Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke volt a fő szónoka a 33. Bálványosi Szabadegyetem szombat délelőtti programjának.

Beszédében rámutatott, idén nem kapott diplomáciai demarsot Bukarestből, mint tavaly, kapott viszont miniszterelnöki meghívást, amiről azt mondta, "haladunk": Románia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarország, tárgyaltak egy gyorsvasút építéséről is.

Brüsszelből viszont kapott demarsot, "elítélték a magyar békemissziót, nem értik azt, hogy keresztény kötelesség".

Emlékeztetett, az uniónak van egy alapszerződése, amelyben benne van: "az unió célja a béke". Ami viszont a valóságban van, az őt a Szovjetunió működésére emlékezteti őt.

Ugyanakkor szerinte erjedés kezdődött, "az ukránoknak leesett a tantusz", és "Trump ante portas".

Háború, és ami utána jön - pontokban

Ezt követően a háborúról, annak nem várt mellékkörülményéről szólt, illetve arról, hogy fel kell tenni a kérdés, mi jön a háború után.

"Összmagyar megközelítésre van szükség" - hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett, hogy azért mégiscsak ő a legtöbb idő óta hivatalban lévő kormányfő.

"A háború a mi piros bogyónk. A főhős két bogyóból választhat. Ha a kék bogyót nyeli le, ha a piros bogyót, akkor leereszkedhet a valóságba" - hozott párhuzamot a Mátrix című filmből.

Orbán Viktor szerint a háború elvisz bennünket egy magaslesre, és onnan egy addig nem ismert perspektívát ad, elvesztik az erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések és a médiatorzítások is.

Pontokba szedett mindent, amit "a piros bogyó lenyelése", vagyis a háború kitörése óta látunk:

• 100 ezres emberveszteségek, mégsem akarnak a felek kiegyezni, mivel a felek azt hiszik, győzhetnek, addig pedig harcolnának
• a feleket fűti az igazságérzet ("mindkét félnek van valamiféle igazsága, ha a két félen múlik, nem lesz béke").

Orbán Viktor még nem kapott értelmes választ arra a kérdésre, hogy a nyugati világ, illetve Európa miért tereli egy táborba Oroszországot és Kínát, ha mindkettőt ellenfélnek tekinti.

Szerinte hervasztó lelkiállapotban van Ukrajna, amely ütközőzónaként tekint magára, de felvillant előtte a nyugathoz tartozás perspektívája. "Létezésének súlya az egész világ szemében megnőtt", de helyzetük cselekvésre tette őket alkalmassá.

Mike Tysontól idézve azonban azt is mondta:

mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják.

Ez így van orosz összefüggésben, az orosz pénzügyi rendszer ugyanis nem omlik össze, rendbe rakta agráriumát, és nem is nevezhető neosztálinista autokráciának sem.

Megítélése szerint Európa az Egyesült Államok külpolitikáját vakon követi, szó nélkül hagyva például az Északi Áramlat felrobbantását, amelyet "nyilvánvalóan amerikaiak irányítottak", némán tűrve még Angel Merkel dán segítséggel történt lehallgatását is.

"A Berlin-Párizs-tengely nem létezik többé, súlytalanná vált, az új erőközpont London, Varsó, a baltiak, Kijev és a skandinávok" - jegyezte meg a kormányfő, aki szerint az Egyesült Államok Lengyelországból kíván egy új támaszpontot létrehozni, Lengyelországé Európa második legnagyobb hadserege. "Lengyelország emiatt adta fel a V4-ekkel való együttműködését".

A lengyelek szerinte a legálságosabb politikát folytatják, akik "rongyosra rugdosták a hátsó felünket" az orosz kapcsolatok miatt, miközben vidáman üzletelnek Moszkvával, orosz olajból üzemeltetik a gazdaságukat.

Úgy látja, a nyugat szellemi magányban van, eddig úgy tekintett magára, mint amely a világ mércéje: "liberális demokrácia", "zöld átállás". De az elmúlt két évben egy 180 fokos elfordulás történt, "lassan mindenki Oroszországot támogatja", Kína, India, de Törökország sem fogadja el a nyugat ideológiai elvárását.

