Nyugat-Európa egyre nagyobb megrökönyödéssel követi Magyarország, Lengyelország és több más volt kommunista ország politikai pályáját – kezdi cikkét Steven Pogány, azaz Pogány István, az angliai Warwick Egyetem emeritus professzora és a kemény politikai viták célkeresztjébe került budapesti Közép-Európai Egyetem vendégoktatója.
Ezek az országok korábban elkötelezték magukat az európai értékek, így a liberális demokrácia, az emberi jogok védelme és a jogállamiság mellett. Most azonban „a nemzet” vélt érdekei kerültek középpontba és a kormányokat kevesebb fék és egyensúly korlátozza.
Pogány professzor utal Orbán Viktor magyar miniszterelnök liberális múltjára, és az általa hangoztatott keresztény értékek védelmére, valamint a Soros György befektető elleni kampányra. Emellett említi a lengyel Jog és Igazságosság Párt elleni európai bírálatokat, valamint a Csehország, Magyarország és Szlovákia ellen kezdett eljárásokat.
Pogány szerint a liberális értékektől való elfordulás a kommunista- és a korábbi időszak történelmével magyarázható. Sokan azt hitték, hogy a rendszerváltozás és az elnyomó kommunista államgépezet lebontása elég lesz a liberális demokrácia felvirágzásához – írja – de megemlíti: a II. világháború előtt csak az akkori Csehszlovákiának van valódi tapasztalata a demokráciáról.
Ez magyarázhatja, hogy a Fidesz viszonylag könnyen, nagyobb ellenállás nélkül „aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét és drasztikusan korlátozta a magyar Alkotmánybíróság jogkörét”. Az egyszerű magyar szavazók „kevéssé érezték úgy, hogy valami fontosat veszítettek volna” – fogalmaz a szerző.
Pogány kitér arra is, szerinte miért nem fogadják a régióban szívesen a modern kor nem-európai menekültjeit. Bibó Istvánt idézve megjegyzi: a régió népei több hódítóval szemben is kénytelenek voltak harcolni a függetlenségükért és nem a gyarmatosítás nyerteseinek, hanem áldozatainak látják magukat. A náci és a szovjet megszállás élménye sem bátorította őket a más kultúrák felé való nyitás és a multikulturalizmus nyugati módra való elfogadására.
A piacgazdaságok létrejötte világosan nyertesekre és vesztesekre osztotta fel a régió lakosságát. Ezek a társadalmak jóval kevésbé egyenlőek, mint a szocialista rendszer idején. Míg az üzletemberek, jogászok és médiaszemélyiségek osztálya luxusban él, addig ezzel párhuzamosan széles körű a szegénység, különösen az ipartól megfosztott vidékeken.
Pogány professzor idézi a néhai Vaclav Havel cseh elnök tanácsadóját, Jaques Rupnikot. „Kelet-Közép Európában a liberalizmus leválasztása nagyban összefügg az 1989 utáni zűrzavarral, sőt, a politikai és gazdasági liberalizmus között összejátszással. Magyarázat ez arra, hogy a régió miért jutott a gazdasági neoliberalizmusból a politikai illiberalizmusba?” „A válasz részben, de feltétlenül – igen” – írja Pogány professzor.