Infostart.hu
eur:
356.4
usd:
312.87
bux:
139833.56
2026. június 30. kedd Pál
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A megállapodásnak köszönhetően a magyar állam vételár arányosan 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Rárepülnek a természetvédők Ferihegy új zöldengedélyére

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér frissen kiadott környezetvédelmi engedélye ellen, mert álláspontja szerint az nem veszi érdemben figyelembe az egészségügyi és környezeti terheléseket – tudatja a szövetség és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közös közleményben.

Az MTVSZ álláspontja szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére. A fellebbezésük célja, hogy a döntés felülvizsgálatával olyan engedély jöjjön létre, amely a környezeti terhelések teljes körét érdemben figyelembe veszi, és egyértelmű korlátokat szab a további növekedésnek.

A közlemény idézte Éger Ákost, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, aki szerint a döntés súlyos hiányossága, hogy a légiforgalom várható növekedését és az abból fakadó repülési zajt, légszennyezést és éghajlatkárosító kibocsátásokat több ponton úgy kezeli, mintha azok nem a repülőtér működésének következményei lennének. Mindezt úgy, hogy a 2030-ra becsült forgalmi adatokra épít, miközben ezeket a Pest Vármegyei Kormányhivatal üzleti titoknak minősítette, így a nyilvánosság számára nem ellenőrizhetők.

Különösen aggályosnak véli az elnök, hogy a döntés gyakorlatilag felmentést adhat minden, a dokumentációban javasolt környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedés alól, amennyiben azok aránytalanul magas költséggel járnának.

A két környezetvédelmi civil szervezet emlékeztetett: a budapesti repülőtér 2,5 évig környezetvédelmi engedély nélkül működött, amelyet most kapott meg, holott a repülés a legszennyezőbb közlekedési módok közé tartozik. A budapesti utasforgalom húsz év alatt megháromszorozódott, a légi teherforgalom pedig nyolcszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan súlyosan nőtt a zaj- és légszennyezés terhelése is, amely Budapest és agglomerációja lakóinak körülbelül másfél milliós körét érinti. A szervezetek ezért örömmel veszik az új kormány szándékát a közlekedéspolitika újragondolására.

Az MTVSZ és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közleményében leszögezte: a repülőtér jövőjéről szóló döntéseknél nem csupán a gazdasági szempontokat, hanem a környezetvédelmet, éghajlatvédelmet és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot is figyelembe kell venni.

Címlapról ajánljuk
Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Július 1-jétől jelentősen átalakul a parkolás Budapesten, ahol szinte kizárólag mobiltelefonnal lehet fizetni a parkolásért, emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Több autós egyesület is tiltakozik az új rendszer és a készpénzes fizetés ellehetetlenítése ellen.

Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?

Jelenleg Magyarországon az átlagos fejenkénti vízfogyasztás naponta 115 liter, amiből három litert iszunk meg – mondta az InfoRádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt ez a mennnyiség kevesebb, 100 liter/fő/nap volt, de nyaranta már hűtésre is használják a vizet az emberek, ami jelentősen megnöveli a fogyasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Nagyot esett a német infláció

Nagyot esett a német infláció

Júniusban a vártnál jobban csökkent az infláció Európa legnagyobb gazdaságaiban: Németországban 2,4%-ra mérséklődött a pénzromlás üteme, Franciaország pedig már elérte az EKB 2%-os célját. A kedvező adatok mögött elsősorban az energiaárak visszaesése áll, amit a közel-keleti feszültségek enyhülése tett lehetővé. A befektetők egyre kevésbé számítanak újabb EKB-kamatemelésre, a jegybank döntéshozói azonban óvatosak maradnak. Philip Lane vezető közgazdász és Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az energiaársokk hatásai még nem múltak el teljesen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×