eur:
401.65
usd:
364.06
bux:
0
2024. október 4. péntek Ferenc
BYD Atto 3 típusú elektromos autó márkajelzése a BYD autóátadó ünnepségén a Puskás Arénában 2024. február 23-án. A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai vállalat több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó óriásberuházással Szegeden épít gyárat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Oeconomus: a kínai elektromos autókon akkora a haszonkulcs, hogy még a 40 százalékos védővám is belefér

A kínai autógyártók haszonkulcsa külföldön a tízszerese annak, mint amit Kínában el tudnak érni – mondta Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója azt is kifejtette, hogyan lettek a kínai villanyautók a Tesla versenytársai.

A kínai autóipari kibocsátás a 2008-as válság alatt kapott egy nagy lendületet, ma pedig már minden harmadik járművet ott gyártanak. Az elektromos járművek esetében pedig még nagyobb lett a Covid kitörése után a részesedésük, ma a világon 10-ből 6-ot Kínában állítanak elő – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből, amely a kínai elektromosautó-ipar felemelkedését mutatta be.

Tasnádi Zsombor, az alapítvány kutatója felidézte, hogy kínai autógyártás már régóta régóta létezik, viszont csak a legutóbbi időkben futott fel. 2006-ban már hétmillió autót gyártottak, de ebből Európában keveset érzékeltünk, mert az eltérő szabványok miatt nem léphettek erre a piacra, de három évvel később ennek már a dupláját állították elő, ma pedig már harmincmilliót, ami a globális autótermelés harmada.

Újabb lendületet a koronavírus-járvány idején az adott a kínai autógyártásnak, hogy ott a termelés struktúrája teljesen más, mint Nyugaton. "A nyugatiak beszállítói körökre támaszkodnak, amelyek összeomlottak a pandémia alatt, míg

Kínában például a BYD mindent házon belül készít, a bányászattól a chipgyártásig mindent saját maga old meg"

– magyarázta Tasnádi Zsombor.

Érdekesség, hogy mostanra éppen a BYD annak a korábban egyértelmű piacvezető Teslának lett a versenytársa, amely 2018-ban még Sanghajba vitte a termelése egy részét, hogy leszorítsa az árait, de addigra már a kínai elektromobilitási forradalom lezajlott, nagyon sok kínai gyártó jelent meg, és a Tesla elvesztette versenyelőnyét. "Az autóipar egy olyan szektorrá vált, amelyben a kínaiak nem másolás útján állítanak elő a nyugati terméknél silányabb minőségű, de olcsóbb alternatívát, hanem már ők járnak az élen a technológiai fejlesztésben" – tette hozzá a kutató.

Azt is felidézte, hogy Kínában a motorizáció elég gyorsan lezajlott, viszont a környezetszennyezés mértéke már komoly társadalmi feszültségeket okozott, ezért az elektromos közlekedési eszközökre való átállást a legfelsőbb vezetés is ösztönözte. Mivel túl lassú lett volna külső forrásból az elektromobilitás végrehajtása, ezért a hazai gyártókapacitást támogatták. "A motorok esetében ez már a 2010-es évek elején elkezdődött és az évtized végére be is fejeződött, ma már belső égésű motorokat nem nagyon találunk kínai városokban. Az autók cseréje pedig éppen zajlik, éppen ezért, ha elmegy valaki Kínába, meg fog lepődni, hogy milyen alacsony a városok zajszintje, és a levegő is már sokkal jobb, mint egy-két évtizeddel ezelőtt" – mondta Tasnádi Zsombor.

A kínai autók a minőségi tekintetben is felveszik a versenyt a kutató szerint, különösen azért, mert az elektromos autóknál az akkumulátortechnológia számít, és kevésbé a motor, ezt pedig már húsz éve erőteljesen fejlesztik, az állami központi fejlesztési tervben prioritást élvezett, és "éppen a Covid elejére érett be a gyümölcse".

Fontos kérdés még az ár, ebben ugyanis sokkal versenyképesebbek a kínai elektromos autók az európai vagy a tengerentúliakkal összevetve, ráadásul a szakértő szerint nem is dömpingárakat alkalmazva. Mint elmondta, Kínában már 3,5 millió forintnak megfelelő jüanért lehet venni jó minőségű elektromos városi terepjárókat.

"A kínaiak külföldön versenyképes, de nem dömpingárakkal operálnak.

Nem akarnak nagyon alákínálni egy Volkswagennek vagy a Mercedesnek, amely 18-24 millió forintért kínál alapmodelleket. Odaadhatnák 3,5 millió forintért is, de nem teszik, hanem mondjuk tizenkettőért. A haszonkulcsuk külföldön így a tízszerese, mint amit Kínában el tudnak érni" – magyarázta a kutató, és jelezte, emiatt a tervezett uniós védővám sem okoz majd gondot. A Kínában gyártató nyugati autómárkákat is érinti ez a vám, de ők a haszonkulcsukból nem tudják ezt elengedni, ezért át kell hárítaniuk ezt a plusz tételt, a kínaiaknak viszont nem, hiszen óriási a haszonkulcsuk, megengedhetik azt, hogy teljesen átvállalják ezt a vámot, a szakértő szerint akár még a 40 százalékos teher is bőven belefér.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: cél, hogy 2-3 éven belül 1 millió forint legyen az átlagbér
Péntek reggel

Orbán Viktor: cél, hogy 2-3 éven belül 1 millió forint legyen az átlagbér

A miniszterelnök péntek reggel terjedelmes interjút adott. Szerinte óriási veszély a gazdasági hidegháború Magyarországra nézve, ezért építik fel a gazdasági semlegesség politikáját. Az igazi fegyver az infláció ellen a magasabb bér, de hogy mekkorát bírnak el a gazdaság szereplői, azt nem a kormány határozza el. A politikát tekintve pedig nem szabad elcsábulni szerinte, "elsősorban magunkkal kell foglalkoznunk".

Kevés polgármesterrel, sok kérdőjellel kezdi munkáját a Fővárosi Közgyűlés

Péntek délelőtt tíz órától tartja alakuló ülését az új Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester egyelőre nem jelöl helyetteseket, illetve a szervezeti és működési szabályzat módosításának sincs biztos többsége. Az új testülettel kapcsolatos legfontosabb és legérdekesebb tudnivalókról az InfoRádió készített összeállítást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.04. péntek, 18:00
Dezső Tamás
a Migrációkutató Intézet főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×