A háború Orbán Viktor szerint felfedte azt a tényt, hogy a világ legnagyobb problémája a nyugat szétesése, de közben a nyugat azt állítja, hogy Oroszország esik szét.

"A nyugat viselkedése nem érthető, nem kiszámítható, nem tudja kezelni azt a helyzetet, hogy két Nap lett az égen" - fogalmazott.

Szerinte a háború fényénél kell megérteni a nyugatot.

"Mi van akkor, ha a nyugat logikusan viselkedik, csak mi nem értjük a logikájukat? Ha erre megtalálnánk a választ, azt is megértenénk, miért ütközik Magyarország az EU nyugati államaival. Az én megfejtésem az, hogy másként tekint a nemzetállamokra. A mi felfogásunk szerint a világ nemzetállamokból áll, a nemzetállam nem egy jogi konstrukció, van közös értékrendje, ebből közmegegyezésen alapuló értékközösség következik" - fejtegette a Fidesz elnöke.

Szerinte az értékvesztést az olimpiai megnyitó műsorában is látni lehetett.

Megítélése szerint Európa úgy értékeli a helyzetet, hogy meg kell haladni a nemzetállamokat, "az ő fejükben a nemzet egy átmeneti képződmény", "az ő fejükben Európa egy posztnemzeti állapotban van". A nagy kérdés szerinte tehát az, hogy Európa maradjon nemzetállamok közössége, avagy folytassa a posztnemzeti állapotban.

Szerinte a mostani helyzet két hit kifejeződéséből ered a mostani különbözőség, ennek a bölcsője a hatvanas évek.

"Akik azt tapasztalják, hogy megszabadultak minden kötelezettségüktől, azt látják, hogy nem nagyok lettek, hanem kicsik"

- szögezte le. Márpedig fel kell ismerni, hogy vannak nagyobb dolgok, amelyeket szolgálni kell, ez az Isten, a haza és a család. Európában viszont a nagyság helyett a nagyképűséget észlel, "megjelent az agresszív törpe mint új embertípus".

Szerinte van egy elit, amely büszke rá, hogy nem is akarja képviselni az embereket. Az EP-választásokon a Néppárt begyűjtötte a változást akaró jobboldali emberek szavazatait, majd bevitte azokat a status quo fenntartásában érdekelt baloldalra. A Patriótákat most szerinte a tiltott kategóriába sorolták, szemben azokkal, akik az Európai Néppárthoz csatlakoztak a választás után.

A háború segített tehát szerinte megérteni a világ hatalmi állapotát.

Ami ebből következik

Meggyőződése szerint a magyarok sorsa azon dől el, hogy értik-e, ami zajlik.

Olyan változás jön szerinte, amire 500 éve nem volt példa, vagyis a világ legerősebb állama keleten emelkedik fel, a nyugati világ nem a nyugati világból kapott kihívást.

"Amiben benne vagyunk egy világrendszerváltás. A következő hosszú évtizedekben Ázsia lesz a világ meghatározó központja, Kína, India, Pakisztán, Indonézia" - fejtette ki, új világgazdasági központot létrehozva.

Az érvek:

• tőkeelőny
• demográfiai előny
• vállalati előny
• tudományos előny
• tőzsdei előny
• űrkutatási előny
• egészségtudományos előny.

A folyamat szerinte kérdéses, hogy megváltoztatható-e, mindenesetre 2001-ben elindult Kína WTO-ba való felvételével. Donald Trump visszatérése a megváltoztatásra irányuló kísérlet, az ő következő ciklusa után az alelnöke jöhet szerinte további két ciklusra, például fel fogják adni a demokráciaexportot.

"Nekünk két lehetőségünk van: Európa skanzen marad, amelynek csodájára jár a világ, de nincs fejlődés, a másik lehetőség, amit Emmanuel Macron mond, be kell nevezni a fejlődési versenybe" - vázolta. Ha a másodikat választja,

Európának fel kell adni a politikai projektjét, de a védelmit és a gazdaságit meg kell erősíteni.

Jóslata szerint Ukrajna újra ütközőállam lesz, Lengyelországnak ezért vissza kell térnie a V4-es együttműködéshez.

Mit tehet a magyarság?

Orbán Viktor szerint arra az útra nem lehet visszatérni, amelynek a végén világháborús vereség van.

