Infostart.hu
eur:
379.7
usd:
321.89
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében az újonnan azonosított áldozatok temetési szertartásán a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2020. július 11-én, a vérengzés 25. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: Fehim Demir

A háborús bűnök nem évülnek el - egykori boszniai szerb katonákat vádolnak horvát és bosnyák civilek meggyilkolásával

A bosznia-hercegovinai ügyészség vádat emelt szombaton öt boszniai szerb ellen olyan tömeggyilkosságok miatt, amelyeket az 1992-1995-ös boszniai háborúban követtek el.

A vádirat szerint az egykori katonák 1992 nyarán az északnyugat-boszniai Prijedor közelében több mint 60 horvát és egy bosnyák civilt gyilkoltak meg. Ez volt a boszniai háború idején a boszniai horvát civileket sújtó egyik legsúlyosabb bűncselekmény.

A férfiakat a Prijedor melletti Brisevo elleni támadás megszervezésével és kivitelezésével vádolják. 1992 júliusában a katonák alig néhány óra alatt 61 civilt gyilkoltak meg, köztük egy 16 éves fiút. A Brisevóban kivégzetteket azóta is eltűntként tartják számon, maradványaikat a mai napig nem találták meg. A vádiratban olvasható, hogy a támadás során többeket elhurcoltak, valamint nőket erőszakoltak meg, illetve vallási kegyhelyeket és lakóházakat semmisítettek meg. A támadás a nem szerb lakosság elleni széleskörű és szervezett támadások részét képezte.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék Milomir Stakic egykori katonai vezetőt

negyven évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Prijedorban a szerbek által elkövetett háborús bűnök miatt.

A boszniai háborúban mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyen rejtették el a maradványokat, hogy ne legyen bizonyíték tettükre. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×