eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Tusk koalíciós kormányfőjelölt sajtótájékoztatót tart Varsóban 2023. december 8-án, miután informális egyeztetést tartott a miniszterjelöljeivel. Tusk bejelentette, hogy az új parlamenti többségi koalíció által alakítandó kormány egyik első lépéseként Lengyelország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Bombaként robbant Lengyelországban Donald Tusk kijelentése a „harcoló demokráciáról”

Több lengyel politikus kommentálta szerdán Donald Tusk kormányfő előző napi kijelentését a „harcoló demokráciáról”: Szymon Holownia alsóházi elnök szerint Lengyelországban továbbra is parlamenti demokrácia uralkodik, Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt elnöke viszont sztálinizmust emlegetett.

A politikusok arra reagáltak, hogy Tusk kedden a lengyel jogállamiságról szóló szenátusi értekezleten kijelentette: amennyiben a kormányerők a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása után „vissza akarják állítani az alkotmányos rendet és a liberális demokrácia alapjait, a harcoló demokrácia kategóriáiban kell cselekedniük”. Hozzátette: azon kockázat tudatában is hoz majd döntéseket, hogy

„a puristák szempontjából nem mindegyik felel meg a teljes jogállamiság kritériumainak”.

A keddi értekezleten részt vevő Szymon Holownia szerdán újságíróknak elmondta: „ha alkalom adódik”, megkérdezi Tusktól, „pontosan mire is gondolt”. Hozzáfűzte: feltételezi, hogy a kormányfő a jogállamiság visszaállításáról beszélt. „Nem hiszem, hogy valamilyen belső konfliktusra gondolt volna, esetleg polgárháborúra vagy frakciók közötti harcra” – mondta Holownia.

Hozzátette: „erőteljes, kemény politikai harc” bejelentéseként értelmezte Tusk szavait. Ami Lengyelország politikai berendezkedését illeti, nem változott semmi, „továbbra is parlamenti, az emberek számára fontos ügyekért harcoló demokrácia áll fenn” – magyarázta a házelnök.

Jan Grabiec, a kormányfői hivatal főnöke a Radio Zet kereskedelmi rádióban elmondta: a „harcoló demokrácia” fogalma nem egészen új. „A jogi doktrínában legalább a nácítlanítás időszaka óta jelen van, amikor Németországban folyamatban volt a demokrácia visszaállítása” – fűzte hozzá.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a Polsat News kereskedelmi hírtévében úgy ítélte meg: Tusk tudja, hogy Lengyelország „olyan rendkívüli pillanatban találja magát, amikor védeni kell a demokratikus rendet”, és az alkotmányosság visszaállítása érdekében

„úgy kell alkalmazni különféle rendelkezésre álló eszközöket, hogy azok hatékonyak legyenek”.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a szejmben újságírói kérdésre elmondta: Tusk szavai „a sztálinizmust idézik fel azon elemeiben, amelyek egyfelől borzasztóak, másfelől a maguk módján szórakoztatóak voltak”.

Marcin Warchol, a PiS képviselője, volt igazságügyi miniszter az X-en azt írta: Donald Tusk „éppen hivatalosan meghirdette a rezsim kiépítését”. „Jogot fog sérteni, amit a harcoló demokrácia keretein belüli lépéseknek nevezett” – fogalmazott. „Hol van az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, hol vannak a jogállamiság és a demokrácia védelmezői?” – tette fel a kérdést.

„Lenin feltámadt a sírjából” – kommentálta az X-en Tusk kijelentését Maciej Wasik, a PiS európai parlamenti képviselője.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×