eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár (j) üdvözli Emmanuel Macron francia elnököt a lengyel-francia-német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőinek csúcstalálkozója előtt Berlinben 2024. március 15-én. A weimari háromszöget 1991-ben alapította Lengyelország, Németország és Franciaország.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A németeket Schöder politikai öngyilkosságára emlékezteti Macron "öngólja"

Aggodalom és megdöbbenés Berlinben az előre hozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójának eredményei és a második forduló lehetséges kimenetele miatt. Német kormánypártok vezető politikusai vélekednek úgy, hogy Emmanuel Macron francia államfő a választások kiírásával "öngólt" rúgott, és Németország legfontosabb uniós partnerét politikai elszigetelődés fenyegeti.

A kormánypártokhoz közel álló elemzők német példát idéznek fel: 2005 májusában az akkori szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder elveszítette az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokat. Ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy országos tekintélyének megőrzése érdekében szeptemberre előre hozott választásokat ír ki. Az akkori szociáldemokrata kancellár biztos volt a dolgában, de súlyosan csalódnia kellett.

Pártja számára az őszi szavazás olyan kudarccal ért véget, amelynek "kiheveréséhez" tizenhat évre volt szükség.

A tizenhat év a kereszténydemokrata Angela Merkel korszaka volt, amelyben mindvégig a CDU/CSU dominált, olykor "csak" koalíciós partnert váltott, a szociáldemokraták pedig 2021-ben szerezték vissza azóta nem éppen stabil hatalmukat.

Értesülések szerint "történelmi tapasztalatból" is a franciaországi eseményekről tartott vitát az SPD elnöksége. A párt társelnöke, Saskia Esken ugyan némi pozitívumot felfedezni abban, hogy a Marine Le Pen vezette győztes radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés a szavazatok "csak" 35 százalékát szerezte meg, azaz 65 százalék nem az ő táborára szavazott. A ZDF által idézett pártvezető úgy vélekedett, hogy ennek ellenére az eredményt nem szabad többé csupán figyelmeztetésnek tekinteni az európai demokratikus erők számára.

A német kormány szóvivője szokásos hét eleji sajtóértekezletén a franciaországi fejlemények kapcsán "teljesen normális demokratikus folyamatról" beszélt. A ZDF által idézett elemzők ugyanakkor a kijelentést úgy értékelték, hogy az a pragmatizmus és a szükséges semlegesség követelményét fejezte ki.

Az SPD koalíciós partnerei ugyanakkor egyértelműbben fogalmaztak. A liberális FDP főtitkára, Birjan Djir-Sarai "meggondolatlannak" tartotta Macron döntését. A Zöldek Pártjának társelnöke, Omid Nouripour egyenesen "nagyon aggasztónak" nevezte, hogy a francia elnök számításai nem váltak valóra. Némileg diplomatikusabban fejezte ki magát a zöldpárti külügyminiszter. Annalena Baerbock azt hangsúlyozta, hogy Németországnak és Franciaországnak különleges felelőssége van "közös Európánkért". Senkit sem hagyhat közömbösen ugyanakkor, ha egy olyan párt kerülne hatalomra, amely Európát a problémának, és nem a megoldásnak tekinti – tette hozzá a miniszter.

Az ellenzéki pártok részéről egyedül a CDU/CSU volt a kormánypártokéhoz hasonló állásponton. A CDU főtitkára, Carsten Linnemann szerint alapjaiban fogja megváltoztatni a német–francia kapcsolatokat, ha Marine Le Pen pártja a választások második fordulója nyomán abszolút többséget szerez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×