Rámutatott, Mohács egybeesett a nyugat világhatalmának kezdetével. Ha ez veszély, akkor szerinte együtt kell úszni az EU-val, ha lehetőség, akkor saját fejlődési lehetőséget kell találni, saját nemzetpolitikát kell folytatni, ő maga ennek a híve.

"Megvannak-e ennek a szükséges peremfeltételei, nem lépnek-e a tüdőnkre, még inkább a nyakunkra? Röviden:

az USA fejleményei nekünk kedvezően alakulnak. Egyelőre nem kínálnak nekünk előnyösebb összefogást, mint az EU-s tagság, ha mégis jön egy ajánlat, azt meg kell fontolni."

Kínától viszont a jelenleginél nem fogunk jobb ajánlatot kapni, Kínának jó Magyarország EU-s tagsága, még a kereskedelmi korlátozásokkal együtt is. Az ajánlat: "vegyünk részt egymás modernizációjában".

Értékelése szerint az EU nem tér már vissza a nemzetállami formákhoz, a mostani háborút elvesztette, az USA magára fogja hagyni, nem tudja finanszírozni a háborút és Ukrajna működtetését sem.

"Ebből az következik számunkra, hogy az EU tudomásul veszi, hogy Közép-Európa államai bent maradnak az EU-ban, de saját külpolitikát folytatnak, ezt az EU-nak el kell tűrnie" - mutatott rá a kormányfő.

A "magyar nagystratégia" tehát a következő lehet:

• végig kell vinni a 2030-ig ívelő kisstratégiákat
• van a kormányban politikai igazgató
• részt vesz a kormány az amerikai és kínai stratégiaalkotásban
• külön EU-minisztérium keletkezett, "Brüsszelben tanyát vertünk"
• kutatóintézetek jöttek létre
• az emberekkel beszélni tudás közös cselekvésének képessége, "brüsszeli blabla alapon mg nem megy"
• nyers és sprőd, még nem töltőtollal, hanem vésővel van írva
• konnektivitás: nem engedjük magunkat bezárni a két fél világgazdaság egyikébe sem, nem szállunk be a kelet elleni háborúba, a technikai blokkosodásba, a kereskedelmibe sem
• szellemi alapok: a szuverenitás védelme. Az elmúlt években piramis épült a magyar gazdaságban, megvannak a nemzeti bajnokok, a kisebb (15 ezer) és legkisebb cégek minden szektorban. Regionális hitelezőként kell megjelenni, államkötvényt kell kibocsátani
• termelőközpontként kell megmaradni, megtartani a nemzeti munkaerőt
• egyetemi innovációs központokat kell létrehozni, fenntartani
• a társadalomnak szilárdnak és rugalmasnak is kell lennie, "jól indultunk, de elakadtunk", 2050-re önfenntartónak kell lenni a népességnek, ehhez a gyermekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni. A társadalomnak középosztály-alapúnak kell lennie. Cigányság ügyében: van munka, de munka nélkül nem lehet megélni
• falurendszer: városi szintű szolgáltatásokkal. Városokat és városok körüli vidéket kell létrehozni
• nemzeti különbözőségek megtartása, asszimiláció nélkül. Ez a szuverenitásvédelem kulturális alapja
• a stratégiának az összes magyart magához kell kapcsolnia, nem csak "kis Magyarországot". Belátható időn belül ki kell terjeszteni a családtámogatási rendszert az országhatárokon kívül is, "az irány nem rossz".

A stratégia politikája Orbán Viktor szerint olyan kell, hogy legyen, hogy amely célozza a magyar ember "személyes szabadságának" építését is.

Szerinte a magyarság szabadságérzése ahhoz hasonlít, hogy "az én házam az én váram, majd én eldöntöm, hogyan érzem jól magam benne". Erről viszont folyamatosan vita is lesz, "állandóan támadni fogják, dolgozni fognak egy pályamódosításon". Ezt a küzdelmet szerinte vállalni kell, de mivel már nem fiatal, nem ő fogja befejezni, hanem a most 20-30 éves emberek.

"Ehhez nemzeti érzelmű, bátor fiatalok kerestetnek" - zárta gondolatait előadásában Orbán Viktor.