eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Alexander Van der Bellen osztrák elnök beszél a regionális vezetőket tömörítő környezetvédő szervezet, az R20 Osztrák Világcsúcs konferenciájának megnyitóján a bécsi államfői rezidencián, a Hofburg-palotában 2024. június 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Jött egy "óvatosan optimista" jelzés a szlovák jogállamisági eljárás ügyében

Az Európai Bizottság és Szlovákia is azon fáradozik, hogy elejét vegyék egy esetleges jogállamisági eljárásnak Pozsony ellen, és "ne alakuljon ki olyan nyílt összetűzés, mint Budapest és Brüsszel között" - jelentette ki szerdán Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerdán Bécsben újságírók kérdésére válaszolva szlovák hivatali kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján.

Van der Bellen úgy fogalmazott: "óvatosan optimista" azzal kapcsolatban, hogy még meg lehet akadályozni szankciók kivetését Szlovákiára, ez lenne mindkét fél érdeke. A Pozsonyt fenyegető büntetőintézkedésekkel kapcsolatos sajtójelentésekkel kapcsolatban azt mondta, azok feltevéseken alapuló híresztelések.

A Financial Times című londoni üzleti napilap írt arról, hogy az Európai Bizottság szankciókat fontolgat Szlovákia ellen a jogállamiság terén tapasztalható esetleges visszalépések miatt. A bizottság a nyilatkozók szerint azt kifogásolja, hogy a pozsonyi kormány úgy döntött, feloszlatják a korrupcióellenes hatóságot, és emiatt akár a kohéziós alapokból Szlovákiát megillető 12,8 milliárd euró egy részét is visszatarthatják. A bizottság bírálta továbbá a szlovák kormányt a miatt a terve miatt is, amely szerint köteleznék a civil szervezeteket arra, hogy tüntessék fel, ha külföldről származó pénzeket is felhasználnak.

Peter Pellegrini szlovák államfő most azt mondta, együttműködnek az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy ne induljon kötelezettségszegési eljárás Szlovákia ellen. Hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy felszámolnák a korrupcióellenes ügyészi tevékenységet, vannak más országok is, ahol nem működik külön ilyen ügyészség, mert ezeket a feladatokat a "normál ügyészség" is el tudja látni. A pozsonyi kormány most azon dolgozik, hogy meggyőzze Brüsszelt arról, hogy az EU pénzügyi érdekei teljes körű védelmet élveznek Szlovákiában - tette hozzá.

Pellegrini azt mondta, hogy a civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban is be fogják bizonyítani, hogy nem az ügynökként való megbélyegzés a céljuk, hanem csak nagyobb transzparenciát akarnak biztosítani ezeknek a szervezeteknek a finanszírozása terén, csakúgy mint a politikai pártok esetében.

A szlovák államfő afelől is biztosította osztrák hivatali partnerét, hogy Szlovákia a jövőben is kedvező hely marad az osztrák beruházások és vállalatok számára.

Van der Bellen kiemelte, hogy Ausztria a második legjelentősebb befektető a szomszédos országban, mintegy kétezer osztrák cég tevékenykedik Szlovákiában. Hozzátette, hogy naponta 40 ezer szlovák munkavállaló ingázik Ausztriába, és a határellenőrzések nem okoznak lényeges fennakadást számukra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×