Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye.
Nyitókép: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Olyan barlangrajzot fedeztek fel, amely átírja az eddigi történelemkönyveket

Jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai, ezekről tanultunk az iskolában.

Három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznó - ez az, egyik indonéziai barlang falára több mint 50 ezer éve festett, nemrégiben felfedezett jelenet egy friss tanulmány szerint a világ eddig ismert legrégebbi képzőművészeti alkotása.

A szerény kivitelezésű rajz "világosan elmesél egy történetet, amely a legrégebbi ismert ősi elbeszélés", jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai - fejtette ki sajtótájékoztatóján Adam Brumm régész, a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.

Az előző rekordot - egy vadászjelenetet - ugyanez a tudóscsoport azonosította 2019-ben egy másik indonéziai barlangban, a korát akkor megközelítőleg 44 ezer évesre becsülték.

A mostani felfedezés, amelyet a Celebesz (Szulavézi) szigeti Maros Pangkep közelében lévő barlangban tettek, "első alkalommal tanúskodik arról, hogy átléptük a 50 ezer éves határt" - mondta Maxime Aubert, az ausztráliai Griffith egyetemének régésze, a tanulmány társszerzője.

Aubert szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy "ilyen bonyolult" történetet elmesélni a művészet segítségével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.

A kormeghatározáshoz a tudósok egy új módszert alkalmaztak, amelynek segítségével lézerekkel és szoftverekkel megrajzolják a kőzetminták "térképét". A pontosabb, könnyebben kezelhető, gyorsabb és olcsóbb lézeres technikához jóval kisebb kőzetmintákra van szükség. Nem a festmény, hanem az idők során lerakódott ásványi rétegek korát határozzák meg. A festmény minimális korának megállapításához a tudósoknak sikerült hozzáférkőzniük a hozzá legközelebb fekvő réteghez.

A kutatók először a korábbi rekordtartó festményen próbálták ki a módszert. Eszerint a vadászjelenet legkevesebb 48 ezer éves, azaz 4000 évvel régebbi a korábbi módszerrel 2019-ben megállapított korához képest. Ezután tesztelték a lézert egy kormeghatározás nélküli festményen, amelyet 2017-ben tártak fel a szulavézi barlangban. Az eredmény szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves.

A rossz állapotban lévő festményen három emberi alak látható egy vaddisznó körül. A vörös színt nehéz értelmezni, de ugyanúgy egy cselekvést mesél el, mint a 21 ezer éves, egy bölény által felborított, madárfejű embert ábrázoló lascaux-i rejtélyes "kútjelenet".

Maxim Aubert feltételezése szerint a művet vélhetően azok az első embercsoportok készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva érkeztek Ausztráliába, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt. A régész szerint csak idő kérdése, hogy régebbi mintákat is találjanak.

Képünk illusztráció.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×