eur:
395.22
usd:
367.37
bux:
71673.53
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Szentpétervár, 2018. április 29.A szentpétervári hajógyárban megépített Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőmű  egy híd alatt vízre bocsájtása után 2018. április 28-án. Az úszó erőművet a Balti-tengeren keresztül, a Skandináv-félszigetet megkerülve Murmanszba vontatják, ahol reaktorait nukleáris fűtőanyaggal töltik fel. A tengeri atomerőmű várhatóan 2019-ben kezd majd áramot termelni a távol-keleti Csukcsföld közelében. (MTI/AP/Dmitrij Loveckij)
Nyitókép: Dmitrij Loveckij

Kaiser Ferenc: sokat veszíthet Oroszország, a finn hadsereg nagyon erős

Ausztria és Svájc könnyen maradhat semleges NATO-tagországokkal körülvéve, de Svédország és Finnország számára a szövetséghez csatlakozás komoly biztonságot jelent – mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc.

Nemcsak Svédország és Finnország számára fontos a NATO-csatlakozás, hanem a szervezetnek is; Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a két ország hadiipara rendkívül fejlett, hadereje pedig igen fejlett.

"A finnek tavalyi hadi költségvetése elérte a hatmilliárd dollárt, ami bőven több, mint a magyar duplája. Elképesztő mennyiségű felszerelése van; például két zászlóaljnyi Leopard 2-esük van, mi most vesszük az elsőt" – mutatott rá Kaiser Ferenc.

A finnek páncéltörő kapacitásánál pedig még jelentősebb a kifejezetten a Baltikumra kialakított haditengerészet; az amerikai hadihajók nehezen mozognának a szűk, sekély vizeken – mondta még.

A svédekre áttérve elmondta, az ő hadi költségvetésük 8,4 milliárd dollár volt tavaly.

"A haderő létszáma 14 600, a tartalékosok száma több tízezer. Rendelkeznek elegendő fegyverzettel, 120 Leopard 2-es van, saját gyártású gyalogsági harcjárművek, nagyon erős tüzérség és alapvetően hadi ipar, önjáró tüzérség, légierő, haditengerészeti képesség" – sorolta a szakértő.

Kaiser Ferenc elmondta, a katonai képesség elnyerése mellett a NATO-tagságnak nagyon erős üzenete van két olyan ország esetében, amely eddig vigyázott semlegességére, Svédország nem kevesebb mint 210 éve.

"Svédországnak, Finnországnak a semlegesség már nem érte meg.

Ausztriának és Svájcnak még igen, mindenhonnan NATO-, EU-tagállamok veszik körül, nem fenyegeti semmiféle katonai veszély a szomszédságból."

Oroszország a NATO-csatlakozás hírére hibrid hadviselésbe kezdett a két országgal szemben, és gazdasági szankciókat is bevezetett. Ez azonban a szakértő szerint kontraproduktív is lehet.

"Pontosan emlékezhetnek rá finnek, svédek, hogy ezért jobb nekik a NATO-n belül" – magyarázta Kaiser Ferenc. A csatlakozással ráadásul Oroszországnak nagyon kis partszakasza marad a Balti-tengeren.

"A kalinyingrádi területhez tartozik egy kis szakaszocska, beékelődve Lengyelország és Litvánia közé. Ezenkívül csak a Finn-öböl déli oldala orosz. Gyakorlatilag politikai szempontból Oroszország abszolút visszaszorul a Balti-tenger térségében, ami nyilvánvalóan nem nagyon tetszik Moszkvának" – mondta Kaiser Ferenc.

A két ország NATO-csatlakozását már csak Magyarországnak és Törökországnak kell ratifikálnia, és a két ország heteken belül a szervezet teljes jogú tagjává válhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Az 1970-es évek vége óta egyre több politikai kompetenciát szerzett az Európai Parlament, és frakcióinak – az Európai Tanács mellett – jelentős szerep jut az uniós jogalkotásban – mondta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Gálik Zoltán hozzátette: az EP-képviselőknek a politikai közösségformálás szempontjából is nagyon fontos a frakciótagság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×