eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
repülőtér biztonsági ellenőrzés folyadékkorlátozás / Close up of womans hands holding a passport and cosmetics at airport security check.
Nyitókép: izusek/Getty Images

Visszatér a reptéri szigor, de Budapesten nem emiatt van változás

Visszaállítják a korábban hatályban lévő folyadékkorlátozást a repülőtereken. Arról, hogy ez kiket érint és miért, Varga G. Gábort, az Egek ura blog alapítóját kérdezte az InfoRádió.

Nem olyan régen jelentek meg a repülőtereken azok az úgynevezett C3-as típusú átvilágító berendezések, amelyeket alkalmasnak tartottak a folyadékok mennyiségének és típusának azonosítására, és így arra is, hogy kiszűrjék az ártalmas anyagokat. Az EU engedélyezte is, hogy az ilyen eszközt használó légikikötők feloldják a 100 milliliteres folyadékkorlátot. Mostanra azonban kiderült, hogy ezek a berendezések nem hozzák az elvárt eredményeket. Az Európai Bizottság rendelete szerint szeptembertől emiatt azokon a repülőtereken is visszaállt az utasok kézipoggyászaiban szállított folyékony anyagokra, aeroszolokra és gélekre (Liquids, aerosols, gels – LAG) vonatkozó szabály, ahol ezt eltörölték.

A szigorítás az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Svájc, Liechtenstein és Norvégia repülőtereire is vonatkozik, az Egyesült Királyság pedig már június 9. óta visszaállította a szabályt.

"A 100 milliliteres folyadékkorlátozásként közismert szabály rendkívüli módon lelassította és körülményessé tette a biztonsági ellenőrzést az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Évek óta voltak törekvések arra, hogy ezt a szigort enyhítsék" – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor, az Egek ura blog alapítója. Hozzátette: a különböző biztonsági cégek kidolgoztak olyan technológiákat, amelyekkel automatizálni lehet a csomagok átvizsgálását, fel lehet ismerni, hogy mekkora folyadékmennyiség van a kézipoggyászban, nem kell ezt kipakolni, nem kell manuálisan ellenőrizni, nem kell átlátszó tasakokba tenni. Amikor ezeket a biztonsági berendezéseket üzembe helyezték az első néhány repülőtéren, akkor ott a hatóságok jóváhagyásával eltörölték a folyadékszabályt. Mára ezekről a berendezésekről derült ki, hogy nem végzik a munkájukat olyan hatékonyan és precízen, mint ahogy számítottak rá, ezért a hatóságok felülvizsgálták a korábbi álláspontjukat, és ezeken a repülőtereken újra érvénybe léptették a 100 milliliteres folyadékszabályozást.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ez az intézkedés nem hoz változást, hiszen Magyarországon, bár már teszteltek egy ilyen berendezést, nem állították munkába, hanem mindvégig érvényben voltak a folyadékkorlátozások.

"Ami változásokat érezhetnek az utazók Budapestről indulva, azok pozitív változások, hiszen a repülőtéren folyamatosan azon dolgoznak, hogy növeljék az utasbiztonsági ellenőrzés áteresztőképességét, gyorsítsák ezt a folyamatot, és ennek azért az elmúlt egy-másfél évben nagyon is érezhető eredményei vannak, ezek a munkák pedig nem maradtak alább" – mutatott rá Varga G. Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×