Címke: izrael (1836 cikk)

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli túszok kiszabadításáról, a Hamász iszlamista terrorszervezettel folytatott tárgyalásokról beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel vasárnap este telefonon – közölte az izraeli kormány.

Izrael megkétszerezi a Golán-fennsíkon élők számát a vasárnapi kormányülésen elfogadott tervek szerint.

Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda vezetője megfenyegette Izraelt, hogy nagy árat fizet a Szíria szuverenitása elleni agresszióért, amelyet Bassár el-Aszad kormányának megbuktatása után hajtott végre.

Jiszrael Katz izraeli védelmi miniszter bejelentette pénteken, hogy az izraeli hadsereg (IDF) egységei a Hermon-hegy szíriai részén maradnak a téli hónapokra.

Majdnem harminc embert vettek őrizetbe Izraelben, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Irán számára kémkedtek, illetve terrortámadásokra készültek. Évtizedek óta ez volt a legnagyobb "beszivárgás".

Ha egy radikális rezsim kerül hatalomra Szíriában, akkor akár hosszan elnyúló gerillaháborút is indíthat Izrael ellen – mondta az InfoRádióban Csepregi Zsolt. Az Izrael-szakértő szerint a zsidó állam hasznos szolgálatot tett a Nyugatnak azzal, hogy megsemmisítette a szíriai stratégiai fegyverrendszerek nagy részét, a Golán-fennsík feletti ellenőrzés miatt viszont egy újabb komoly konfliktus éleződhet ki a térségben.

Átadta az életben lévő túszok névsorát Izraelnek, tűzszünetben reménykedik a Hamász. A szervezet több korábbi követelését is feladta egy egyiptomi forrás szerint.

Izrael és Törökország számára is nagyon fontos lesz az, hogy hogyan sikerül rendezni a szír konfliktust Aszad elnök megbuktatása után, a jelenlegi helyzetnek egyelőre Irán a nagy vesztese – mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Megkezdődött a vádlottak meghallgatása Benjámin Netanjahu miniszterelnök négy és fél éve tartó korrupciós perében kedden Izraelben.

Jeruzsálem, 2024. december 9., hétfő (MTI) – Izrael a tavaly október 7-i terrortámadás óta „szisztematikus, pontos és szervezett módon” az iráni tengely lebontásán dolgozik, és átalakítja a Közel-Kelet arculatát - jelentette ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök a három hónap után először összehívott sajtótájékoztatóján hétfő este.

Az izraeli hadsereg lerombolta a legfontosabb katonai objektumokat Szíriában, mintegy 250 csapást hajtott végre az ország ellen, mióta a lázadók vasárnap elfoglalták Damaszkuszt, és megbuktatták Bassár el-Aszad elnököt - közölte kedden az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).

Információk szerint a Moszad már egy évvel korábbra tervezte a telekommunikációs eszközökkel elkövetett robbantásokat, csakhogy csipogók helyett adó-vevőkkel. Sőt, egy másik terv szerint 15 ezer Hezbollah-harcost iktattak volna ki egyszerre.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat január 20-i hivatalba lépéséig. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy az elnök komolyabb erőket vethet be, ezért mindkét félnek, a Hamásznak és Izraelnek is a kompromisszumra kell törekednie.

Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.

Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.

A tűzszünet megkötése utáni második nap már erőszakos támadásról érkeztek jelentések Dél-Libanonból.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön kijelentette, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs indoka arra, hogy elfogatóparancsot adjon ki izraeli vezetők ellen.

A tűzszünet alatt a hadsereg fokozza jelenlétét a déli területeken. A házelnök új elnökválasztást sürget.

Az izraeli katonák Dél-Libanonban egyelőre az eddigi állásaikban maradnak, de kerülik a súrlódást a helyi lakossággal, és "csak akkor nyitnak tüzet, ha veszély fenyegeti őket".

Az elmúlt két évtizeddel ellentétben most a Hezbollahnak is érdeke a tűzszünet, mert meggyengült, és rendeznie kell a sorait – mondta az InfoRádióban a Clingendael Intézet kutatója. Szalai Máté hozzátette: húsz év alatt nem valósult meg az a cél, amit most hatvan nap alatt akarnak végrehajtani.