Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
323.22
bux:
147458.78
2026. november 5. csütörtök Imre
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye.
Nyitókép: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Olyan barlangrajzot fedeztek fel, amely átírja az eddigi történelemkönyveket

Jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai, ezekről tanultunk az iskolában.

Három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznó - ez az, egyik indonéziai barlang falára több mint 50 ezer éve festett, nemrégiben felfedezett jelenet egy friss tanulmány szerint a világ eddig ismert legrégebbi képzőművészeti alkotása.

A szerény kivitelezésű rajz "világosan elmesél egy történetet, amely a legrégebbi ismert ősi elbeszélés", jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai - fejtette ki sajtótájékoztatóján Adam Brumm régész, a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.

Az előző rekordot - egy vadászjelenetet - ugyanez a tudóscsoport azonosította 2019-ben egy másik indonéziai barlangban, a korát akkor megközelítőleg 44 ezer évesre becsülték.

A mostani felfedezés, amelyet a Celebesz (Szulavézi) szigeti Maros Pangkep közelében lévő barlangban tettek, "első alkalommal tanúskodik arról, hogy átléptük a 50 ezer éves határt" - mondta Maxime Aubert, az ausztráliai Griffith egyetemének régésze, a tanulmány társszerzője.

Aubert szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy "ilyen bonyolult" történetet elmesélni a művészet segítségével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.

A kormeghatározáshoz a tudósok egy új módszert alkalmaztak, amelynek segítségével lézerekkel és szoftverekkel megrajzolják a kőzetminták "térképét". A pontosabb, könnyebben kezelhető, gyorsabb és olcsóbb lézeres technikához jóval kisebb kőzetmintákra van szükség. Nem a festmény, hanem az idők során lerakódott ásványi rétegek korát határozzák meg. A festmény minimális korának megállapításához a tudósoknak sikerült hozzáférkőzniük a hozzá legközelebb fekvő réteghez.

A kutatók először a korábbi rekordtartó festményen próbálták ki a módszert. Eszerint a vadászjelenet legkevesebb 48 ezer éves, azaz 4000 évvel régebbi a korábbi módszerrel 2019-ben megállapított korához képest. Ezután tesztelték a lézert egy kormeghatározás nélküli festményen, amelyet 2017-ben tártak fel a szulavézi barlangban. Az eredmény szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves.

A rossz állapotban lévő festményen három emberi alak látható egy vaddisznó körül. A vörös színt nehéz értelmezni, de ugyanúgy egy cselekvést mesél el, mint a 21 ezer éves, egy bölény által felborított, madárfejű embert ábrázoló lascaux-i rejtélyes "kútjelenet".

Maxim Aubert feltételezése szerint a művet vélhetően azok az első embercsoportok készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva érkeztek Ausztráliába, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt. A régész szerint csak idő kérdése, hogy régebbi mintákat is találjanak.

Képünk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×