Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
325.19
bux:
143453.78
2026. november 9. hétfő Tivadar
Mircea Geoana. Forrás: Facebook / Mircea Geoana
Nyitókép: Forrás: Facebook / Mircea Geoana

A románok többsége pártfüggetlen elnököt akar

A Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét tartják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román választópolgárok többsége szerint az ország következő elnöke a pártoktól független politikai vezető kellene legyen - derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb, szerdán ismertetett felméréséből.

A News.ro hírportál által megrendelt, június 19-27. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a megkérdezettek 54,4 százaléka akar pártfüggetlen elnököt, míg 38,7 százalékuk szerint az államfő valamelyik politikai párt képviselője kell legyen. A többiek nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.

Ami a függetleneket előnyben részesítő szavazók profilját illeti, az INSCOP kimutatta, hogy ők főleg az ellenzéki pártok - elsősorban a magát jobbközép erőként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), kisebb mértékben a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) - szavazói, a 30-59 közötti korosztály, illetve inkább városi, mint falusi környezetben lakók közül kerülnek ki.

Romániának a rendszerváltás óta eltelt csaknem 35 évben négy elnöke volt - Ion Iliescu (1990-1996, 2000-2004), Emil Constantinescu (1996-2000), Traian Basescu (2004-2014) és Klaus Iohannis (2014-2024) személyében, de mindegyikük mögött jelentős politikai erők sorakoztak fel, és második fordulóba jutott ellenfeleik sem voltak pártfüggetlenek.

Idén azt követően kezdtek a politikai elemzők egy pártfüggetlen államfőjelölt valós esélyeivel foglalkozni, hogy a közvélemény-kutatások tavaly ősz óta rendre a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét mutatják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román lapok felhívták a figyelmet arra, hogy a júniusi helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választáson is több független jelölt meglepően jól szerepelt:

az államfő után a legnagyobb politikai legitimitással rendelkező (legtöbb közvetlen szavazattal megválasztott) bukaresti főpolgármesteri tisztségbe Nicusor Dan korábbi városvezetőt csaknem 50 százalékos szavazataránnyal függetlenként választották újra,

a mintegy 200 ezer lakosú Ploiesti városában a függetlenként induló Mihai Politenanunak sikerült leváltania az eddigi szociáldemokrata polgármestert, Románia 33 EP-mandátuma közül egyet pedig szintén független jelölt, Nicolae Stefanuta korábbi EP-képviselő szerzett meg.

Az alkotmány szerint egyébként Románia elnöke - mandátumának időtartama alatt - nem lehet valamely pártnak a tagja, ebben az értelemben a hivatalban lévő román elnök mindig pártfüggetlen.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter-beszéd és az ügynökakták témája is lesz hétfőn az Országgyűlésben

Magyar Péter-beszéd és az ügynökakták témája is lesz hétfőn az Országgyűlésben

A múlt heti sűrű négy nap után viszonylag rövid, ám intenzív politikai vitákkal teli hétfői ülésnappal zárja kéthetes ülését az Országgyűlés. Reggelre a nemzetbiztonsági bizottságot is összehívták, a téma az ügynökakták lenne, de a Tisza nem vesz részt az ülésen Magyar Péter közlése szerint.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Viharos napok után újabb sorsdöntő hírekre várunk Magyarországról és az Egyesült Államokról

Viharos napok után újabb sorsdöntő hírekre várunk Magyarországról és az Egyesült Államokról

Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem után nagyot estek az AI- és chiprészvények, mert a befektetők az adatközpont-építések szigorúbb szabályozásától tartanak. A pénteki felpattanás ellenére a Nasdaq 3,4 százalékos mínuszban zárta a hetet, a Brent ára pedig több mint 13 százalékkal esett, ahogy nőtt az esélye az iráni konfliktus enyhülésének. Kedden Magyarországon és az Egyesült Államokban is közlik az októberi inflációt, az amerikai adat pedig az erős munkaerőpiaci jelentés után újabb támpontot adhat a Fed következő döntéséhez. Pénteken a magyar ipar és építőipar szeptemberi adatai mellett az euróövezet frissített GDP-becslése és az amerikai termelői infláció érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×