A libanoni rendőrség közölte: az izraeli nehéztüzérség mintegy 160 lövedéket lőtt ki a libanoni-izraeli határtól alig egy kilométerre fekvő Aitarin falura, romba döntve vagy súlyosan megrongálva félszáz lakóépületet.

Előzőleg izraeli hadihajók a Szúr (Türosz) kikötőváros közelében fekvő Halluszije települést lőtték, és leromboltak húsz lakóházat. Az izraeli légierő húsz légi csapást mért Szúr és Nabatije környékére. A rendőrség áldozatokról nem tett említést.

Mohamed Dzsavad Halifa libanoni egészségügyi miniszter közölte: a több mint két hete folyó izraeli offenzíva során eddig feltehetően 600 civil vesztette életét. Ebbe szerinte beletartozik az a 200 ember is, aki a lebombázott épületek romjai alatt rekedt.

A Halifa által közölt veszteséglista jóval meghaladja a halálos áldozatokról korábban közölt adatokat, amelyek - a kórházakba szállított holttestek számának összesítése alapján - körülbelül 400 civil haláláról szóltak.

A bejrúti egészségügyi minisztérium újabb veszteséglistáján nem szerepel az a 20 elesett katona, akinek halálát a libanoni hadsereg megerősítette, sem a Hezbollah síita szervezet 35 gerillája, akinek halálát a Hezbollah szintén elismerte.

Izraeli oldalon 52 halott szerepel a veszteséglistán: 33 katona és 19 civil. Legalább 55 katona és 335 civil megsebesült.

Enyhe figyelmeztetés az ENSZ-től

Mélységes megdöbbenését és aggodalmát hangoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön elfogadott nyilatkozatában a libanoni ENSZ-megfigyelők izraeli bombázása miatt, a tervezettnél enyhébb hangvételű szövegből mindazonáltal kimaradt a halálos áldozatokat követelő incidens elítélése.

A politikai nyilatkozatot - amelynek súlya kisebb a BT-határozatoknál - több mint egy napon át tartó tárgyalások után fogadta el a testület.

Az egyeztetések során megoldást kellett találni a Kína és más tagállamok által beterjesztett szöveggel szembeni amerikai ellenvetésekre, az Egyesült Államok ugyanis el kívánta kerülni, hogy Izraelt - legfontosabb térségbeli szövetségesét - felelőssé tegyék a dél-libanoni Kiam városában létesített megfigyelő állás kedd esti bombázásáért, amelynek következtében négy fegyvertelen ENSZ-békefenntartó életét vesztette.

Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban a BT végül mélységes megdöbbenését és aggodalmát hangoztatta a bombázás miatt, Izraelt pedig felszólította, hogy maradéktalanul vizsgálja ki a történteket az ENSZ-től kapott minden fontos anyag figyelembe vételével, és a vizsgálat eredményét a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra.

Fegyverszállítási tilalmat akar az Amnesty

Azonnali nemzetközi fegyverszállítási tilalmat követelt mind Izraellel, mind a Hezbollah síita szervezettel szemben londoni közleményében az Amnesty International, amely mindkét hadban álló felet háborús bűncselekményekkel vádolta.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének felhívása szerint a támadások módja és a polgári lakosság veszteségeinek mértéke a nemzetközi emberiességi jogszabályok durva semmibevételéről tanúskodik Izrael és a Hezbollah részéről egyaránt.

A civil lakosságra és a polgári infrastruktúrára mért közvetlen csapások, és a válogatás nélküli, aránytalan mértékű támadások háborús bűncselekménynek minősülnek - áll az Amnesty International londoni közleményében.