Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytat a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Szenegál, Zambia, Uganda és a Kongói Köztársaság vezetőivel és magas rangú tisztségviselőivel Szentpéterváron 2023. június 17-én. Az afrikai vezetők látogatásának célja az ukrajnai béke előmozdítása.
Nyitókép: Pavel Bednyakov

Kis-Benedek József: nagy orosz katonai akció állhat Putyin mozgósító döntése mögött

Száznyolcvanezer fővel növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora szerint Oroszország januárban egy nagyszabású támadásra készülhet, de a hadsereg létszámának növelését figyelmeztetésnek is szánhatják.

Száznyolcvanezer fővel másfél millióra növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök. A december 1-jétől hatályba lépő elnöki döntés a fegyveres erők állományát 2 389 130 főben állapítja meg, amiből másfél millió a katona. Az előző vonatkozó rendelet, amelyet az újabb semmisnek nyilvánít, a létszám 2 209 130 fő volt, beleértve 1 320 000 katonát. A korábbi rendelet 2023. december 1-jétől hatályos.

Kis-Benedek József az InfoRádióban kiemelte az elnöki rendelet kapcsán, hogy az orosz fegyveres erőknél az aktív állomány 1 millió 100 ezer fő, és ennek a töredéke harcol az ukrán fronton, rajtuk kívül pedig a tartalékállomány létszáma másfél millió ember. "Bőven van miből behívni, és nem is feltétlen szükséges elrendelni általános mozgósítást, aminek politikai következményei lennének, tehát a hadsereg megerősítése óriási problémát nem okoz az orosz vezetésnek" – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

A MTA doktora szerint Vlagyimir Putyin a döntésével vélhetően egy nagyobb, intenzívebb támadást készít elő, a szakértő szerint erre januárban nyílhat majd lehetőség. Addig jelentősen befolyásolhatja a háború állását az amerikai elnökválasztás kimenetele, mert elképzelhető, hogy béketárgyalások kezdődnek, de az is, hogy szükség lesz a harcoló erők létszámának emelésére. "A hadsereg létszámának növelése nem okoz nagy problémát. Inkább a haditechnika területén látok gondot, de az is kezelhető" – mondta Kis-Benedek József.

Az elnöki döntés bejelentése mögött a szakértő szerint az állhat, hogy Putyin a mozgósítással az ukrán erőket próbálja figyelmeztetni arra, hogy az orosz területeket ne támadják meg. A lépés összefügg a kurszki betöréssel is, mert ha azt vissza akarják verni, márpedig erre az orosz elnök határozott utasítást adott, ahhoz nagyobb létszámra van szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×