A miniszterelnök az orosz-ukrán háború során kialakuló helyzetet a szabadtéri színpad előtt összegyűlt hallgatóság előtt elemezve úgy értékelte: világrendszerváltozás jön, Ázsia lesz a világ meghatározó központja, ezért szükség van egy "magyar nagystratégiára, amelynek első, "nyers" változata már elkészült.

Előadása elején beszámolt arról, hogy pénteken román partnerével folytatott megbeszélést Bukarestben. "Haladunk" - összegzett Orbán Viktor, Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újabb és újabb rekordokat futnak. Közölte: a Bukarest-Budapest gyorsvasút tervéről tárgyalt Marcel Ciolacuval, és arról biztosította őt, hogy a magyar uniós elnökség októberben, majd ha szükséges, akkor a decemberi bel és igazságügyi tanácsülésen is napirendre tűzi Románia schengeni csatlakozásának kérdését.

Elmondta: ha a román fél nem is akarta idén megszabni, miről beszélhet Tusványoson, Brüsszelből sokan elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy a szervezet alapokmánya is leszögezi, hogy "az Unió célja a béke".

Az idő a békepolitika oldalán áll - jelentette ki a magyar miniszterelnök és az amerikai elnökválasztásra utalva úgy fogalmazott, Trump ante portas. Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.

A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút. Ugyanakkor a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe. "Vagyis az erjedés megkezdődött" - fűzte hozzá.

A háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába - hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor arról beszélt: az orosz-ukrán háború - mint a Mátrix című filmben a piros bogyó - felfedi a valóságot.

A háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy eddig nem ismert perspektívát ad. Ebben az igazi valóságban elvesztik az erejüket az ideológiák, a "statisztikai ügyeskedések", a médiatorzítások és a "politikusok taktikai füllentései", nincs többé relevanciája a széles körben elterjedt téveszméknek, sőt az összeesküvés-elméleteknek sem - sorolta a kormányfő, "marad a pőre és brutális valóság".

A miniszerelnök pontokba szedve beszélt erről a valóságról.

Első pontként kiemelte: a háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással.

Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága - mondta.

A kormányfő közölte: az ukránok azt gondolják, hogy ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, és ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek Ukrajnában, Ukrajnának meg van ígérve a NATO-tagság, és ők nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Vagyis Oroszországnak - mondják ők - joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború. Mindenkinek van tehát valamilyen, vélt vagy valós igazsága, és egyik fél sem fogja feladni a háborút - tette hozzá Orbán Viktor.

Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ha a két félen múlik, nem lesz béke. Békét csak kívülről lehet hozni.

Másodszor - folytatta - miközben az előző években az Egyesült Államok Kínát deklarálta legfőbb kihívójának, ellenfélnek, most mégis azt látjuk, hogy Oroszország ellen vív proxyháborút, Kínát pedig folyamatosan vádolja Oroszország rejtett támogatásával.

Ha ez így van - tette hozzá Orbán Viktor, akkor válaszra vár a kérdés, hogy mitől ésszerű dolog két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba összeterelni.

A háború által felfedett valóság harmadikként elemeként Ukrajna minden várakozást meghaladó ellenállóképességét emelte ki, amelyet a kormányfő annak tulajdonított, hogy Ukrajna előtt felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája, ami létezésének új értelmét fedezte fel: az eddigi "ütközőzóna" helyett a Nyugat keleti határőrvidékének tekinti magát.

Negyedik pontként Orbán Viktor megállapította, hogy Oroszország sem az a merev, neosztálinista autokrácia, amelynek az őt szankciókkal térdre kényszeríteni próbáló brüsszeli vezetők láttatni próbálják. Valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, s majd meglátjuk, talán társadalmi rugalmasságot is mutat - mondta Orbán Viktor.

Ötödik pontként megállapította: az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét. Hozzátette: Európa jelenleg "az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is", miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai hatalmi rendszer lényege eddig a Párizs-Berlin tengely volt, ami mára nem létezik, vagy "lényegtelen és megkerülhető" lett az új, London, Varsó, Kijev, a balti és a skandináv államok által alkotta erőközponthoz képest.

