Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
311.89
bux:
134787.82
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Az izraeli miniszterelnöki hivatal felvételén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök izraeli katonákkal találkozik a palesztinok lakta Gázai övezet déli csücskében levő Rafah városnál 2024. július 18-án. Az izraeli tankok július 20-án Rafah nyugati és északi részén nyomultak előre, a támadásokban legkevesebb harminc palesztin ember halt meg.
Nyitókép: MTI/AP/Izraeli miniszterelnöki hivatal/Avi Ohayon

Támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével - izraeli bejelentés

Izraeli támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével – jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy amerikai médiumnak adott interjúban.

A kormányfő a Fox News hírtelevízió Special Report című műsorának adott exkluzív interjúban a pénteken indult izraeli katonai művelet indokaként említette az iráni vezetés sietségét az urándúsításban az Izrael megsemmisítésére szolgáló atombomba kifejlesztése érdekében. Másik okként Irán ballisztikus rakétagyártásának gyorsított ütemű felfuttatását említette, aminek eredményeként három éven belül Irán éves kapacitása 3600 eszközre növekedett volna és további három év múlva elérte volna a 10 ezret, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákkal.

Az iráni atomfegyver-program jelentette veszélyről szólva izraeli hírszerzési értesüléseket említett, amelyek szavai szerint arról szóltak, hogy Iránnak szándéka volt nukleáris fegyvert adni a jemeni húsziknak, amit az izraeli politikus "globális léptékű nukleáris terrorizmusnak" nevezett.

Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy az izraeli támadások célpontjai katonai és nukleáris létesítmények, és hozzátette, hogy eddig egy olajlétesítményt ért izraeli találat, ami nem termelőüzem, hanem tároló volt.

Hozzátette, azzal, hogy az izraeli támadások első ütemében az Irán nyugati határvidékére telepített légvédelmi rendszereket semlegesítették, szabad utat nyitottak a légierő számára Teherán felé annak érdekében, hogy precíziós támadásokat hajthassanak végre.

A miniszterelnök elmondása szerint folyamatos kapcsolatban van Donald Trump amerikai elnökkel, és megerősítette, hogy előzetesen tájékoztatták az amerikai vezetést a támadásról. Megállapította, hogy Izrael és az Egyesült Államok "teljes mértékben" egyeztet, de hozzátette, hogy amiként az Egyesült Államok aszerint hozza meg döntéseit, hogy "mi a legjobb Amerikának", úgy Izrael aszerint dönt, ami a túlélését szolgálja. Az izraeli-amerikai kapcsolatok alapjának a "kölcsönös tiszteletet" és "kölcsönös bizalmat" nevezte.

Az iráni külügyminiszter ajánlatát, miszerint Irán elállna a légicsapásoktól, amennyiben Izrael is ezt tenné, Benjámin Netanjahu hiteltelennek nevezte, és megismételte, hogy Izrael célja elvágni Irán útját az atomfegyver kifejlesztése felé. Ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben Irán elfogadná Donald Trump feltételeit az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programjának megszüntetésében, az más helyzetet teremtene.

Arra az amerikai hírügynökségi értesülésre, miszerint Donald Trump amerikai elnök "vétózta meg" Irán legfőbb vezetője, Ali Hameni ajatollah elleni izraeli politikai gyilkosság végrehajtását, Benjámin Netanjahu úgy reagált, hogy "sok hamis tudósítás jelenik meg beszélgetésekről, amelyek soha nem történtek meg", ugyanakkor hozzátette, "megtesszük, amit meg kell tennünk".

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 30. 13:58
×
×