Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A magyar olimpiai csapat tagjai integetnek egy hajóról a Szajna folyón a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images pool/Steph Chambers

Az eső eláztatta minden idők legszabadosabb olimpiai megnyitóját

Szigorú ellenőrzések, a szakadó eső ellenére kitartó drukkerek és különleges látvány – ilyen volt a Szajnán megrendezett ceremónia. Helyszíni tudósítás.

A terrorfenyegetettség miatt B, C és D tervvel is készültek a szervezők a párizsi olimpia megnyitó ünnepségére, és a magas szintű készültség miatt atrocitás nem is történt, ám az időjárásra nem tudtak felkészülni. Már péntek délután figyelmeztetést adtak ki a heves esőzések miatt, és az előrejelzés be is jött: az ünnepség nagyjából tíz perce zajlott, amikor elkezdett esni, egyre erősebben – és ez így maradt az egész show alatt. Ez alaposan rányomta a bélyegét a színpompás, grandiózus és valóban egyedi ceremóniára. A Szajnán hajókon szállított sportolók sem tudtak zárt helyre vonulni, hiszen a fedélzetről kellett integetniük és a zászlókat lengetniük, és a parton felállított mobillelátókon összegyűlt tömeg feje fölött sem volt tető, néhány magas rangú vendégtől eltekintve. Előkerültek az esőkabátok és a kisebb esernyők – a nagyobbakat a bejáratnál elvették –, de sokan adták fel, és a csapadék elől inkább hazaindultak, miután saját nemzetük olimpikonjait látták elhajózni. A sportolók is esőkabátot húztak, és nem volt csoda, hogy sokan nem várták meg a négyórás ceremónia végét, hanem inkább visszaindultak a faluba.

A lezárások és terelések miatt sokat kellett gyalogolni a tömegközlekedési eszközöktől, ráadásul a legújabb információkkal sem volt minden önkéntes naprakész, de segítőkészségükkel nem volt gond, ha kellett, fordítóprogramot bevetve vagy kézzel-lábbal mutogatva próbálták irányba állítani a vendégeket. Az egyenruhások akár többször is ellenőrizték az akkreditációt vagy a jegyeket.

A szurkolók közül sokan, akiknek nem volt jegyük, a kerítésen túl zsúfolódtak össze, hogy rálássanak a folyón zajló eseményekre, és kapjanak egy kis ízelítőt a megnyitó programjából. Az ő elszántságuk tartott ki legtovább, esőben is hősiesen figyelték a Szajnát vagy a kivetítőket. Sok szempontból olyan volt az este, mint egy augusztus 20-i tűzijáték a Duna-parton.

Nagy örömujjongás kísért egy-egy feltűnő hajót, mellettem benini és brazil drukkerek is voltak, és kölcsönösen megtapsoltuk egymás versenyzőit. Mivel a folyó hat kilométeres szakaszán szinte folyamatosan zajlottak az események, a legtöbben csak a kivetítőn nézhették a műsort, ha épp nem pont előttük énekelt Lady Gaga, Aya Nakamura, vagy táncoltak a művészek. Ráadásul a show egy része előre felvett elemekből állt.

Voltak, akik a környező éttermekbe és bárokba húzódtak be, a tévére rá-rápillantva figyelték a műsort, és csak az Eiffel-torony különleges kivilágítását megnézni hagyták el az asztalukat.

Ami pedig magát a megnyitót illeti, az biztos, hogy minden szempontból különleges, látványos, néha polgárpukkasztó, pimasz, a határokat feszegető előadást láthattunk, olyan elemekkel, amelyet bizonyos okok miatt sokáig lehet még emlegetni – és vélhetően ez is volt a cél.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×