Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az április 12-i országgyûlési választáson országos listáról mandátumot szerzett Tisza párti képviselõk megbízólevelük átvételén, az elsõ sorban jobbról Orbán Anita, a Tisza-kormány leendõ külügyminisztere, miniszterelnök-helyettese, a második sorban Bujdosó Andrea, a párt leendõ parlamenti frakcióvezetõje (b) az Országház Kupolatermében 2026. május 4-én. Ezen a napon vették át megbízólevelüket a nemzetiségi szószólók is. Az országgyûlési választás jogerõs végeredménye szerint a Tisza Párt 45, a Fidesz-KDNP pártszövetség 42, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 listás mandátumot szerzett.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Két fontos törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza, az Alaptörvényt is módosítják hozzájuk

Két törvényjavaslatot is benyújtott a Tisza Párt kedden késő este. Az egyik megszünteti a gyűlöletkeltő közterületi plakátokat, a másik pedig megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szeptember 30-ig el kell távolítani az épületekről a 15 négyzetméternél nagyobb gigaplakátokat.

Azt a javaslatot egyéni képviselőként Melléthei-Barna Márton jegyzi, amely megszünteti a Szuverenitásvédő Hivatalt – írja a 24.hu összefoglalója.

A parlament.hu oldalra is fölkerült jogszabálytervezet szerint „Az Országgyűlés megállapítja, hogy

a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt” – írja a javaslat. A hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz.

Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontossággal bír, hogy megszűnjenek az alkotmányos rezsimben mindazok az intézmények, amelyek semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, illetve a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják. A javaslat szerint veszélyezteti a jogállamot, illetve akadályozza a polgárok részvételét a közéletben a „koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenységet” folytató állami szervek fenntartása. Az indoklás alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen tevékenységet nem végzett, és egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását, ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában.

A másik, gyűlöletpropagandát tiltó javaslat, amely elfogadásához az Alaptörvényt is módosítani kell, és amelyet Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence nyújtott be, így fogalmaz: „A médiatartalom részeként

tilos olyan politikai reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.

E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.”

A tervezet szerint „az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása szükséges. Mindez a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében fontos közérdek”.

A törvényjavaslat második része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítéséhez szükséges területen állami tulajdonba vett lakásokról szól.

A javaslat a Telex összefoglalója szerint meghatározza, hol lehet elhelyezni közterületen vagy közterületről látható helyen reklámot: „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen”. Azaz a homlokzati reklámeszközökre elhelyezett gigaplakátoknak, reklámhálóknak úgy tűnik, végük lesz. A javaslat azt is kimondja, hogy a reklámfelület nem lehet 15 négyzetméternél nagyobb, és kemény határidőt szab a gigaplakátok lebontására: az előírásnak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×