A miniszterelnök felidézte: a Párizs-Berlin tengely leváltása nem új gondolat, hanem "régi lengyel terv", amelynek lényege, hogy Lengyelország legyen a kontinens első számú amerikai támaszpontja, ezért "behívja az amerikaiakat oda, a németek és az oroszok közé", ám csak a jelenlegi háború tette lehetővé a megvalósítását.

Régi terv ez: Oroszországot meggyengíteni, Németországot pedig túlfejlődni - fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is kijelentette, a lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában, hiszen "önfeledten üzletelnek az oroszokkal", miközben ugyanezért morálisan kioktatnak bennünket.

Orbán Viktor kitért arra is: Lengyelország ezért a stratégiáért adta fel a visegrádi együttműködést, mert a V4 a Párizs-Berlin tengely elfogadása mellett azt jelentette, hogy "tudomásul vesszük, hogy van egy erős Németország, van egy erős Oroszország, és a kettő közé, a közép-európai államokkal együttműködve egy harmadik tényezőt hozunk létre".

Varsó erejéről szólva a miniszterelnök megemlítette: a lengyel hadsereg Európa második legnagyobbja a francia után, az ország a GDP-je 5 százalékát költik védelemre.

A békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát - jegyezte meg a miniszterelnök.

Hatodik pontként említette, hogy a háború szerinte arra is rávilágított: a Nyugat "szellemi magányba" került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, mivel ő adta azokat az értékeket, például a liberális demokráciát és a zöld átállást, amelyeket a világnak el kellett fogadnia.

Ebben a helyzetben az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt, mert bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben a valóság az, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.

A kormányfő a felsorolás hetedik pontjában kifejtette: a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és szétesése, valamint az a nyugati média által közvetített narratíva, hogy Oroszország és az általa képviselt veszély a világ legnagyobb veszedelme.

Ez tévedés, Oroszország egy hiperracionális vezetés alatt álló ország, ami így érthető és kiszámítható, ellentétben a Nyugattal, amelynek viselkedése nem racionális és nem kiszámítható - értékelt a miniszterelnök, megjegyezve, a Nyugat nem tudja kezelni azt a helyzetet sem, hogy "két nap lett az égen", vagyis új kihívás jelent meg Kína és Ázsia felemelkedésesnek formájában.

Az igazi feladat Magyarország számára az, hogy megpróbáljuk újra megérteni a Nyugatot, ugyanis mi, közép-európaiak a Nyugatot irracionálisnak látjuk - fogalmazott. Orbán Viktor elmondta, az ellentétet talán abban kell keresni, hogy Közép-Európa világképe a nemzetállamok fogalmán nyugszik, közben a Nyugat úgy gondolja, hogy ezek már nem léteznek többé.

Megítélése szerint a nemzetállamoknak "biblikus alapja" is van, ezt a felfogást és a többi megközelítést azonban tagadja a Nyugat, szerintük a nemzetállamok nem léteznek, és más fontos, például a migrációs kérdésben is teljesen másképpen gondolkodnak - hangoztatta. A kormányfő beszédében rámutatott, miközben Európa keleti felén keresztény emberek százezerszámra gyilkolják egymást, addig a nyugati kontinensrészeken százezerszám engednek be idegen civilizációban élő embereket.

Ez a mi nézőpontunkból maga az abszurditás, ez a nézőpont fel sem vetődik tőlünk nyugatabbra - jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve, az Európai Unió ezt nemcsak így gondolja, hanem deklarálja is, céljuk ezzel pedig "a nemzet meghaladása" és a nemzetállamok szuverenitásának átadása Brüsszelnek.

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államokban is hasonló csata zajlik, ezért óriási az amerikai elnökválasztás tétje. Donald Trump republikánus elnökjelölt azt tűzi ki célul, hogy az amerikai népet a posztnemzeti liberális állapotból visszahozza a nemzetállami állapotba.

