Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A drónnal készült képen kombájnok aratják a búzát Debrecen határában 2024. június 20-án. Országszerte elkezdődött az aratás, idén szokatlanul korán és már a következő héten véget is érhet, ha az időjárás engedi. A mostani szárazság kedvez a munkálatoknak, a kora nyári esőzések jót tettek a kapásnövényeknek.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az eső lelassította az aratást, de jó lesz az idei termés

A várakozások szerint a magyar gazdák idén körülbelül ötmillió tonna őszi búzát takarítanak be, ami több mint a duplája a hazai szükségletnek, így exportra is lesz lehetőség – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A repcének viszont nem kedvezett az őszi és a téli időjárás, így a vártnál alacsonyabb lesz az átlagtermés.

Hamarabb kezdődött idén az aratás, de az elmúlt időszak viharai és jelentősebb esőzései lelassították a munkákat, így június végére a magyar gazdák egy része nem tudott végezni a betakarítással, a gabona minősége azonban kiváló.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: előzetesen arra számítottak, hogy június végére, Péter, Pál napjára befejeződnek az aratási munkálatok, az időjárás azonban közbeszólt. A betakarítás egy kicsit elhúzódott, de Petőházi Tamás tájékoztatása szerint július elsejére learatták a gazdák az őszi árpát összesen mintegy 259 ezer hektárnyi területen, az idei termésátlag pedig 5,7 tonna/hektár lett.

Az őszi búza esetében jelenleg az elvégzendő munkák felénél tartanak, de a következő napokban felgyorsulhat az aratás. A várakozások alapján a termésátlag az árpáéhoz hasonló lesz, ami a GOSZ elnöke szerint egyáltalán nem szokványos. Úgy véli,

búzából nagyjából ötmillió tonnányi mennyiséget takarítanak be idén, ami több mint a duplája a hazai szükségletnek.

Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság export árualappal is rendelkezhet őszi búzából.

Ugyancsak nagy területen termelt hazai növény az őszi káposztarepce, amelynek betakarításával a vége felé közelednek a termelők, becslések szerint 2,7 tonna/hektár lehet az idei átlagtermés. Petőházi Tamás közölte: az őszi és a téli időjárás nem kedvezett a repcének, ami megmutatkozik az eredményekben is, ennél jobb termésre számítottak.

Az elmúlt időszak csapadékosabb időjárása okozott némi problémát az aratási ütemezésben, sok gazda néhány nappal később végzett a munkálatokkal, mint szeretett volna. Beltartalmi gondokat azonban nem eredményezett a vihar és a nagy eső, a GOSZ elnöke szerint a gabonafélék minősége nagyon jó, mivel nem több napon át és nem folyamatosan esett csapadék.

„Az áprilisi esőzések következtében nagyon szép, egészséges búzaszemeket arathatunk le, aminek kifejezetten örülünk” – fogalmazott Petőházi Tamás.

(A nyitóképen: kombájnok aratják a búzát Debrecen határában 2024. június 20-án. Idén országszerte szokatlanul korán elkezdődött az aratás. A mostani szárazság kedvez a munkálatoknak, a kora nyári esőzések pedig jót tettek a kapásnövényeknek.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×