Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Muhari Eszter, miután győzött az észt Nelli Differt ellen a női párbajtőr egyéni versenyének bronzmérkőzésén a 2024-es párizsi nyári olimpián a Grand Palais kiállítócsarnokban 2024. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Muhari Eszter: Óriási hullámvasút volt ez az év

Egész nap higgadt és fókuszált, a döntő tusnál pedig bátor volt a magyar párbajtőröző, a párizsi olimpia bronzérmese, aki örül, hogy rábeszélte szüleit, hogy nézzék meg az ötkarikás játékokon.

Még nem tudom felfogni, hogy mi történt – mondta a párizsi olimpia bronzmérkőzése után Muhari Eszter, aki 15-14-re legyőzte az észt Nelli Differtet, ezzel megszerezte a magyar csapat első érmét.

A 21 éves magyar vívó egész nap rendkívül koncentráltan teljesített, három ázsiai riválisát legyőzte, majd az elődöntőben a francia Auriane Mallo-Bretontól kikapott, ám ebből is fel tudott állni, és hátrányból egyenlített, majd 14-14 után is higgadt maradt, és bevitte a győztes tust.

„Kinéztem az edzőmre, és olyan önbizalmat láttam rajta, ami megadta, hogy nagyon bátor legyek az utolsó tusban, és annyira higgyek az elmúlt 13 éves közös munkájában, hogy kijött ez a bátorság, és meg tudtam csinálni azt az akciót, ami az utolsó tust eredményezte” – mondta erről a találatról a magyar sajtó helyszínen lévő képviselőinek, köztük az Infostart tudósítójának.

Arról, hogyan tudott végig higgadt és fókuszált maradni, azt mondta, sok munkája van benne.

„Nagyon sokat kellett dolgozom a koncentráción, hónapok óta erre készülök fejben, és a vívásnak ez a legnagyobb kulcsa, hogy fejben dől el.”

Hozzátette azt is, hogy most, a verseny után leesett egy kő a szívéről, és végre abbahagyhatja a koncentrálást. „Nagyon sokat elvesz belőlem, mentálisan, fizikálisan, hogy nem is mosolyoghatok senkire, mert elmegy a fókusz.”

Ezzel kapcsolatban Boczkó Gábor szövetségi kapitány elmondta, hogy nap közben egy-egy poénnal próbálta oldani a hangulatot, de a 21 éves versenyző ezekre sem reagált, nem lehetett semmivel kizökkenteni.

Muhari Eszter az elődöntős vereségről azt mondta, jobb, hogy ő vívta a második asszót, mert emiatt kevesebb ideje volt agyalni a bronzcsata előtt. „El akartam hessegetni ezt a gondolatot a fejemből, mert tudtam, hogy így is, úgy is lesz még egy meccs, amit meg kell nyernem, ez volt a fejemben.”

A versenyző csak májusban tudta meg, hogy ott lehet az olimpián, miután a ranglistán jobb helyen lévő honfitársa, Kun Anna doppingvétség miatt kétéves eltiltást kapott. A női párbajtőrözők csapatban nem jutottak ki, csak egyéniben a ranglistahelyezések alapján szerezhettek kvótát. Miután Kunt eltiltották, a kvóta Muharira szállt, ugyanis ő állt a második európai helyen – egyébként éppen a legyőzött Differt mögött.

„Óriási hullámvasút volt az év, és most ha még nem is a csúcsra értem, de a saját elvárásaimnak megfeleltem, hiszen az éremért jöttem, és azt sikerült megszerezni.

Nagyon kellett készülni, nem volt egy biztos pont, ameddig ki nem derült, hogy valóban utazhatok.”

Most pedig jöhet az ünneplés a családdal. Párizsi vívását szülei is a helyszínen nézték meg. „Sikerült meggyőzni őket, hogy jöjjenek ki, mert nagyon izgulós típusok. Örülök, hogy rábeszéltem őket.”

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×