Ezért akarják megakadályozni, hogy Donald Trump el tudjon indulni a választáson. Ezért akarják börtönbe zárni, veszik el a vagyonát, és ha ez nem segít, ezért akarták megölni - hangsúlyozta, hozzátéve: pénteken beszélt a korábbi elnökkel, aki üdvözölte a tábor résztvevőit.

A posztnemzeti állapot demokráciát megrengető politikai következményeként tért ki a miniszterelnök az elitizmus és a populizmus politikai problémájára. Az elitek elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik, a nép érzéseit és gondolatait idegengyűlölőnek, homofóbnak és nacionalistának minősítik. A nép válaszul azzal gyanúsítja az elitet, hogy nem azzal foglalkozik, ami neki fontos, hanem valami esztelen globalizmusba süllyed - mondta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott, ez felveti a képviseleti demokrácia problémáját is: az elit nem akarja képviselni az embereket, sőt büszke is erre, miközben a nép nincs képviselve.

Az elitek számára kizárólag a diplomások értékei elfogadhatóak. Ennek következménye, hogy Brüsszel továbbra is egy liberális oligarchia megszállása alatt van. Ez a balliberális elit valójában a transzatlanti elitet szervezi, nem európai, hanem globális, nem nemzetállami, hanem föderális, és nem demokratikus, hanem politikus - szögezte le a kormányfő.

A háború után olyan világrendszerváltozás jön, amire 500 éve nem volt példa - mondta Orbán Viktor. A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja - mondta, Kínát, Indiát, Pakisztánt, Indonéziát emelve ki. Ázsia oldalán van a demográfiai, egyre több területen ott van a technológiai előny, ott van a tőkeelőny, a nyugattal szembeni katonai erő kiegyenlítődés alatt áll, Ázsiában lesz a legtöbb pénz, ázsiaiak lesznek a világ legnagyobb vállalatai, legjobb egyetemei, a világ legjobb kutatóintézetei, a legnagyobb tőzsdéi - sorolta.

Orbán Viktor kitért arra: Donald Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. "Valójában - fogalmazott - Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze".

Európának pedig két lehetősége van. Az első - ami felé most tart -, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy "alászakosított" szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen "fejlődési dinamika".

A második lehetőség - amit Emmanuel Macron francia elnök hirdet meg - a stratégiai autonómia: "magyarul, be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe" - jelentette ki.

Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energiaönellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal - sorolta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint azonban a mostani világrendszer-váltás nem elsősorban veszély, hanem lehetőség, tágasabb a mozgásterünk, mint az elmúlt 500 évben bármikor volt.

Hangsúlyozta: 500 éve Európa nyertese, Magyarország vesztese lett az előző világrendszer-váltásnak, mert miközben a kontinens nyugati része számára kinyílt egy új gazdasági tér, az iszlám hódítása hosszú időre háborús övezetté tette az országot, amely ezután - mivel nem tudta önmagát felszabadítani - kénytelen volt betagozódni egy német-Habsburg világba.

Orbán Viktor úgy értékelt: az Amerikai Egyesült Államok fejleményei "nekünk kedvező módon alakulnak", de hozzátette, nem hiszi, hogy a tengerentúlon adnak nekünk az uniós tagságnál jobb gazdasági-politikai ajánlatot, ám ha mégis, akkor azt "meg kell fontolnunk".

Hozzátette: Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot; számukra Magyarország EU-tagsága érték, "szemben az amerikaiakkal, akik állandóan pedzegetik, hogy ki kellene nekünk onnan lépni". Kína ajánlata, hogy "vegyünk részt egymás modernizációjában", ha figyelnünk is kell a méretarány-különbségekre.

Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, a közösség keleti fele megvédheti a nemzetállami formát.

Orbán Viktor kijelentette, az unió a most folyó háborút elvesztette, az Egyesült Államok magára fogja hagyni, hozzátéve, Brüsszel nem lesz képes finanszírozni Ukrajna háborúját, működését, azaz "az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát", ami "magas lesz, és bennünket is kedvezőtlenül fog érinteni".

