Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Donald Trump amerikai elnök (b) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóértekezletet tart, amelyen Trump felvázolta a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére irányuló amerikai kormányzati tervet a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2020. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Donald Trump Benjamin Netanjahunak: egyetlen amerikai államfő sem tett ennyit Izraelért

A közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásokról is egyeztetett Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt, korábbi elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken.

A két politikus Floridában, Donald Trump mar-a-lagói rezidenciáján tanácskozott. Első alkalommal találkoztak 2020 óta, amikor az izraeli kormányfő a Fehér Házban kereste fel az akkor elnök Donald Trumpot.

A tárgyalás sajtónyilvános részén Benjamin Netanjahu reményét fejezte ki, hogy hétfőn kezdett egyesült államokbeli hivatalos útja - amelynek során beszédet mondott a kongresszusban, valamint találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel - közelebb visz a tűzszüneti megállapodáshoz. Úgy vélekedett, hogy a megállapodást segíti az izraeli hadsereg által Gázában kifejtett katonai nyomásgyakorlás is.

Az izraeli miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta,

Kamala Harris kettejük csütörtöki egyeztetése után tett nyilatkozata Izraelről a Hamász számára olyan olvasatot közvetít, hogy nem felhőtlen Izrael és az Egyesült Államok viszonya,

majd reményét fejezte ki, hogy az alelnöki megjegyzés nem változtat a tűzszüneti tárgyalások felgyorsult ütemén.

Donald Trump a találkozó elején kifejtette, hogy soha nem volt rossz a kapcsolata Izrael kormányfőjével, és saját elnöki szerepéről úgy fogalmazott: egyetlen amerikai államfő sem tett annyit Izraelért, mint ő.

Idesorolta a többi között az amerikai nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe, azt Izrael fővárosaként ismerve el. Emellett Izrael számára a leghasznosabb döntéseként említette az iráni nukleáris megállapodás felmondását.

Elnökké választása esetére Donald Trump ismét gyors megoldást ígért a közel-keleti konfliktusra, és azt hangoztatta, hogy Kamala Harris győzelme eszkalációhoz, több nagyobb közel-keleti háborúhoz, esetleg harmadik világháborúhoz vezethet.

Megismételte azt a véleményét is, hogy a világ jelenleg közelebb áll a harmadik világháborúhoz, mint a második világháború lezárása óta bármikor.

Donald Trump a találkozón fellépést ígért az Egyesült Államokban felerősödött antiszemitizmussal szemben, a többi között az egyetemeken tapasztalt megnyilvánulások ellen.

Az amerikai média szerint Donald Trump és Benjamin Netanjahu politikai kapcsolatában törést okozott, hogy az izraeli kormányfő 2020-ban gratulált Joe Biden elnökké választásához; ezt Donald Trump rosszallással fogadta.

Netanjahu az amerikai fővárosból utazott Floridába. Washingtonban, a Fehér Házban csütörtökön Joe Biden elnökkel találkozott, akivel a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszélt, és ugyanez volt a témája külön tanácskozásának Kamala Harris alelnökkel, nem hivatalos demokrata elnökjelölttel.

Kamala Harris az egyeztetés után újságírók előtt is megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a gázai humanitárius helyzet, valamint az izraeli hadsereg hadműveletei során meghalt palesztin civilek magas száma miatt.

Izraeli tisztségviselőkre hivatkozó amerikai sajtóbeszámolók szerint a washingtoni találkozó után Benjamin Netanjahu rosszallását fejezte ki Kamala Harris nyilatkozata miatt, amely a közlés szerint jóval kritikusabb volt, mint ami kettejük megbeszélésének hangvételéből következett volna.

Kamala Harris csapatának egyik tagja értetlenségét fejezte ki az izraeli kormányfő véleményéről szóló sajtóbeszámolókra reagálva.

(A nyitókép 2020. január 28-án-án készült, Donald Trump akkori amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóértekezlete előtt Washingtonban.)

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×