Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél a tel-avivi Kiria katonai támaszponton tartott kabinetülésen 2023. december 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Nem tartja rasszizmusnak Netanjahu körözését a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze

Karim Khan májusban kérte az elfogatóparancs kiadását Netanjahu, valamint Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen a gázai lakosság sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanújával.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) brit főügyésze, Karim Khan visszautasította csütörtöki nyilatkozatában azokat a vádakat, hogy antiszemita indíttatásból kezdeményezte elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

Khan májusban kérte a törvényszék illetékes kamarájától elfogatóparancs kiadását Netanjahu, valamint Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen a gázai lakosság sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanújával. Netanjahu az ellene kért elfogatóparancs kezdeményezésének hírére reagálva a náci éra zsidóüldözéseinek felelőseihez hasonlította Karim Khant és úgy fogalmazott, hogy az ICC főügyésze "elfoglalhatja helyét az újkori antiszemitizmus fő képviselői között".

Khan a két izraeli politikus mellett a gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több magas rangú tagja, köztük Iszmail Haníje, a szervezet politikai irodájának néhai vezetője ellen is elfogatóparancs kiadását kezdeményezte.

Haníje július 31-én Teheránban, feltehetően izraeli merényletben életét vesztette. A Hamász tavaly októberi izraeli terrortámadásában 1200-an meghaltak. A szervezet több száz túszt is ejtett, akik közül többen meghaltak, mások még mindig fogságban vannak.

Khan, akivel a BBC brit közszolgálati rádió készített csütörtökön interjút, úgy fogalmazott: "egyetlen grammnyi, szemernyi, jottányi igazságtartalom sincs" az őt antiszemitizmussal vádolók állításaiban.

Az ICC főügyésze szomorúnak nevezte ezeket a vádakat, Netanjahu reagálását pedig olyan "tipikus kirohanásnak" minősítette, amilyenre "egyesek néhanapján hajlamosak".

Kiemelte, hogy a kért elfogatóparancsok a gázai konfliktus mindkét szembenálló érintettjére vonatkoznak, és ez éppen azt bizonyítja, hogy a büntetőbíróság egységes normák alapján, mindenkire egyenlő mértékben alkalmazza a jogot.

Karim Khan szerint az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter olyan bűncselekményekkel gyanúsítható, mint például a gázai polgári lakosság háborús eszközként alkalmazott kiéheztetése, gyilkosság és a civil lakosság elleni szándékos támadások.

A főügyész szerint a Hamász vezetői ugyancsak gyilkossággal, valamint túszejtéssel, kínzással, nemi erőszakkal és egyéb szexuális bűncselekményekkel vádolhatók. Khan úgy fogalmazott: az őt bírálókkal szemben neki megvan "legalább az az egy" előnye, hogy ő látta az elfogatóparancsok kezdeményezését megalapozó bizonyítékokat.

Az ICC főügyésze üdvözölte, hogy a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány konzervatív elődjével ellentétben nem készül kifogást emelni a törvényszéknél az elfogatóparancsok kiadása ellen.

David Lammy brit külügyminiszter a héten bejelentette az Izraelnek szánt brit fegyverexport részleges felfüggesztését is, azzal az indokkal, hogy London szerint nem zárható ki a nemzetközi humanitárius jog megsértése e fegyverek használata esetén. Az ICC főügyésze a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: meggyőződése szerint más egykori politikai vezetőkhöz hasonlóan Vlagyimir Putyin orosz elnök is "lát majd valamikor belülről bírósági tárgyalótermet".

Putyin ellen az ICC tavaly márciusban adott ki elfogatóparancsot ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása címén.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×