Tőkés László a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján emlékeztetett: ilyen "könyörtelen kényszerhelyzet" volt a kommunista falurombolás idején, amikor "Románia népe és kétszeres elnyomást szenvedő magyarsága" nemet mondott az ateista-kommunista-nacionalista zsarnokságra. A volt királyhágómelléki püspök szerint ma a háborúra, a migrációra és a genderideológiára kell nemet mondani.

Felidézte, hogy a háborús helyzet fokozódott, az egész világot nyomasztó kihívások egyre kihívóbbak, és a tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. "Európa pedig hallgat - a növekvő háborús expanzió mértékében felerősödő kardcsörtetés és csatazaj oltja ki elnémuló lelkiismerete halk hangját" - fogalmazott a volt püspök.

"Ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtunk"

- mondta. Aláhúzta: "a nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk".

Reményét fejezte ki, hogy jövőre Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a "jobb oldalon" felsorakozó patrióta szövetségeseit is a tusnádfürdői táborban üdvözölheti. És hatalmas taps közepette azon reményének is hangot adott, hogy a KDNP-hez hasonlóan rövidesen az RMDSZ is kilép az Európai Néppártból, és két erdélyi EP-képviselő az európai patrióták frakcióját fogja gyarapítani.

Külön beszélt a kelet-közép-európai régiót és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról. Közölte: a trianoni békediktátum nyomán határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára 2,1 millióra apadt, az erdélyi magyarság lélekszáma alig haladja meg az egy milliót. "Az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint 600 ezret tesz ki az apadásunk" - mondta, aláhúzva: a fogyatkozás legfőbb oka a kivándorlás, e téren az erdélyi magyarság "fej fej mellett halad" a románsággal. "És ebben még az is sovány vigasz, hogy az eltávozó magyarok zöme az anyai Kis-Magyarországra települ át" - tette hozzá.

Miként Trianon óta annyiszor, ma is feltevődik a kérdés, hogy "menni vagy maradni?", és "akár egy népszavazást is érdemes volna kitűzni az erdélyi magyarság körében ebben a kérdésben, hogy megtudjuk: mire és kikre számíthatunk". "Mi nem vagyunk migránsok, mi nem válhatunk megélhetési kivándorlókká. Erdélyi létünk és szülőföldünkön való megmaradásunk sorskérdésével nyíltan és őszintén szembe kell néznünk - amitől igencsak ódzkodik a hazai politikum és közvélemény" - mondta Tőkés László.

Az anyaországnak "átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben", és Romániának is "cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében".

"Elejét kell vennünk annak, hogy a migráns szírek, vagy a háborút szenvedő Ukrajna sorsára jussunk" - mondta Tőkés. Emlékeztetett az 1990-es fekete márciust követő tízezres nagyságrendű emberveszteségekre, és arra, hogy a "marosvásárhelyi "parasztjárás" véres eseményeit" azóta sem hajlandók kivizsgáltatni az illetékes hatóságok.

Romániában is igazságos társadalmi és politikai viszonyok, a biztonságos lét, a jogállamiság és a megélhetés körülményeinek a kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, haza vonzzák polgárait - mondta. "Magyar közösségünkre kétszeresen érvényes ez: csak ilyenképpen érezheti saját hazájának őseitől örökölt földjét, ha saját szülőföldjén nem válik jogfosztottá és hazátlanná" - fogalmazott.

Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyezni, az Andreanum 800. évfordulóján a szülőföldön való helytállással és közösségi önrendelkezés kivívásával kell a jövendőt építeni. "Nem elég imádkoznunk érte: "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!" És nem elég elszavalnunk: "Itt élned, halnod kell". Hanem itt élve, halva - cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazi európaiakká" - zárta beszédét Tőkés László.

Utána Orbán Viktor következett - beszédének élő tudósítását itt olvashatja vissza, itt pedig meghallgathatja a közel másfél órás előadást.