eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mircea Geoana. Forrás: Facebook / Mircea Geoana
Nyitókép: Forrás: Facebook / Mircea Geoana

A románok többsége pártfüggetlen elnököt akar

A Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét tartják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román választópolgárok többsége szerint az ország következő elnöke a pártoktól független politikai vezető kellene legyen - derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb, szerdán ismertetett felméréséből.

A News.ro hírportál által megrendelt, június 19-27. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a megkérdezettek 54,4 százaléka akar pártfüggetlen elnököt, míg 38,7 százalékuk szerint az államfő valamelyik politikai párt képviselője kell legyen. A többiek nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.

Ami a függetleneket előnyben részesítő szavazók profilját illeti, az INSCOP kimutatta, hogy ők főleg az ellenzéki pártok - elsősorban a magát jobbközép erőként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), kisebb mértékben a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) - szavazói, a 30-59 közötti korosztály, illetve inkább városi, mint falusi környezetben lakók közül kerülnek ki.

Romániának a rendszerváltás óta eltelt csaknem 35 évben négy elnöke volt - Ion Iliescu (1990-1996, 2000-2004), Emil Constantinescu (1996-2000), Traian Basescu (2004-2014) és Klaus Iohannis (2014-2024) személyében, de mindegyikük mögött jelentős politikai erők sorakoztak fel, és második fordulóba jutott ellenfeleik sem voltak pártfüggetlenek.

Idén azt követően kezdtek a politikai elemzők egy pártfüggetlen államfőjelölt valós esélyeivel foglalkozni, hogy a közvélemény-kutatások tavaly ősz óta rendre a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét mutatják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.

A román lapok felhívták a figyelmet arra, hogy a júniusi helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választáson is több független jelölt meglepően jól szerepelt:

az államfő után a legnagyobb politikai legitimitással rendelkező (legtöbb közvetlen szavazattal megválasztott) bukaresti főpolgármesteri tisztségbe Nicusor Dan korábbi városvezetőt csaknem 50 százalékos szavazataránnyal függetlenként választották újra,

a mintegy 200 ezer lakosú Ploiesti városában a függetlenként induló Mihai Politenanunak sikerült leváltania az eddigi szociáldemokrata polgármestert, Románia 33 EP-mandátuma közül egyet pedig szintén független jelölt, Nicolae Stefanuta korábbi EP-képviselő szerzett meg.

Az alkotmány szerint egyébként Románia elnöke - mandátumának időtartama alatt - nem lehet valamely pártnak a tagja, ebben az értelemben a hivatalban lévő román elnök mindig pártfüggetlen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×