eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtóértekezleten 2023. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer

Oroszországi fegyverbevetés: szabad kezet kapnak a NATO-tagállamok

A katonai szervezet vezetője szerint az egyes országok maguk döntenek arról, hogy hogyan állnak nagy hatótávolságú fegyvereik ukrán bevetéséhez orosz területeken.

Az egyes NATO-tagországoknak kell eldönteniük, engedélyezik-e az Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyvereik használatát - jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, s egyben üdvözölte az erről szóló vitát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta igyekszik meggyőzni országa szövetségeseit arról, hogy engedélyezzék a nyugati gyártmányú rakéták, köztük, az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadows nagy hatótávolságú eszközök bevetését mélységi csapásokhoz Oroszország területe ellen.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tartott megbeszélést a kérdésben, ugyanakkor nem jelentettek be döntést az ügyben.

"Üdvözlöm e fejleményeket (...), de az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk a végső döntéseket" - mondta Stoltenberg az LBC rádiónak. "A szövetségeseknek eltérő a hozzáállásuk e tekintetben" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Az esetleges orosz megtorlásra vonatkozó kérdésre válaszolva Stoltenberg úgy fogalmazott: "nincsenek kockázatmentes lehetőségek egy háborúban".

"Továbbra is úgy vélem, a legnagyobb kockázata számunkra, Nagy-Britannia és a NATO számára az lenne, ha Putyin nyerne Ukrajnában" - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×