eur:
401.96
usd:
366.15
bux:
74032.43
2024. október 8. kedd Koppány
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár (j) és hivatali utódja, Mark Rutte kezet fog a tisztség átadási ünnepségén a NATO brüsszeli székházánál 2024. október 1-jén. A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács június 26-án választotta meg a volt holland kormányfőt a NATO következő, 14. főtitkárának a norvég Stoltenberg posztjára, aki tíz éven át töltötte be a tisztséget.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Csiki Varga Tamás: nem a főtitkárváltás, hanem az amerikai választás hozhat éles fordulatot a NATO-ban

A korábbi NATO-főtitkár hivatali ideje lejárt, mostantól Mark Rutte egykori holland kormányfő a katonai szövetség új vezetője. A váltás lehetséges hatásairól, Ukrajna esetleges NATO-tagságáról és az amerikai elnökválasztás várható következményeiről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.

Mark Rutte korábbi holland kormányfő átvette a NATO-főtitkári megbízatást Jens Stoltenbergtől a szövetség brüsszeli székházában. Azz Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy a leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.

Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára. A távozó Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy-egy évvel meghosszabbították.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa a váltásról elmondta, a NATO életében ez egy természetes folyamat, az új főtitkár viszi tovább az ügyeket, de a személycsere miatt nem várható jelentős hangsúlyváltozás a szövetségesek közös politikájában.

"Az új főtitkár nem változtathatja meg a közös döntések irányát és azt a politikai irányvonalat, amit a NATO képvisel, hiszen az ő funkciója a NATO-döntések kommunikációja, ő a NATO arca.

Tartja mind a szövetségesekkel, mind az ellenségekkel a kapcsolatot, és ezt hitelesen kell tennie, de ebben nem a saját véleménye vagy személyes álláspontja, sőt nem is az ő küldő országának a nemzeti álláspontja az, ami irányadó, hanem a közös felhatalmazás, a közös mandátum, és ez nem változik meg azzal, hogy új főtitkár képviseli a NATO-t" – mondta a szakértő, és hozzátette, a személyiségben lehet eltérés, de úgy véli, nem valószínű, hogy Mark Rutte konfliktusosabb kommunikációt folytatna, mint norvég elődje, már csak azért sem, mert a NATO-főtitkár esetében az is tagállami elvárás, hogy higgadtan és professzionálisan képviselje a szövetséget.

A leköszönő Jens Stoltenberg utolsó nyilatkozatában azt mondta, hogy "Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha", és arról is beszélt, hogy akár az ostromlott ország egyes részei kerülhetnének a NATO fennhatósága alá, de Csiki Varga Tamás szerint ez a megoldás nem életszerű, és Észak-Ciprus vagy Kelet-Németország példája már mutatja a problémák sorát.

"Nem nyerhet ez széleskörű politikai támogatást, mert NATO-ban él az a szabály, amit a finn és svéd csatlakozás kapcsán is láttunk, hogy minden, már bent lévő tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási szándékot, és biztos vagyok benne, hogy több olyan tagállam is van, amelyik ezt nem hagyná jóvá. Tehát beszélni lehet róla, de gyakorlati kivitelezésben nem nagyon látom, hogy ez megvalósulhatna" – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

A főtitkárváltásnál jóval nagyobb hatással lehet a NATO-ra a novemberi amerikai elnökválasztás. Csiki Varga Tamás úgy látja,

ha Donald Trump nyer, és teljesíti a NATO-ra és Ukrajnára vonatkozó ígéreteit, az komoly törést okozhat a szövetség működésében és nemzetközi politikájában.

Az elnökjelölt tervei szerint csökkentené az Ukrajnának nyújtott háborús támogatást, és változtatna a NATO-n belül tehermegosztáson, Európának többet kellene betennie a közösbe. Ez már napirenden volt 2017-ben, de Csiki Varga Tamás szerint most a háború kitörése után még élesebben jelentkezne, sokkal erősebb Európában is a fenyegetettség. "Ha valóban hátrébb akar vonulni az Egyesült Államok a NATO-ból, akkor nagyon komoly politikai, katonai képességek eshetnek ki a szövetségből" – értékelt a szakértő.

"Az amerikai váltásról nagy vita zajlik az Egyesült Államokon belül. A republikánusoknak van egy az elszigetelődést támogató politikai csoportja, amely azt hirdeti, hogy az Egyesült Államok túlterjeszkedett stratégiai értelemben a 90-es évek óta, és olyan kötelezettségeket vállalt, aminek a fenntartásához nincsenek meg az erőforrásai, miközben a saját legfontosabb érdekeit – és itt elsősorban Kínára kell gondolni – nem tudja megfelelő erőforrásokkal alátámasztani" – vázolta a helyzetet, és hozzátette, ha ez válik a többségi állásponttá, akkor az Európának nyújtott biztonsági garancia, valamint a katonai jelenlét jelentősen csökkenne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
MÁV-vezérigazgató a késésekről: rendkívül bosszantó, itt az ideje a felújításoknak

MÁV-vezérigazgató a késésekről: rendkívül bosszantó, itt az ideje a felújításoknak

A tervek szerint jövőre megkezdődnek azok a vasúti pályafelújítások, melyek eredményeként a jövőben kevesebb késéssel közlekedhetnek a vonatok – mondta az InfoRádióban a MÁV-csoport vezérigazgatója. Hegyi Zsolt hozzátette: idén nyáron a balatoni vonalon is voltak komolyabb fennakadások, ezeken menetrendi átszervezéssel változtatna a vasúttársaság a 2025-ös főszezonban.

Karácsony Gergely: az én felelősségem az, hogy a város működését garantáljam

A főpolgármester várospolitikát fog képviselni, a frakciók pedig, úgy tűnik, hogy pártpolitikát akarnak képviselni a várospolitika farvizén – mondta Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. Budapest főpolgármestere beszélt a közgyűlési többség megszerzésének a lehetőségeiről, a költségvetés nehézségeiről, a kormánnyal való viszonyáról és az autósüldözés folytatásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.08. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
Esnek a tőzsdék, kilőtt az olaj ára

Esnek a tőzsdék, kilőtt az olaj ára

Múlt pénteken végül sikerült javítaniuk a közel-keleti konfliktus eszkalálódásával terhelt heti teljesítményükön a tőzsdéknek, részben a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adatnak köszönhetően. A pozitív momentum úgy tűnt, hogy a hét elején is kitart, hiszen Ázsiában emelkedtek ma a tőzsdék - bár kínai piacok egy része továbbra is zárva tartott -, és Európában is pozitív felütéssel indult a nap, ezt követően elbátortalanodtak a befektetők és oldalazást láttunk Európában, az amerikai tőzsdék pedig egyre nagyobb mínuszban vannak. Eközben a geopoltikai feszültségek fokozódásának köszönhetően nagyot ugrott az olaj ára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×