Tonio Borg máltai belügyminiszter uniós kollégái brüsszeli értekezletén fakadt ki, hogy az idei év első felében 1.200 illegális bevándorló érkezett a szigetre, elsősorban Líbiából, és legfőbb ideje, hogy az unió érdemi párbeszédet kezdjen Tripolival az áradat megfékezésére.
Az 1.200 bevándorló Málta lakosságához képest hatalmas szám, ráadásul hozzáadódik a tavalyi 1.800-hoz, ami olyan, mintha másfél év alatt 75 ezer illegális bevándorló érkezett volna Magyarországra.
A gondot elsősorban az jelenti, hogy a Földközi-tenger forgalmát képtelenség teljes mértékben ellenőrizni, így Észak-Afrika szegény országaiból folyamatosan érkeznek a bevándorlók a jobb élet reményében.
Megoldások országról országra
Az egyes országok - a régóta kidolgozásra váró uniós bevándorlási stratégia hiányában - egyéni válaszokat keresnek.
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter - nem utolsósorban a bevándorlók tavalyi zavargásai miatt - elrendelte, hogy az illegális bevándorlók egy részét nyárig toloncolják ki az országból.
A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az év első felében felkutatott 20 ezer illegális bevándorlóból csak 6 ezernek ad tartózkodási engedélyt.
Az országban 4,5 millió bevándorlót tartanak nyilván, míg a törvénytelen úton érkezettek számát 200-400 ezerre becsülik.
Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnök hasonló akcióra készül, miután májusban hatalmas botrányt kavart, hogy a belügyminisztérium kitoloncolás helyett szabadon engedett ezernél több embert, akik illegálisan érkezett az országba, és már letöltötte börtönbüntetését.
Az amerikai módszer
Málta segélykiáltására az unió 5,5 millió eurót adott két Földközi-tengeri országnak a határőrizet szigorítására. De az amerikai példa azt mutatja, hogy a problémára a több pénz és a több fegyver nem jelent megoldást.
A mexikói-amerikai a legjobban őrzött nem háborús határ, az amerikaiak a kilencvenes években erősítették meg őrizetét, több százmillió dolláros költséggel. Az eredmény: a korábbi, "lyukas" határon átszökni akarók egyharmadát fogták el, fejenként 300 dolláros költséggel.
A militarizált határon csupán a próbálkozók tíz százalékát csípik el, ami egy főre vetítve 1.700 dollárba kerül.