Orbán Viktor szerint mindebből az következik: "az Európai Unió tudomásul veszi, hogy a közép-európai országok bent maradnak az Európai Unióban, eközben nemzetállami fundamentumokon maradnak, és saját külpolitikát fognak folytatni".

Ezt ugyan nem szeretik, de kénytelenek lesznek eltűrni, különösen azért, mert az ilyen országok száma növekedni fog - jelentette ki a miniszterelnök, aki úgy értékelt, "Amerika, Ázsia és Európa irányából az önálló nemzetpolitikához szükséges peremfeltételek adottak", és kijelölik mozgásterünk tágas határait.

Ha világrendszerváltásról van szó, akkor szükség van egy "magyar nagy stratégiára" is - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az eddigi, általában 2010-ben elkezdett és 2030-ig szóló szakpolitikai akcióterveket végigvisszük és befejezzük, ez azonban egy hosszabb távon, akár évszázadokon át fennmaradó világrendszerváltáskor már nem lesz elegendő.

A magyar nagy stratégia alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem - hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette, barátokat és partnereket gyűjtünk, nem pedig gazdasági vagy ideológiai ellenségeket, azaz nem lecsatlakozunk valaki mellé, hanem a nehezebb, önálló utat járjuk.

A miniszterelnök leszögezte, a stratégiában ugyanilyen fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is, ennek a gazdasági alapjai pedig a hazai nemzeti bajnokok, a versenyképes középvállalatok, a hazai piacra termelő cégek, illetve a kis- és közepes vállalkozások.

Ez az a magyar gazdaság, amely képes megadni a szuverenitás alapját - szögezte le a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, megvannak a külföldön is versenyképes nemzeti bajnokok a bankszektorban, az energiaszektorban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági alapanyagtermelésben, az informatikában, a távközlésben, a médiában, az építőiparban, az ingatlanfejlesztésben, a gyógyszeriparban, a hadiiparban, a logisztikában, illetve az egyetemek révén valamelyest a tudásiparban is.

Az ez alatti 15 ezres nagyságú középvállalati szektor is versenyképes, a 2025-ös "békeköltségvetésben" a kkv-k számára pedig nagy programot indít a magyar kormány - hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor beszédében fontosnak nevezte az országi pénzügyi függetlenségének megerősítését, az adósságállomány 30 százalékra történő mérséklését, valamint azt, hogy regionális hitelezőként jelenjen meg Magyarország.

Fontos, hogy a stratégia szerint termelő központnak is meg kell maradnunk, nem szabad átváltani egy szolgáltatás központú gazdasággá. Orbán Viktor hozzátette, nem szabad a Nyugat hibáját elkövetni, azaz bizonyos termelő munkákat vendégmunkásokkal elvégeztetni, mert ha ez bekövetkezik, akkor az olyan társadalmi bomlást indít el, amit nehéz lesz megállítani.

A kormányfő azt mondta, a stratégia megvalósításához a magyar társadalomnak szilárdnak és rugalmas társadalomszerkezettel kell rendelkeznie, ennek alapja pedig a demográfiai hanyatlás megállítása.

"Jól indultunk, de most elakadtunk" - értékelt a kormányfő, megjegyezve, ezért új lendületet kell venni, 2035-re demográfiai értelemben Magyarországnak önfenntartó állapotba kell kerülnie, úgy, hogy nem lehet szó migrációból pótolt népességről.

A "békeköltségvetés" elfogadása esetén a tervek szerint 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt valószínűleg nem egy, hanem két lépésben, de egy év alatt, meg kell duplázni, hogy visszanyerjük a demográfiai javulás lendületét - ismertette Orbán Viktor. Hozzátette, emellett folyamatosan "zsilipelni" kell azokat Nyugat-Európából, akik keresztény-nemzeti országban szeretnének élni, az ő számuk fokozatosan nőni fog, "semmi automatizmus, most mi válogatunk".

Fontosnak nevezte a középosztály, azaz a családok vagyonának és anyagi függetlenségének megteremtését, valamint a teljes foglalkoztatás megőrzését, "ennek a kulcsa a munka és a cigányság mai viszonyának fenntartása".

