Az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométer kisajátítását Ciszjordániában, ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa - közölte szerdán a telepépítéseket figyelő, Békét Most nevű izraeli szervezet.

A ciszjordániai építkezéseket engedélyező hatóság június végén hagyta jóvá a Jordán-völgyi terület kisajátítását. A Békét Most adatai szerint 2024-ben eddig 23,7 négyzetkilométert nyilvánítottak Izrael Állam területévé Ciszjordániában. Az állami területté nyilvánítás eljárása során az izraeli kormány visszavonja a palesztin tulajdonjogokat az adott területen, amelyet aztán kizárólag izraeliek használhatnak telepek építésére.

Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta rendszeresen bővíti az ottani zsidó telepeket. A nemzetközi jog szerint a telepépítés törvénytelen a megszállt palesztin területeken, és Izraelnek ez a politikája az egyik legfőbb akadálya annak, hogy tartós béke jöhessen létre Izrael és a palesztinok között. A Ciszjordániában élő 3 millió palesztin közé mintegy 490 ezer izraeli telepes költözött be az évtizedek során. Az ENSZ évek óta hiába szólítja fel Izraelt arra, hogy fagyassza be a telepbővítéseket.

Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások "kontraproduktívak" a tartós béke szempontjából.