eur:
393.08
usd:
363.58
bux:
72351.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében az újonnan azonosított áldozatok temetési szertartásán a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2020. július 11-én, a vérengzés 25. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: Fehim Demir

A háborús bűnök nem évülnek el - egykori boszniai szerb katonákat vádolnak horvát és bosnyák civilek meggyilkolásával

A bosznia-hercegovinai ügyészség vádat emelt szombaton öt boszniai szerb ellen olyan tömeggyilkosságok miatt, amelyeket az 1992-1995-ös boszniai háborúban követtek el.

A vádirat szerint az egykori katonák 1992 nyarán az északnyugat-boszniai Prijedor közelében több mint 60 horvát és egy bosnyák civilt gyilkoltak meg. Ez volt a boszniai háború idején a boszniai horvát civileket sújtó egyik legsúlyosabb bűncselekmény.

A férfiakat a Prijedor melletti Brisevo elleni támadás megszervezésével és kivitelezésével vádolják. 1992 júliusában a katonák alig néhány óra alatt 61 civilt gyilkoltak meg, köztük egy 16 éves fiút. A Brisevóban kivégzetteket azóta is eltűntként tartják számon, maradványaikat a mai napig nem találták meg. A vádiratban olvasható, hogy a támadás során többeket elhurcoltak, valamint nőket erőszakoltak meg, illetve vallási kegyhelyeket és lakóházakat semmisítettek meg. A támadás a nem szerb lakosság elleni széleskörű és szervezett támadások részét képezte.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék Milomir Stakic egykori katonai vezetőt

negyven évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Prijedorban a szerbek által elkövetett háborús bűnök miatt.

A boszniai háborúban mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyen rejtették el a maradványokat, hogy ne legyen bizonyíték tettükre. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×