"Van munka, de munka nélkül nem tudsz megélni - ez az üzlet és az ajánlat lényege" - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a most meglévő magyar nagy stratégia még "nyers és sprőd", azaz nem emészthető és nem közérthető, kell még jó fél év, hogy ebbe az állapotba kerüljön.

A kormányfő szerint a magyar nagy stratégiának nemzeti alapokon kell állnia. Minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia, vagyis ki kell terjeszteni a magyar társadalom stabilitását szolgáló támogatási rendszert a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is.

Leszögezte: belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja - például a családtámogatási rendszert - ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is.

A kormányfő kitért arra, hogy a magyar falurendszert meg kell tartani. A falu nem az elmaradottság szimbóluma. Városi szintű szolgáltatásokat kell nyújtani falun is, és a városoknak ebből anyagi terhet kell vállalniuk.

A szuverenitásvédelemről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta, ennek lényege a nemzeti különbözőség megóvása. Ennek eszköze a nyelvőrzés mellett a zéró vallási állapot - amikor a kereszténység már nem ad morális iránytűt és eligazítást - elkerülése.

A miniszterelnök leszögezte, a politikát nemzeti karakterünkhöz kell igazítani. A közös lényeg, amit meg kell ragadni az a szabadság, amit befelé is építeni kell. Nem csak a nemzet, hanem a magyar ember személyes szabadságát is építeni kell. A magyarnak a rend nem önérték, hanem a szabadsághoz szükséges állapot, amiben háboríthatatlanul élhetünk. "Az én házam az én házam, az én váram, az én életem és majd én eldöntöm, hogy mitől érzem jól magam a saját bőrömben" - mondta.

A világrend változása hosszú - 20-25 éves - folyamat, ami alatt vita lesz. Ellenfeleink azt fogják mondani, hogy önálló nemzeti nagy stratégia helyett betagozódás kell. Ezért állandóan támadni fogják és dolgozni fognak a pályamódosításon. Megkérdőjelezik majd nemcsak a nagy stratégia tartalmát, hanem a szükségességét is - közölte Orbán Viktor, leszögezve ugyanakkor: ezt a küzdelmet vállalni kell.

Az időtáv problémájáról szólva kifejtette, a stratégia utolsó szakaszának megvalósítása a mai húszas-harmincas éveikben járó fiatalokra vár. Ezért - "még most és még nekünk" - el kell kezdeni a toborzást a fiatalok között - mondta. Hozzátette: a nemzeti tábor csak trombitaszóra bújik elő, és csak magasba emelt zászló alá tud gyülekezni, ezért nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosokat kell találnunk.

Orbán Viktor az olimpia megnyitójának "sokszínűségére" vonatkozó, a közönség soraiból érkezett kérdésre és a magyar gender-propaganda visszaszorítását célzó felvetésre válaszolva higgadtságot javasolt.

Ne sértsük meg a franciákat, akkor se, ha mi sértve éreztük magunkat amiatt, amit láttunk - mondta. Kifejtette: a franciák most is és hosszú távon is számos ponton lesznek a szövetségeseink, és sokkal több ponton van átfedés, mint gondolnánk. Valakivel pedig együtt kell majd működni - jelezte a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: "végül is minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa saját magát, hát ezt láttuk".

Egy további, Európa megtébolyodását felvető kérdésre úgy reagált: ami nekünk megtébolyodásnak tűnik, hogy irracionálisan viselkednek a nyugat-európaiak, az valójában nem megtébolyodás és irracionális viselkedés, hanem a világnak egy teljesen másik értelmezése. Mint államok ugyanakkor létezni fognak és ők lesznek a partnereink ebben a "megtébolyodott állapotban", az Európai Unióban.

Úgy fogalmazott, hogy bizonyos szempontból még élvezi is az Európai Tanács üléseit. Neki, mint közép-európai miniszterelnöknek két mátrixot kell futtatni, a sajátját és az övéket, és a kettő közötti bonyolult viszonyrendszert is állandóan le kell fordítani. Ez a politika legszebb része intellektuális értelemben - mondta a miniszterelnök.