra.

A Covid-19 pandémia során felmerült konténer-mizéria után az idén a húszi lázadók Vörös-tengeri támadásai, a Panama-csatornát sújtó hosszú aszály és a baltimore-i híd összeomlása is akadályozta a nemzetközi kereskedelmi hajózást. Egy másik szakértő, Peter Sand, a Xeneta tanácsadó cégtől megemlítette: a világ konténerben szállított áruinak 40 százaléka az amerikai keleti parton lép be.

Tehát „nem is lehetne magasabb a tét”.

Szerint a sztrájk csak egy hetes lesz, de hosszan tartó hatásra kell számítani. „Először a keleti parton érzik meg. Aztán azokon a hajókon, amelyek sorban állnak, hogy bejussanak a kikötőkbe. Ezeknek a következő állomásra történő útjai késni fognak. Október végén, november elején már Európából is késve indulnak majd hajók. December vége és január eleje között ugyanez történik majd Ázsiában. Épp, amikor a közelgő kínai újév miatt csúcsra járna a konténerforgalom”.

A Maersk dán hajózási óriáscég közben azt mondta: egy egyhetes kiesésből is hat hétig tart a talpra állás. A munkabeszüntetés kihathat az amerikai elnökválasztásokra is. Egyes elemzők szerint Biden elnök kénytelen lesz az 1947-es Taft-Hartley törvény alapján munkára kényszeríteni a dolgozókat – még ha azt is mondja, hogy nem akarja ezt meglépni.

A törvény értelmében az elnöknek joga van egy 80-napos időszakra felfüggeszteni a sztrájkokat, „ha veszélybe kerül az ország egészsége és biztonsága”.