Mosonmagyaróvárnál, a Malom-ági Lajtánál hétfő óta harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Győr-Moson-Sopron vármegyei város környékén az elmúlt öt nap során több mint száz milliméternyi csapadék esett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivő-helyettese az InfoRádióban elmondta: az elmúlt napokban főként a Bécsi-medencére és az ottani vízgyűjtő területekre hullott jelentős mennyiségű csapadék, így nagy árhullám érkezik Magyarország felé a Lajtán. A kialakult helyzet miatt az ország más területein működő vízügyi hatóságoktól szakembereket vezényeltek át Győr-Moson-Sopron vármegyébe, és jelenleg is zajlanak az árvízvédelmi munkálatok, illetve az árhullámra való felkészülés, amelybe a Magyar Honvédség is bekapcsolódott kézi erővel.

A legfőbb cél, hogy az érkező árhullámot a töltések között tartsák.

A Lajta nagyon jelentős folyó a térségben, ugyanis Mosonmagyaróvár és környékének a vízellátását biztosítja. Jelenleg azonban óriási víztömeget hoz magával a lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt, és Szegi Attila szerint ilyen esetben arra kell figyelniük a vízügyeseknek, hogy minél kevesebb kárt okozzon a Duna mellékfolyója.

A Malom-ági Lajta Mosonmagyaróvárnál, a régi medernél ágazik ki, és mintegy száz évvel ezelőtt alakítottak ki egy másik medret, amely mentesíti a nagy vizektől a várost. Az OVF szóvivő-helyettese hozzátette: a Malom-ági Lajtába nem folyik be a víz, mert a zsilip zárva van, így a városba sem juthat be a víz. Jelenleg azon dolgoznak a vízügyesek, hogy a főmederben biztonságosan levezessék a vizet.

Ha az említett zsilip nem lenne lezárva, akkor Mosonmagyaróvár nagy veszélyben lenne árhullám idején, mert a gravitáció miatt a belváros felé hömpölyögne a víz.

A Lajta menti állami védvonalak magassághiányos helyein már elkészültek a tervezett homokzsákos nyúlgátak. Szegi Attila tájékoztatása szerint a töltések magasságát mindig a várható tetőző vízszinthez képest egy méterrel magasabban állítják be, így történt ez most is Mosonmagyaróváron és környékén. Erre elővigyázatossági okokból van szükség, mert bármikor eshet nagyobb mennyiségű csapadék, ami tovább emelheti a vízszintet.

Az OVF szóvivő-helyettese kiemelte: korábban a határon túli, ausztriai Lajta-szakaszokon sem túl gyakran volt olyan magasan a víz, mint most, és a folyó több helyen is kilépett a medréből az elmúlt napokban. Mint fogalmazott, az árhullám már megérkezett Magyarország területére, az áradás üteme viszont most lelassult.

Szegi Attila tájékoztatása szerint adott esetben hamarosan Hegyeshalom fölött, a Lajta határ közeli szakaszán akár megnyithatnak egy védművet is.

Az árvízi víztározók segítségével el lehet érni, hogy a Lajta alsóbb szakaszán – így például Mosonmagyaróvárnál is – néhány deciméterrel alacsonyabb legyen a tetőző vízszint ahhoz képest, mint ahol természetes körülmények között lenne.

A vízügy elvégezte a szükséges előkészületeket, így a víztározó gyakorlatilag bármikor megnyitható. Ennek időpontja az árhullámtól függ. „Az a cél, hogy az árhullám csúcsát, a tetőző vízhozamot levágjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megnyitjuk a víztározót, kiengedjük az érkező, várhatóan 100 köbméter/szekundumos vízhozamnak egy részét a tározóba. Ezzel az alsóbb szakaszokra kevesebb víz fog érkezni, így pedig a vízszintek is alacsonyabban maradnak” – magyarázta Szegi Attila.