Két éven át tartó tárgyalások után itt a pillanat, hogy a világ országai megegyezzenek abban: mit is tesznek a klímaváltozás ellen. A dán fővárost kormányhivatalnokok, szakértők és aktivisták ezrei szállták meg, hogy részt vegyenek a két héten át tartó tárgyalássorozatban, amelyen 192 ország képviselői lesznek jelen. A környezetkímélő közlekedés jegyében több száz EU-illetékes és újságíró vonattal érkezett Brüsszelből Koppenhágába.

A megegyezés kulcsa az lehet, hogy a gazdag országok mennyit hajlandó azonnal adni és majd az évek során folyósítani a fejlődő világnak, hogy az egyrészt zöld technológiákat vezessen be, másrészt mérsékelje az országait jobban érintő éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint évi több százmilliárd dollárról van szó.

Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főnöke arra sürgette a gazdag államokat és a nagyobb feltörekvő gazdaságokat, hogy még szigorúbb vállalásokat tegyenek az üvegházi gázemisszió csökkentésére, mert így nem biztos, hogy tartható lesz az a cél, hogy két foknál ne emelkedjen jobban a Föld átlaghőmérséklete.

Vasárnap - a Greenpeace környezetvédő szervezet nagy örömére - Dél-Afrika volt a sorban a következő állam, amely emisszió visszafogást jelentett be és azt vállalta, hogy a következő tíz évben 34 százalékkal mérsékli az atmoszférába juttatott szén-dioxid és más gázok mennyiségét.

Barack Obama amerikai elnök végül úgy döntött, hogy a tárgyalások fontosabb szakaszában, a konferencia végén utazik Koppenhágába, ezzel is a megállapodástért kampányolva. Obamát azonban a szkeptikusok és az aktivisták is bírálják. Az Egyesül Államokban még mindig nagy azoknak a tábora, akik nem hiszik, hogy az ember idézte elő az éghajlatváltozást és kapva kaptak a lehetőségen, amikor hackerek kiszivárogtatták a Kelet-Angliai Egyetem tudósainak levelezését. Az e-maileket úgy is lehet értelmezni, hogy nem meggyőző az éghajlatváltozásról szóló adatok tömege.

Bár Obama elkötelezte magát - szemben elődjével -, hogy csökkenti Amerika emisszióját, a környezetvédők szerint a 17 százalékos mérséklésről szóló ígérete valójában 4 százalék, mert nem az 1990-es évek kibocsátási szintjét vette alapul. A számháború részeként a dinamikusan növekvő Kína és India sem volt eddig hajlandó vállalni, hogy nemzetközi szerződés korlátozza emissziójukat, bár az utóbbi hetekben lépést tettek a megegyezés felé azzal, hogy konkrét ígéretet tettek az üvegházi gázok visszafogására.

Közben azonban több fejlődő ország is bizalmatlanul szemléli a hatalmas szakértői és jogi apparátussal érkező nyugatiakat és attól tart, hogy a hátuk mögött állapodnak majd meg.