Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
324.07
bux:
144166.67
2026. október 15. csütörtök Teréz
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

Szakértő: az ajatollah élete és egy kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény is veszélyben van

Donald Trump talán azért válthatott keményebb hangnemre, mert az izraeliek meggyőzték, hogy az iráni atomprogramot csak úgy lehet leállítani, ha a katonai vezetők likvidálása mellett megváltoztatják magát az iráni rendszert is – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az izraeli vezetés meggyőzhette Donald Trumpot arról, hogy Irán legfőbb vallási, politikai vezetőjének kiiktatása nélkül nem tudják ellehetetleníteni a perzsa állam nukleáris programját – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Novák Attila szerint erre utalhatnak az amerikai elnök mostani kijelentései, amelyek még durvább támadásokat vetítenek előre.

A szakértő az InfoRádióban elmondta: Donald Trump már többször megváltoztatta a véleményét az izraeli–iráni konfliktus kirobbanása óta. Legutóbbi nyilatkozatában kizárta a tűzszünetet, és arról beszélt, hogy meg kell állítani az iráni nukleáris fegyverkezést. Novák Attila szerint ez egyértelmű utalás arra, hogy az izraeliek amerikai közreműködéssel megtámadhatják az iráni Fordo föld alatti nukleáris létesítményét, amely a második legfontosabb urándúsító üzeme a közel-keleti országnak. Azt gondolja, egy ilyen akciót nem lehet végrehajtani az USA segítsége nélkül, mert speciális, több mint tízezer kilogrammos bunkerromboló eszközt kellene bevetni, amit csak amerikai bombázó tudna elszállítani a helyszínre. Izrael pedig nem rendelkezik a szükséges kapacitássokkal, eszközökkel.

A szakértő megjegyezte: az iráni rezsimnek nagyon korlátozottak a lehetőségei, Izrael „teljes katonai fölényben van”. Az irániak az utóbbi időben ugyan többször is ballisztikus rakétákat lőttek ki, de Novák Attila szerint ezeknek a támadásoknak leginkább az izraeli lakosság „terrorizálása” volt a célja, valós katonai veszélyt eddig nem jelentettek. Ezzel szemben Izrael az elmúlt napokban „levadászta” az iráni vezérkari főnököt, a Forradalmi Gárda vezetőit és több magas rangú katonatisztet, illetve stratégiai fontosságú létesítményeket támadott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is úgy értesült, hogy az iráni Natanz urándúsító üzem centrifugái nagyrészt megsemmisültek. Ezek jelentős károk. Iránnak pedig valamilyen kiutat kellene találnia, de egyelőre ez nem sikerül a perzsa államnak. A szakértő szerint

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási, politikai vezetője sincs most biztonságban,

hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy az ő kiiktatásával lehetne véget vetni a konfliktusnak. Az izraeli kormányfő ebben a kérdésben nem következetes, ugyanis korábban még azt mondta, hogy nincs szükség az ajatollah életének kioltására. Novák Attila szerint természetes dolog, hogy az álláspontok időnként a politikai érdekeknek megfelelően változnak a Közel-Keleten is, hiszen korábban állítólag Donald Trump vétózta meg az ajatollah megölését. Azt valószínűsíti, hogy az izraeliek valahogy meggyőzték az amerikai elnököt ennek az ellenkezőjéről.

Donald Trump korábban azt nyilatkozta „le kell fejezni” az iráni nukleáris programot, az izraeliek pedig amellett érvelhettek, hogy ez nem oldható meg csak katonai úton, hanem az iráni rendszert is meg kell változtatni, vagy legalábbis a legfőbb vezetőt ki kell iktatni. Ali Hameneit vélhetően sokan és nagy erőkkel védik, ezért Novák Attila szerint nem lesz könnyű őt félreállítani, ha valóban ez az izraeliek és az amerikaiak célja.

Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: Izrael jelentősen behatolt Iránba, ahol például dróngyárat is létesített, és onnan támadt iráni létesítményeket. Nem tartja kizártnak, hogy az izraeli titkosszolgálat beépült a Forradalmi Gárdába is, és ezekben a műveletekben valószínűleg az USA is segítette az izraeli felet.

Vélhetőleg Iránban sem kedveli mindenki az ajatollahok rendszerét, ami azért bizonyos területeken megkönnyítheti a külső behatolást a perzsa országba.

Novák Attila hozzátette: Izrael a gázai háború óta háromszintű, mesterséges intelligencia által vezérelt, speciális rendszereket működtet az ellenség feltérképezésére, illetve mozgásának ellenőrzésére, és valószínűleg ezt a technológiát az Irán elleni konfliktusban is használja. „llyen szempontból Izrael a XXI. századot képviseli, Irán viszont száz évvel korábbi állapotokat, így elég egyenlőtlen a küzdelem” – magyarázta a szakértő.

Nem gondolja reálisnak, hogy az amerikai–izraeli fél szárazföldi katonai csapatokat küldene Iránba, hiszen nem a perzsa állam elfoglalása a cél, hanem az atomprogramjának a kiiktatása, ezért arra számít, hogy meg fogják támadni a fordói létesítményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Hiába közölte Washington, hogy a félidős választásokig nem terveznek csapást mérni Iránra, Teherán taktikát váltott és egyre több hajót támad meg a Hormuzi-szorosban. Legutóbb egy újabb konténerhajót süllyesztettek el. Az olajszállítás ismét drámaian visszaesett. Nevük elhallgatását kérő hivatalnokok nyilatkoztak a fordulatról.

Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

„Elárulva érzem magam” – mondta Donald Trumpról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután bírálta Washingtont, hogy az ukrán hadsereg számára korlátozták a műholdas internethez való hozzáférést. Az amerikai elnök szerint az orosz finomítók elleni ukrán támadások megdrágították a dízelt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott a szezon első pusztító hurrikánja, amely rögtön az internetet is letarolta

Lecsapott a szezon első pusztító hurrikánja, amely rögtön az internetet is letarolta

Rendhagyó időzítéssel csapott le a múlt hét folyamán az Atlanti-óceán térségének idei első hurrikánja, az Isaias, hiszen harminc éve nem fordult elő, hogy a szeptember hurrikánok nélkül teljen el. A 3-as kategóriájúvá erősödő, 193 kilométer/órás széllel érkező vihar miatt Alabamában evakuálást rendeltek el, Floridában pedig mintegy 5 ezer nemzeti gárdistát mozgósítottak. A hurrikánnak hat halálos áldozata van, közel 670 ezer háztartás maradt áram nélkül, a Mexikói-öbölben pedig leállt az olajkitermelés több mint kétharmada. A vihar a Google keresőjében is nyomot hagyott, bár az érdeklődés messze elmaradt például a 2022-es Ian hurrikán irántitól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×