Oroszország figyelmeztette Ukrajnát, hogy a NATO-hoz való esetleges csatlakozása kirobbanthatja a harmadik világháborút, miközben Kijev az elmúlt napok orosz bombázásai közepette újította fel kérelmét.

A négy ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása után az ukrán vezetés ismét elővette a NATO-tagság kérdését. Ez volt az az egyik neuralgikus pont, amivel Moszkva egy időben magyarázni próbálta, miért támadta meg a szomszédot. Sőt, egy ideig – amíg a felek a háború közepette így vagy úgy tárgyaltak – lebegtették, hogy Ukrajna a semlegességet választhatja a békéért cserébe.

Jöttek azonban a Moszkvának tulajdonított háborús bűntettek, a zaporizzsjei atomerőmű körüli feszültség, a kiterjesztett orosz katonai célkitűzések, az ukrán ellentámadás, az elcsatolások és most az ukrán városok elleni rakétatámadások. Kijev szeptember végén ismét napirendre tűzte a csatlakozást, amire most egy magas rangú orosz tisztviselő úgy fogalmazott: Ukrajna tisztában van a potenciális súlyos következményekkel és világégéssel fenyegetőzött.

"Kijev jól tudja, hogy egy ilyen lépés garantáltan a harmadik világháborúhoz vezető eszkalációt jelentené"

– jelentette ki Alekszandr Venegyiktov, az orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.

"Úgy tűnik, erre számítanak – hogy információs zajt csapjanak és ismét felhívják magukra a figyelmet" – tette hozzá a kevéssé ismert illetékes, akinek egyik névrokona ironikus módon az egyik vezető orosz ellenzéki újságíró.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónap végén meglepetésre országa gyorsított NATO-felvételét kérte, mivel Oroszország a széles körben bírált népszavazásokat követően illegálisan annektálta Ukrajna négy régióját.

Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna már "de facto" tagja az Észak-Atlanti Szövetségnek. Hozzátette: országa

már "bebizonyította, megfelel a szövetségi normáknak", és "utat tört magának" a NATO-ba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: minden európai demokráciának joga van pályázni – viszont hozzátette: a döntést a tagállamoknak kell jóváhagyniuk. A bolgár elnök például értésre is adta, hogy ellenzi a gyorsított ukrán tagságot. És, a valóságban Ukrajna felvételét akadályozza – a legalábbis eddig alkalmazott NATO-elv – hogy területi konfliktusban érintett országokat nem vesznek fel.

Venegyiktov akkor szólalt meg, amikor a NATO titkos nukleáris tervezési csoportja összeült, és a szövetség a jövő héten nukleáris hadgyakorlatot indít – bár Brüsszel szerint ez rutinszerű és már régen tervezték.

A felforrósodott retorika ellenére a NATO azt állítja, hogy nem tapasztalt változást Oroszország nukleáris magatartásában. További bizonytalanságot okoz azonban az a tény, hogy diplomaták szerint

Oroszország is hamarosan megtartja saját nukleáris gyakorlatát, valószínűleg a NATO-éval egy időben.

Közben Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette: ha Moszkva bármilyen atomfegyvert vet be Ukrajnában, annak súlyos következményei lesznek – bár a konkrét válaszról nem volt hajlandó beszélni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közben úgy fogalmazott: az ukrajnai „különleges művelet” nélkül is Oroszország előbb vagy utóbb a Nyugat agressziójával találta volna szembe magát.