Infostart.hu
eur:
360.33
usd:
309.37
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Elemzés Magyarországról és Lengyelországról

Elemzés Magyarországról és Lengyelországról

Miért fordul el Magyarország és Lengyelország az alkotmányos demokráciától? – ezzel a címmel közölt írást az Independent című brit lap egy angliai magyar professzor tollából.

Nyugat-Európa egyre nagyobb megrökönyödéssel követi Magyarország, Lengyelország és több más volt kommunista ország politikai pályáját – kezdi cikkét Steven Pogány, azaz Pogány István, az angliai Warwick Egyetem emeritus professzora és a kemény politikai viták célkeresztjébe került budapesti Közép-Európai Egyetem vendégoktatója.

Ezek az országok korábban elkötelezték magukat az európai értékek, így a liberális demokrácia, az emberi jogok védelme és a jogállamiság mellett. Most azonban „a nemzet” vélt érdekei kerültek középpontba és a kormányokat kevesebb fék és egyensúly korlátozza.

Pogány professzor utal Orbán Viktor magyar miniszterelnök liberális múltjára, és az általa hangoztatott keresztény értékek védelmére, valamint a Soros György befektető elleni kampányra. Emellett említi a lengyel Jog és Igazságosság Párt elleni európai bírálatokat, valamint a Csehország, Magyarország és Szlovákia ellen kezdett eljárásokat.

Pogány szerint a liberális értékektől való elfordulás a kommunista- és a korábbi időszak történelmével magyarázható. Sokan azt hitték, hogy a rendszerváltozás és az elnyomó kommunista államgépezet lebontása elég lesz a liberális demokrácia felvirágzásához – írja – de megemlíti: a II. világháború előtt csak az akkori Csehszlovákiának van valódi tapasztalata a demokráciáról.

Ez magyarázhatja, hogy a Fidesz viszonylag könnyen, nagyobb ellenállás nélkül „aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét és drasztikusan korlátozta a magyar Alkotmánybíróság jogkörét”. Az egyszerű magyar szavazók „kevéssé érezték úgy, hogy valami fontosat veszítettek volna” – fogalmaz a szerző.

Pogány kitér arra is, szerinte miért nem fogadják a régióban szívesen a modern kor nem-európai menekültjeit. Bibó Istvánt idézve megjegyzi: a régió népei több hódítóval szemben is kénytelenek voltak harcolni a függetlenségükért és nem a gyarmatosítás nyerteseinek, hanem áldozatainak látják magukat. A náci és a szovjet megszállás élménye sem bátorította őket a más kultúrák felé való nyitás és a multikulturalizmus nyugati módra való elfogadására.

A piacgazdaságok létrejötte világosan nyertesekre és vesztesekre osztotta fel a régió lakosságát. Ezek a társadalmak jóval kevésbé egyenlőek, mint a szocialista rendszer idején. Míg az üzletemberek, jogászok és médiaszemélyiségek osztálya luxusban él, addig ezzel párhuzamosan széles körű a szegénység, különösen az ipartól megfosztott vidékeken.

Pogány professzor idézi a néhai Vaclav Havel cseh elnök tanácsadóját, Jaques Rupnikot. „Kelet-Közép Európában a liberalizmus leválasztása nagyban összefügg az 1989 utáni zűrzavarral, sőt, a politikai és gazdasági liberalizmus között összejátszással. Magyarázat ez arra, hogy a régió miért jutott a gazdasági neoliberalizmusból a politikai illiberalizmusba?” „A válasz részben, de feltétlenül – igen” – írja Pogány professzor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×