eur:
394.53
usd:
354.64
bux:
72840.64
2024. szeptember 17. kedd Zsófia

Virágkorában a világ legnagyobb települése volt az "elveszett város"

Hetvennégy templomot, számos lakóházat, utakat, gátakat és kiterjedt öntözőrendszert talált Angkor "elveszett városánál" egy nemzetközi kutatócsoport. A régészek azt is tudni vélik, miért néptelenedett el az óriási kiterjedésű település.

Valóságos metropolisz volt Angkor, a titokzatos város, amely hosszú ideig a Khmer Birodalom központja volt, és amelyet a XV. században elhagytak lakói.

Francia, kambodzsai és ausztrál tudósok most rájöttek: a város valójában legalább 1.800 négyzetkilométer kiterjedésű, vagyis nagyobb, mint bármelyik középkori település.

A tudóscsoport légi, műholdas és radarfelvételek felhasználásával vizsgálták a területet, ekkor találtak rá azokra az épületekre és csatornákra, amelyeket az idők során benőtt a sűrű növényzet.

Templom és oktatási központ


Az új templomok nem akkorák, mint az Angkor szívében feltártak, egy részük csupán téglarakás néhány szoborral. A szakértők szerint nem csupán vallási célokra használták: ezek voltak az adó- és oktatási központok is.

A régészek úgy vélik: virágkorában Angkor volt a világ legkiterjedtebb, ipari forradalom előtti város, lakói pedig szinte teljesen úgy éltek, mint a mai kambodzsaiak. Házaikat fürtökben építették dombocskák tetejére, hogy az esős évszakban kivédjék az áradásokat. A házak között rizsföldek terültek el, a közösségek központjai pedig a templomok voltak, akárcsak manapság.

Egymillióan lakták


A khmerek rizsföldjeiket a hegyekből lezúduló, csatornákba terelt vízzel öntözték, az összegyűlt vízzel tavakat töltöttek fel a falvak mellett, és valószínűleg ezekből ittak a száraz évszakban.

A most meglelt területeket az 500-as évektől a XVI. századig lakták egyes időszakokban akár egymillióan is.

A kutatócsoport tagjai azt is tudni vélik, miért néptelenedett el Angkor a XV. században. Gátszakadások és alkalomszerű javítási munkálatok jeleit találták a területen, ami arra enged következtetni, hogy az emberek egy idő után már nem tudták fenntartani a csatornarendszert.

Túlnépesedés és áradások

A túlnépesedés, az erdőirtások, a talaj eróziója és az áradások is hozzájárulhattak az elvándorlás megindulásához. A város hatalmas kiterjedése és a természeti erőforrások igénybevétele akkora hatással volt a környezetre, hogy az már elviselhetetlenné tette az ottani életet.

Az Angkor megőrzéséért küzdők egyébként attól tartanak, hogy a város szívében álló Angkor Wat hatalmas temploma súlyos veszélyben van, hiszen amióta 1993-ban a világörökség részévé nyilvánították, egyre többen kíváncsiak az építészeti remekre, a turisták megszállása pedig végzetesen károsíthatja a környéket és az épületeket.

Címlapról ajánljuk

Levágják az árhullámot Mosonmagyaróvárnál - harmadfokú a készültség

A legfőbb cél, hogy az érkező árhullámot a töltések között tartsák a vízügyesek Győr-Moson-Sopron vármegyében – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese. Szegi Attila arról is beszélt, hogy az árvízi víztározók segítségével néhány deciméterrel alacsonyabb tetőző vízszintet lehet elérni ahhoz képest, mint ahol természetes körülmények között lenne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.17. kedd, 18:00
Velkey György
a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×