Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök ellép a pulpitustól a kormánya prioritásairól tartott sajtóértekezlete végén a londoni kormányfői rezidencián 2023. december 7-én. Az előző napon Robert Jenrick bevándorlási ügyekért felelős brit miniszter benyújtotta lemondását, miután a kabinet közzétette azt a sürgősségi törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a migránsok áttelepítését Ruandába.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Választanak a britek - Ezek az összetevők vezettek a konzervatív mélypontig

Történelmi vereség - erre van a legnagyobb esély a csütörtöki brit választásokon. Pedig néhány évvel ezelőtt még a Munkáspárt szenvedett hosszú évekre kiható vereséget; csak hát jött a brexit, a Covid, a háború és az energiaválság, a Munksápárt pedig talpra állt, míg a kormánypárt cserélgette a kormányfőket. Az InfoRádió Gálik Zoltánt kérdezte.

Parlamenti választásokat tartanak csütörtökön Nagy-Britanniában, az utolsó közvélemény-kutatás szerint vagy nagy vagy nagyon nagy győzelmet arat a Munkáspárt.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint úgy néz ki, a Munkáspártnak sikerült megőriznie azt a több mint 20 százalékos százalékpontos fölényét a konzervatívokkal szemben, amelyet a választási kampány előtt már élvezett, úgyhogy nagy változások nem voltak az elmúlt hónapban.

"Ez azt jelenti, hogy akár történelmi vereséget is mérhetnek a konzervatívokra. Itt a 655 fős parlamentnek 480 helyét megszerezhetik, legalábbis egyes becslések szerint, de a legalsó szám is valahol 400 körül van, míg a konzervatívok akár 100 fő alá is csökkenthetik a parlamenti helyeik számát. És hát nemcsak általában az Egyesült Királyságban, hanem, ha megnézzük, területileg is jelentős a fölény, hiszen Skóciában, illetve Walesben is szinte leradírozhatják a konzervatívokat a választói térképről" - ecsetelte Gálik Zoltán.

Pedig öt évvel ezelőtt még épp a Munkáspárt szenvedett történelminek számító vereséget. Hogy mi okozta ezt a fordulatot, arról a szakértő azt mondta, 2019-ben olyan választási körzetek álltak át a konzervatívok oldalára, amelyek hagyományosan Munkáspárt körzetei voltak.

"És nemcsak, hogy ezek tértek vissza, hanem az egész országban egy hatalmas nagy ellenállás van a jelenlegi konzervatív kormányzat ellen. Ennek egyik fő oka, az a politikai káosz, amelyet hagytak a konzervatívok maguk után.

Öt miniszterelnököt fogyasztottak el a brexit 2016-os népszavazása óta,

és a gazdaságban is óriási problémák vannak, és voltak, bár igaz, nemcsak a brexit hatásai ezek, hanem a pandémia, illetve az oroszok ukrajnai háborúja miatt beállt energiaválság is okozta a problémát, amelyet a társadalomban gyakorlatilag mindenki megérzett" - folytatta.

Emlékezetes: Liz Truss például alig egy hónapig volt kormányon, de ezalatt is sikerült "nagyon meggondolatlan gazdaságpolitikai intézkedésekkel" előállnia a 2019 utáni időszakban.

Hogy maga a brexit mennyire "téma" még, Gálik Zoltán szerint érdekes kérdés.

"Nem volt a kampánynak ez fő témája, sőt, éppen szerdán nyilatkozott először nagyon nyíltan a munkáspárti kormányfőjelölt Keir Starmer arról, hogy amennyiben ő hatalomra jut, nem számít arra, hogy az ő idejében, életében, az elkövetkezendő évtizedekben az Egyesült Királyság visszalépne az Európai Unióba, sőt arra sem, hogy a közös piachoz vagy a vámunióhoz csatlakozzon. Valószínűleg közelíteni fognak az Európai Unióhoz, ehhez persze Európa is kelleni fog majd, hiszen tárgyalásokat kell akkor nyitni, de az európai uniós kérdés nem volt ennek a kampánynak a témája" - szögezte le.

A kampányba viszont a skótok szerették volna bevinni - a Skót Nacionalista Párt révén - a függetlenségi kérdést.

"Az ő választási programjuknak az egyik sarkalatos eleme volt ez, hiszen ha emlékszünk rá, még egy évvel ezelőtt is az volt a szlogen, hogy ha nem engedik a britek a skótokat népszavazáson dönteni újra arról, hogy ki akarnak-e lépni az ottani unióból, akkor ez a választás lenne egy olyan szimbolikus szavazás, amelyben eldönthetik, hogy az a párt, amely ezt a célt képviseli, az a választóknak élvezi a támogatását, és gyakorlatilag megkezdenék akkor a tárgyalásokat. De ehhez képest óriásit fordult a politikai helyzet, 35 százalékot mérnek jelenleg a Munkáspártnak, és csak 29 százalékot a nacionalista pártnak."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×