eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
deer crosses a country road
Nyitókép: Marcus Millo/Getty Images

Életveszély fenyeget a magyar utakon, és nincs ellene biztosítás

Július végétől drasztikusan megnő a vadveszély az utakon. Elsősorban az erdős-ligetes területeken áthaladó utakon közlekedőknek kell számítaniuk mostantól az őzek, majd augusztus végétől szarvasok felbukkanására olyan helyeken és útszakaszokon is, ahol máskor nemigen fordulnak elő.

Megkezdődött az őzek párzási szezonja. Az Országos Magyar Vadászkamara erről immár hagyományosan külön felhívást tett közzé a honlapján, melyben fokozott óvatosságra kéri az autósokat. Évente mintegy 7400 nagyvadat gázolnak el a magyar utakon, ami miatt a vadásztársaságoknak és az autósoknak is tetemes káruk keletkezik. Az utakon elütött állatok többsége (a kamara adatai szerint 78 százalék) a közel 370 ezer egyedet számláló őz állományból kerül ki – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Mivel ebben az időszakban az őzek nem a megszokott rutinjuk szerint élik a mindennapjaikat, ezért a vadveszélyre figyelmeztető táblák mostanában nem sok támpontot adnak a közlekedőknek. Az elkövetkező hetekben az őzek üzekedése, majd a szarvasok párzási időszaka miatt sokkal nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő nagyvadak olyan helyeken is, ahol máskor nemigen látni őket.

A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek. Éjszaka azonban az esetek döntő többségében a fény mozgásával ellentétes irányba menekülnek. Ha az út közepén áll egy vad, lassítson és húzódjon kissé balra. Jó eséllyel az állat jobbra lemenekül az útról. Sem a rendőrség, sem a vadászkamara nem javasolja, hogy hirtelen nagy kormánymozdulatokkal bárki is kísérelje meg kerülni az állatot. Először is, mert nem lehet tudni mi jár az állat fejében. Előfordulhat, hogy gyorsít és továbbmegy és mégsem gázolja el. Arra is volt azonban már példa, főleg éjszaka, hogy az állat lefagyott a fényszóró fényétől és megállt, és arra is, hogy visszafordult.

Hoffer Zsolt alezredes, a Terrorelhárítási központ (TEK) gépjármű-vezetéstechnikai osztályvezetője, sikeres autóversenyző szerint ha még vészfékezéssel is reménytelennek tűnik elkerülni az ütközést a vaddal, abba kell hagyni a fékezést és a gázra kell taposni. Vészfékezéskor az autó orrésze kissé leereszkedik, ha ilyen helyzetben ütközik a vaddal, jó eséllyel az állat a motorháztetőn és a szélvédőn, avagy a szélvédőt betörve az utastérbe csapódik. Ha ez egy őzbak vagy egy szarvas, a tömege mellett az agancsa is súlyos sérüléseket okozhat. Akkor sem jobb a helyzet, ha a vad túléli az ütközést, betöri a szélvédőt és közben menekülni próbál. Az utasok eközben is számos sérülést szerezhetnek.

Az autó és a vad is veszélyes üzem. A veszélyes üzemek találkozásakor pedig – amennyiben mindkét veszélyes üzem kezelője betartotta a rá vonatkozó előírásokat – lényegében mindenki maga viseli a saját kárának következményeit. Ha a gépjármű vezetője bizonyíthatóan körültekintően cselekedett, nem kell kifizetnie a vadkárt, azaz az elütött állat estenként több százezer forintos értékét.

Mivel a legtöbb cascobiztosítás nem fizet vadelütésnél, különösen hasznos lehet megfontolni és megfogadni a rendőrség és a vadászkamara vonatkozó tanácsait és óvatosan közlekedni a vadveszélyes utakon.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×