Infostart.hu
eur:
381.98
usd:
331.07
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye.
Nyitókép: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Olyan barlangrajzot fedeztek fel, amely átírja az eddigi történelemkönyveket

Jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai, ezekről tanultunk az iskolában.

Három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznó - ez az, egyik indonéziai barlang falára több mint 50 ezer éve festett, nemrégiben felfedezett jelenet egy friss tanulmány szerint a világ eddig ismert legrégebbi képzőművészeti alkotása.

A szerény kivitelezésű rajz "világosan elmesél egy történetet, amely a legrégebbi ismert ősi elbeszélés", jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai - fejtette ki sajtótájékoztatóján Adam Brumm régész, a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.

Az előző rekordot - egy vadászjelenetet - ugyanez a tudóscsoport azonosította 2019-ben egy másik indonéziai barlangban, a korát akkor megközelítőleg 44 ezer évesre becsülték.

A mostani felfedezés, amelyet a Celebesz (Szulavézi) szigeti Maros Pangkep közelében lévő barlangban tettek, "első alkalommal tanúskodik arról, hogy átléptük a 50 ezer éves határt" - mondta Maxime Aubert, az ausztráliai Griffith egyetemének régésze, a tanulmány társszerzője.

Aubert szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy "ilyen bonyolult" történetet elmesélni a művészet segítségével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.

A kormeghatározáshoz a tudósok egy új módszert alkalmaztak, amelynek segítségével lézerekkel és szoftverekkel megrajzolják a kőzetminták "térképét". A pontosabb, könnyebben kezelhető, gyorsabb és olcsóbb lézeres technikához jóval kisebb kőzetmintákra van szükség. Nem a festmény, hanem az idők során lerakódott ásványi rétegek korát határozzák meg. A festmény minimális korának megállapításához a tudósoknak sikerült hozzáférkőzniük a hozzá legközelebb fekvő réteghez.

A kutatók először a korábbi rekordtartó festményen próbálták ki a módszert. Eszerint a vadászjelenet legkevesebb 48 ezer éves, azaz 4000 évvel régebbi a korábbi módszerrel 2019-ben megállapított korához képest. Ezután tesztelték a lézert egy kormeghatározás nélküli festményen, amelyet 2017-ben tártak fel a szulavézi barlangban. Az eredmény szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves.

A rossz állapotban lévő festményen három emberi alak látható egy vaddisznó körül. A vörös színt nehéz értelmezni, de ugyanúgy egy cselekvést mesél el, mint a 21 ezer éves, egy bölény által felborított, madárfejű embert ábrázoló lascaux-i rejtélyes "kútjelenet".

Maxim Aubert feltételezése szerint a művet vélhetően azok az első embercsoportok készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva érkeztek Ausztráliába, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt. A régész szerint csak idő kérdése, hogy régebbi mintákat is találjanak.

Képünk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
Kutató: a leszakadó középosztály indulhat el Európa felé
Iráni válság

Kutató: a leszakadó középosztály indulhat el Európa felé

A háború elől menekülők csak egy kisebb részét tehetik ki annak a migrációs hullámnak, amely feltehetőleg Iránból a közeli jövőben elindul; a háború befejeződése fékezni tudná a folyamatot, de van egy réteg a 90 milliós országban, amely még össze tud szedni annyit, hogy útnak induljon egy jobb élet reményében – vélekedett az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Elérkeztünk a végső határidőhöz, Amerika végzetes csapásra készül - Híreink az iráni háborúról kedden, percről percre

Elérkeztünk a végső határidőhöz, Amerika végzetes csapásra készül - Híreink az iráni háborúról kedden, percről percre

Irán teljes elpusztítása következhet, ha nem állapodik meg Teherán Washingtonnal ma a háború lezárásáról - mondta Donald Trump amerikai elnök tegnap esti beszédében. Amerika az elnök terve szerint erőműveket és hidakat bombázna. A forradalmi gárda "alaptalannak" nevezte Trump fenyegetőzését. Közben csökken az iráni megtorlócsapások intenzitása: Izrael ellen több mint 12 óra szünet után indult újabb rakétatámadás ma reggel. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×