eur:
393.27
usd:
354
bux:
72415.44
2024. szeptember 6. péntek Zakariás

Nem bír az EU az illegális bevándorlókkal

A máltai belügyminiszter segélykiáltása ismét figyelmeztette az Európai Unió illetékeseit, hogy ideje lenne alaposabban átgondolni az illegális bevándorlás egyre kritikusabb problémáját. Brüsszel reakciója egyelőre kimerült abban, hogy pénzt adott Mauritániának és a Kanári-szigeteknek a határok szigorúbb ellenőrzésére.

Tonio Borg máltai belügyminiszter uniós kollégái brüsszeli értekezletén fakadt ki, hogy az idei év első felében 1.200 illegális bevándorló érkezett a szigetre, elsősorban Líbiából, és legfőbb ideje, hogy az unió érdemi párbeszédet kezdjen Tripolival az áradat megfékezésére.

Az 1.200 bevándorló Málta lakosságához képest hatalmas szám, ráadásul hozzáadódik a tavalyi 1.800-hoz, ami olyan, mintha másfél év alatt 75 ezer illegális bevándorló érkezett volna Magyarországra.

A gondot elsősorban az jelenti, hogy a Földközi-tenger forgalmát képtelenség teljes mértékben ellenőrizni, így Észak-Afrika szegény országaiból folyamatosan érkeznek a bevándorlók a jobb élet reményében.

Megoldások országról országra

Az egyes országok - a régóta kidolgozásra váró uniós bevándorlási stratégia hiányában - egyéni válaszokat keresnek.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter - nem utolsósorban a bevándorlók tavalyi zavargásai miatt - elrendelte, hogy az illegális bevándorlók egy részét nyárig toloncolják ki az országból.

A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az év első felében felkutatott 20 ezer illegális bevándorlóból csak 6 ezernek ad tartózkodási engedélyt.

Az országban 4,5 millió bevándorlót tartanak nyilván, míg a törvénytelen úton érkezettek számát 200-400 ezerre becsülik.

Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnök hasonló akcióra készül, miután májusban hatalmas botrányt kavart, hogy a belügyminisztérium kitoloncolás helyett szabadon engedett ezernél több embert, akik illegálisan érkezett az országba, és már letöltötte börtönbüntetését.

Az amerikai módszer

Málta segélykiáltására az unió 5,5 millió eurót adott két Földközi-tengeri országnak a határőrizet szigorítására. De az amerikai példa azt mutatja, hogy a problémára a több pénz és a több fegyver nem jelent megoldást.

A mexikói-amerikai a legjobban őrzött nem háborús határ, az amerikaiak a kilencvenes években erősítették meg őrizetét, több százmillió dolláros költséggel. Az eredmény: a korábbi, "lyukas" határon átszökni akarók egyharmadát fogták el, fejenként 300 dolláros költséggel.

A militarizált határon csupán a próbálkozók tíz százalékát csípik el, ami egy főre vetítve 1.700 dollárba kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Vihar előtti csend a tőzsdéken

Vihar előtti csend a tőzsdéken

A hét korábbi részében látott eladási hullám után mostanra inkább megnyugvás látszik a tőzsdéken. Az amerikai indexek tegnap vegyesen teljesítettek, míg Ázsiában szintén felemások voltak a mozgások, egyedül a japán piac került nagyobb mínuszba a kamatemelési várakozásokra ráerősítő júliusi bérstatisztikákat követően. Ami az európai tőzsdéket illeti, a globális hangulattal összhangban itt is oldalaznak a vezető indexek. Nincs ma hiány makroadatokból, itthonról és az EU-ból kiskereskedelmi statisztikák jöttek, míg az Egyesült Államokban többek között az ADP-munkanélküliség számait közölték. Az igazán fontos NFP munkaerőpiaci statisztika holnap érkezik az USA-ból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×