Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×