Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
A megosztott Kossuth-díjjal idén másodszor kitüntetett Kaláka együttes tagjai, Gryllus Dániel, Radványi Balázs, Gryllus Vilmos és Becze Gábor előadóművészek (b-j) Kapolcson, a Kaláka udvarban 2020. október 2-án.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Jön a Kaláka-dokumentumfilm, már nincs is messze!

Szeptember 26-tól vetítik országszerte a mozik a legendás Kaláka együttesről szóló, Kaláka - a Kárpátoktól a Karib-tengerig című egész estés dokumentumfilmet, Pigniczky Réka rendezését.

A dokumentumfilmben a zenekar négy tagja útnak indul a kolumbiai Cartagenába, ahol életükben először éneklik el Kányádi Sándor Románc című, magához a városhoz írt szerelmes versét - olvasható az MTI-hez eljutatott közleményben.

A filmben 30 megzenésített vers hangzik el - idézi a közlemény Pigniczky Réka rendezőt, aki szerint a film egy külső és belső lelki utazás, amely mindenkinek szól.

Az 1996 óta változatlan felállásban együtt játszó Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs mellett megszólal a filmben a Kaláka történetében szintén fontos szerepet betöltő Huzella Péter, Major Gábor és Mikó István is.

A közlemény szerint az 55 éve muzsikáló Kaláka mindenütt ugyanazt jelenti a magyaroknak, bárhol is éljenek a világban: nyelvi és kulturális közösséget, összetartozást a verseken és a dalokon keresztül.

A film Budapesten, a Puskin Moziban az országos bemutató előtti vetítéseken is látható, de szerepelt a 2024-es Magyar Mozgókép Fesztivál programjában, majd a Balaton körüli kertmozikban is vetítették. A dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az 56films gyártásában készült.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×