Donald Trump közösségi oldalán kijelentette: Washingtonnak semmi köze nem volt az Irán elleni vasárnapi izraeli offenzívához. Az amerikai elnök posztjában azt is közölte, hogy amennyiben Teherán bármilyen módon megtámadná az Egyesült Államokat, akkor a közel-keleti ország soha nem látott következményekre számíthat az amerikai hadsereg részéről. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég a Fox Newsnak azt nyilatkozta: Irán „első számú ellenségként” jelölte meg Donald Trumpot a nukleáris programja fenyegetéseként, és aktívan dolgozott az amerikai elnök likvidálásán.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban azt mondta, a jelenlegi elnöki ciklusban nem számít arra, hogy kiemelt prioritás lenne az Egyesült Államok számára a közel-keleti helyzet. Mint fogalmazott, a két fél viszonyában vannak hasonlóságok és különbségek. A különbségek egészen egyszerűen abból adódnak, hogy a világpolitika folyamatosan változik, a Közel-Kelet és az USA álláspontja is módosulhat bizonyos kérdésekben.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a Trump-adminisztráció inkább Kínára fókuszál majd a továbbiakban is. Ugyanakkor úgy véli, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása az elmúlt napokban diplomáciailag és katonailag elvonta az USA energiáit, melynek egyik fő bizonyítéka, hogy átvezényelték az amerikai haderőt a Perzsa-öböl térségébe. Azt gondolja, ez csak egy biztonsági intézkedés, mert

az Egyesült Államok nem érdekelt abban, hogy belesodródjon az izraeli–iráni konfliktusba, hanem az az érdeke Washingtonnak, hogy diplomáciai úton minél előbb véget vessen annak.

Donald Trump az elmúlt napokban jelezte, kész tárgyalásokat folytatni a szemben álló felekkel Ománban, de a vasárnapra tervezett egyeztetést Irán lemondta. „Úgy tűnik, jelen pillanatban a Trump-kormányzat tagjai között is kevesebb olyan héja van, akik Irán-ellenesek lennének” – jegyezte meg a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Hozzátette: Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja is tárgyaláspárti, és ahogy az orosz–ukrán háború kapcsán a rijádi találkozón is látni lehetett, az USA-nak a tárgyalásokon az üzleti szempontok a legfontosabbak. Irán vonatkozásában sem más a helyzet. Csicsmann László emlékeztetett: Washington hosszú évtizedeken keresztül szankciókkal sújtotta Iránt, miközben 90 millióan élnek a perzsa államban. Márpedig ha az Egyesült Államok be tudna lépni az iráni piacra, és technológiát tudna ott szolgáltatni, plusz bevételekhez juthatna.

Jelen pillanatban azonban nem a technológiáé, hanem a fegyvereké a döntő szó. Ezzel együtt a Közel-Kelet-szakértő azt gondolja, Donald Trump külpolitikáját továbbra is a tranzakcionális üzleti megközelítés jellemzi, így ennek megfelelően támogatja Izraelt is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nem mindig esnek egybe az Egyesült Államok és Izrael céljai vagy érdekei, ami bizonyos ügyekben nézeteltérésekhez vezethet közöttük.

Csicsmann László jelen pillanatban nem tartja valószínűnek, hogy Amerika beavatkozna a közel-keleti konfliktusba, szerinte ez akkor történhetne meg, ha összehangolt támadás érné Izraelt vagy Irán olyan provokatív lépéseket tenne, amelyek belesodornák az Egyesült Államokat a fegyveres fellépésbe.

Ilyen kiváltó ok lehet, ha a Perzsa-öböl térségében található amerikai támaszpontokat támadás érné.

Ilyen amerikai állomások vannak Kuvaitban, Bahreinben és Katarban is. Jelenleg a Közel-Keleten összesen mintegy 40 ezer amerikai katona állomásozik, jelentős részük a Perzsa-öbölben. Ha őket megtámadnák, az nagy valószínűség szerint nem maradna amerikai válaszcsapás nélkül. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken óvatos nyilatkozatot tett. Egyrészt elhatárolódott az izraeli támadástól, másrészt jelezte, hogy Washingtonnak ugyan volt tudomása az izraeli offenzíva tervéről, de nem vett benne részt. Magyarán nem ütött meg olyan hangvételt, amivel teljesen magára haragította volna az iráni felet.

Csicsmann László szerint az amerikai külügyminiszter nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az USA „nem akarja elhúzódó katonai konfliktusokra lekötni az energiáit”. Erre utalt a rijádi beszédében Donald Trump is, aki akkor úgy fogalmazott, az iraki és az afganisztáni háború a múlté, évtizedeken át tartott kivonni a térségből az amerikai katonákat, illetve kétes eredményei voltak azoknak a fegyveres beavatkozásoknak, ezért most sem érdeke Washingtonnak, hogy hasonló katonai akcióban részt vegyen.

„Bár minden szükséges eszköze megvan rá, ellentétes lenne az Egyesült Államok nézeteivel, ha most egy rezsimváltás érdekében katonailag beavatkozna Iránban”

– mondta az egyetemi tanár.

Donald Trump az elnökválasztási kampányban rendre azt hangoztatta, hogy békét teremt Ukrajnában és a Közel-Keleten, de eddig ezt nem tudta megvalósítani. Csicsmann László szerint a sikertelen kísérletek azt jelzik, „multipoláris világrend születésének a hajnalán vagyunk”, hiszen az USA továbbra is világhatalom, de mellette Oroszország, Kína, India és más államok is jelentős befolyással bírnak, így „jóval bonyolultabbá vált a világ”. A szakértő hozzátette: annyira összetetté váltak a konfliktusok és a geopolitikai változások, hogy az Egyesült Államok egyedül nem képes menedzselni a folyamatokat.