Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Etyeken tesztelhetik a kis műholdakat

A volt szocialista országok közül elsőként Magyarország kezdte meg a csatlakozást az Európai Űrügynökséghez. A kormány tavaly döntött úgy, hogy a folyamatot le kell zárni, és az ügynökség teljes jogú tagjává kell válni. Ez tudományos és gazdasági szempontból is fontos lenne, mert megnyílnának azok a programok, lehetőségek, amelyek jelenleg még nem elérhetők a magyar kutatóknak, vállalkozásoknak.

A felkészülés szempontjából nagyon jól áll Magyarország, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azonban szeretné kikérni az Európai Űrügynökség, az ESA szakértőinek véleményét is arról, hogy valóban készen állunk-e a csatlakozásra - mondta az InfoRádiónak a tárca államtitkára.

Kovács Kálmán hozzátette: csak az a kérdés, hogy a jelen körülmények között lesz-e pénz arra, hogy Magyarország a teljes tagság eléréséhez szükséges, az átlagos tagdíj ötszörösét kitevő összeget befizesse az Európai Űrügynökségnek.

Lehetséges az is, hogy Magyarország először csak társult tagja legyen a szervezetnek - közölte az államtitkár.

A teljes tagság esetén viszont lehetőség nyílna arra, hogy a magyar szakértők is részt vegyenek az Európai Űrügynökség projektjeiben, így többek között a Galileo-programban is - mondta Kovács Kálmán.

Tesztközpont

Ezzel akár elérhetővé válna az a cél, hogy Magyarország legyen a kisméretű műholdak tesztelő központja, Etyek térségében - fűzte hozzá az államtitkár.

A környezetvédelem annyiban kapcsolódik az ESA-hoz, hogy az utóbbi három évben az Európai Unió az űrkutatásra szánt támogatások mintegy 70 százalékát a környezet megismerésével kapcsolatos kutatás-fejlesztési feladatokra adja - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára.

Elsősorban környezeti, környezetbiztonsági kérdésekben fejleszt a két nagy program, a Galileo és a Geos is, ez utóbbi döntő részében környezetvédelmi projekt - mondta Kovács Kálmán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×