Gálik Zoltán felidézte, hogy az Európai Parlament az 1980-as és az 1990-es években egyértelműen zöld utat kapott a társjogalkotói státusz felé, ami lehetővé tette, hogy az EP-frakciók egyre nagyobb szerephez jussanak az Európai Tanács mellett az európai jogszabályok megalkotásában. Az egyetemi docens az InfoRádióban elmondta: az EP-választásokon közvetlenül szavazhatnak az állampolgárok az adott nemzetállamban különböző pártokra, amelyek összefoghatnak, illetve szövetséget köthetnek más országok politikai közösségeivel az Európai Parlamentben frakciókba tömörülve. Az így létrejövő politikai csoportosulások az éppen aktuális ciklus elején általában közös nyilatkozatot adnak ki, amelyben kijelölik azokat az irányelveket, amelyek mentén politizálni szeretnének. „Ezek az értékrendszerek nemcsak a frakciótagok számára irányadók, hanem a külvilág számára is, hiszen így nyilvánvalóvá válik, hogy mit lehet várni a különböző politikai csoportoktól” – magyarázta a szakértő.

Gálik Zoltán emlékeztetett, hogy az előző európai parlamenti ciklus elején nagy nehézségekbe ütköztek egyes kezdeményezők, hogy létrejöhessen egy-egy EP-frakció, és ha végül megalakul egy ilyen politikai csoportosulás az Európai Parlamenten belül, nincs semmi garancia arra, hogy az adott ciklus végéig egyben marad, mert az érdekek és a politikai nézetek bármikor megváltozhatnak, illetve eltérhetnek egymástól akár egy pártszövetségen belül is.

Az egyetemi docens kiemelte, hogy a különböző pártcsaládoknak „meg kell szervezniük magukat”, ami sokszor nagyon időigényes folyamat, illetve az Európai Parlamentnek megvannak a maga szabályai, amelyeknek minden egyes frakciónak meg kell felelnie. Az előírások közül a legfontosabb, hogy

csak akkor lehet megalakítani egy ilyen pártcsaládot, ha legalább hét országból tud delegálni minimum 23 EP-képviselőt.

Ugyanakkor ha a politikai érdekek vagy új fejlemények, nem várt történések megkívánják, akkor mozgolódás is lehet, erre a legfrissebb példa az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt esete, amelyet Maximilian Krah EP-képviselő feltételezett kémtevékenysége és egyéb botrányok miatt kizártak az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjából. Gálik Zoltán elmondta: már megkezdődtek a nagy mozgolódások az európai politikai paletta jobboldalán, ami sok izgalmat ígér azzal kapcsolatban, hogy milyen új frakciók jöhetnek létre vagy változhatnak meg, és a napokban az egyik fő kezdeményezővé a Fidesz–KDNP vált. Orbán Viktor és szövetségesei ugyanis egy európai patrióta pártcsoport létrehozását kezdeményezték.

Az Európai Parlamentben már évtizedek óta az Európai Néppárt rendelkezik a legnagyobb és legerősebb frakcióval, de a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége is jelentős számú képviselővel büszkélkedhet. Gálik Zoltán kiemelte az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) idei előretörését, és bár a június elejei EP-választások egyik nagy vesztese a Renew volt, a liberálisok azért a következő öt évben is jelentős számú képviselőt tudhatnak majd magukénak.

Mi vár most Orbán Viktorék formálódó szövetségére?

A Budapesti Corvinus Egyetem docense a formálódó Patrióták Európáért frakciószövetségről azt mondta, az elsődleges feladat az, hogy meg tudjanak felelni a már korábban említett kritériumoknak, illetve ki kell jelölniük a csatlakozóknak a legfőbb politikai irányelveket. Mint fogalmazott, egyelőre nagy kérdés, hogy ez az új formáció milyen elvek mentén és pontosan hogyan politizál majd, illetve milyen aktív kapcsolatokat tud kiépíteni az EP-n belül a jobboldalon. Szerepüket és jelentőségüket döntően befolyásolja majd, hogy hány párt, képviselő csatlakozik a jövőben a frakcióhoz, hiszen ha

nagy lesz a számuk, azzal megbonthatnak más pártszövetségeket, és akár „teljesen új színezetet is adhatnak” az Európai Parlamentnek.

Gálik Zoltán hozzátette: az egész mostani kezdeményezésnek valószínűleg lesz egy rövid távú kifutása, amely során formálisan elindulhat a munka, hosszabb távon – a későbbi ciklusokra is gondolva – pedig az lehet az érintettek célja, hogy további átalakulásokat érjenek el az Európai Parlamentben.

Anyagi szempontból is érdemes valamelyik frakcióhoz tartozni, hiszen az egyes csoportosulások külön díjazást kapnak. Gálik Zoltán megjegyezte: ez nemcsak egyénileg a képviselőknek, hanem az adott politikai közösség formálása szempontjából is nagyon fontos, hiszen a különböző pártszövetségeket menedzselni szükséges, részt kell venni a jogszabályi vitákon, továbbá a külvilág számára is láthatóvá kell tenni az elvégzett munkát, a különböző tevékenységeket. A szakértő kiemelte, hogy az Európai Parlament rendkívül fontos politikai döntéseket hoz, amit természetesen a külvilág szereplői is figyelemmel kísérnek, és lobbizási tevékenységeken keresztül megkereshetik a frakciókat sok-sok ötlettel vagy kezdeményezéssel, ezért ilyen célokra is el kell különíteni kereteket.

(A nyitóképen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója párt elnöke kezet fognak, miután aláírták a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben, 2024. június 30-án.)