Donald Trump megjegyezte, hogy Iránnak azonnal le kellene ülnie tárgyalni; arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában bekapcsolódna-e az izraeli katonai műveletbe. Az amerikai elnök már vasárnap, indulása előtt is tárgyalásokat sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik a harc lezárásáról a Közel-Keleten, de hozzátette, hogy a konfliktust "néha végig kell küzdeni".

Donald Trump vasárnap, az ABC televíziónak adott nyilatkozatban nyitottságát hangoztatta azon elképzelés iránt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítőként kapcsolódjon be az izraeli-iráni konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekbe.

Hozzátette, hogy az orosz államfővel szombaton folytatott mintegy egyórás telefonbeszélgetésén ez is szóba került.

Jichák Hercog izraeli elnök hétfőn, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban egyhangú álláspontot sürgetett abban hogy biztosítsák, Irán nem juthat atomfegyverhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok "továbbhalad saját terveivel".

Az államfő az élő műsorban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy aki de-eszkalációt akar, annak ki kell vennie Teherán kezéből a nukleáris fegyvert. Megjegyezte, hogy nem nagyon lát lehetőséget közvetlen tárgyalásra Izrael és Irán között, de hozzátette, bizonyos országok hajlandók arra, hogy beszéljenek Iránnal.

Jichák Hercog megismételte, hogy Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a támadást az Irán nukleáris programja által megtestesített közvetlen fenyegetés miatt. A Kanadában hétfőn kezdődött G7-csúcstalálkozóról szólva az izraeli elnök úgy vélte, hogy

a tanácskozáson el kell fogadtatni azt az elképzelést, mely szerint Irán nem juthat atomfegyverhez, valamint azt, hogy a gázai túszok nyerjék vissza szabadságukat.

Amerikai tisztségviselők hétfőn közölték, hogy a Közel-Keleten kialakult katonai konfliktus miatt a Dél-kínai-tengerről átirányítják a Nimitz repülőgép-hordozó vezette harci köteléket. A Nimitz-kötelék eredetileg a csendes-óceáni térségben hónapok óta szolgálatot ellátó Carl Vinson repülőgép-hordozó köteléket váltotta volna, de most mindkét haditengerészeti egység a Közel-Kelet felé veszi majd az irányt.

A Nimitz az Egyesült Államok haditengerészetének legrégebben használt repülőgép-hordozója, 1975-ben állt hadrendbe, és a tervek szerint 2026-ban vonultatják vissza.

A Nimitz Közel-Keletre vezénylésének az Irán körüli konfliktus miatt szimbolikus jelentősége is van, ugyanis 1980-ban a repülőgép-hordozó volt az, amely a teheráni túszválság idején tengeri támogatást nyújtott az amerikai túszok megmentése érdekében indult, de kudarcot vallott, Saskaromnak keresztelt katonai műveletben (Operation Eagle Claw).