A magyar szamóca kilogrammonkénti termelői ára a szezon elején 2200 forint körül alakult, ami ugyan alacsonyabb a tavalyi szintnél, de még így is jóval meghaladja az importtermékek árát. A görög és spanyol szamóca már hetekkel a hazai szezon előtt megjelent a piacon, jellemzően 1600 forint körüli nagykereskedelmi áron, ennek ellenére a magyar fogyasztók a drágább magyar szamócát keresik – derül ki az agrarszektor.hu cikkéből.

A portál főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: a hazai szamócapiac idén kedvező terméskilátások mellett indult, ugyanakkor a hazai termelőknek továbbra is komoly versenyt jelent az olcsó import. Braunmüller Lajos úgy fogalmazott, május végén, június elején van idehaza a termés „derékhada”, ugyanakkor évek óta azt tapasztalhatjuk, hogy már áprilisban megjelenik a szamóca a boltok, áruházak polcain. Ezek döntően importtermékek.

Magyarország szamócából importra szorul, mivel a lakosság igényei magasabbak annál, mint amennyit a hazai gazdák megtermelnek. Tavasszal leginkább déli országokból hoznak be szamócát, így főleg Spanyolországból és Görögországból, de Romániából, Egyiptomból, Marokkóból és Izraelből is érkezik ilyen gyümölcs hozzánk. Ezek döntően korai szamócák, jóval előbb elkezdik az árusításukat, mint a magyar szamócáét.

Az importált áruk komoly árelőnybe kerülnek a korai érkezésük miatt is a magyar terméssel szemben.

Braunmüller Lajos kiemelte: leginkább ízbeli és állagbeli különbség van az importtermék és a hazai termés között, az pedig „ízlés dolga, hogy ki melyiket szereti”. Itthon azért inkább a magyar gazdák által termesztett szamóca a népszerűbb, mert

finomabb az íze, érettebb, édesebb, kevésbé kemény, inkább puhább fajtájú.

Méretben is jól látható különbségek vannak: a közel-keleti, észak-afrikai termések általában nagyobbak. A magyar vevők azonban úgy tűnik, nem ezeket a fajtákat preferálják, ennek ellenére azért vásárolnak szép számban importterméket is, hiszen már április elejétől elérhető.

500–700 forintos különbség az árakban

A szakportál főszerkesztője beszélt az árak alakulásáról is. Mint fogalmazott, a magyar termelők „nem bírják az árversenyt”, kénytelenek szembenézni azzal, hogy az importáru olcsóbb, és Braunmüller Lajos arra számít, hogy ez még sokáig így is marad. Ennek főleg technológiai és klimatikus okai vannak. Például Görögországban és Spanyolországban ugyanis egészen kiválóak az éghajlati adottságok ahhoz, hogy szamócát termesszenek, és mindkét országban, de különösen Spanyolországban komoly technológiát építettek ki ezt kihasználva.

A magyar termelők elvileg azzal lehetnének versenyképesek a piacon, hogy a hazai vásárlóknak érzelmi kötődésük van a magyar szamócához, az árkülönbség azonban ettől függetlenül nagyon kiütközik.

Jelenleg egy kilogramm magyar szamóca 2000–2400 forintért kapható, de az egyes árusítóhelyeken, üzletekben, piacokon igen komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Ezzel szemben az importáru kilogrammonkénti ára 1500–1700 forint között mozog.

Braunmüller Lajos kitért arra is, mennyire volt kedvező az időjárás a szamócatermelők számára. Mint mondta, idén nem panaszkodhattak, hiszen az elmúlt hetekben volt csapadék is, illetve viszonylag jó ütemben melegedett az idő. Itthon a szamócát nagyrészt már fólia alatt vagy üvegházakban termesztik, amely környezet megfelelő védelmet jelent a fagyok ellen. A szabadföldi termesztés az elmúlt években visszaszorult, ami szintén a már említett klimatikus és technológiai tényezőkre vezethető vissza. Idén Magyarországon szerencsére kevésbé volt kitett a fagyoknak a szamóca, ezért „kifejezetten jó adottságokkal indul neki a szezonnak a magyar termelői gárda”.

Az agrarszektor.hu cikkében kiemelték, hogy az Eurostat adatai alapján Spanyolország tavaly 228 ezer tonna szamócát szállított az uniós piacra, ami 2 százalékos növekedésnek felel meg. Görögország ennél is nagyobb, 12 százalékos bővülést produkált, így az exportja elérte a 83 ezer tonnát. Magyarországon az elmúlt években évente 5–8 ezer tonna közötti szamócatermés volt jellemző. A KSH adatai szerint 2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett hozzánk.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó Gergő készítette.