eur:
393.63
usd:
364.53
bux:
71903.99
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Toroczkai Lászó, a Mi Hazánk elnöke, a párt delegációvezetője nyilatkozik az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások után a Parlamentben 2022. április 25-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Toroczkai László az árnyékkormányról, a YouTube-ról és a NATO-tagság újragondolásáról

A Facebook nagyobb hatalom, mint a kormányok – állítja Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti frakcióvezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Beszélt a Mi Hazánk lehetséges nemzetközi szövetségeseiről és arról is, hogy mi az, amiben támogatni tudják a kormányt, s mi az, amiben „ádáz ellenzékei” a kormánynak.

Önök alakítanak árnyékkormányt? Ennek most szezonja van.

Jó vicc lenne! Én sem nagyon értettem, hogy a DK miért alakít árnyékkormányt. Azért 10 százalékos pártok nem szoktak árnyékkormányt alakítani, ráadásul az elmúlt hónapok felmérései alapján a DK jelenleg leginkább a Mi Hazánk Mozgalommal versenyez az ellenzéki oldal legerősebb pártja titulusért és nem a Fidesszel, mert egyelőre, bár a Fidesztől valóban sok szavazó lemorzsolódott az elmúlt hónapokban és valószínűleg jóval több fog még a következő időszakban, de stabilan őrzi a vezető helyét. Messze van még a DK attól, hogy kormányt tudjon alakítani. És felvetődött bennem a gondolat, hogy a Mi Hazánk is alakítson árnyékkormányt, de azt hiszem, hogy komikussá tenné az egész helyzetet, ezért nem tesszük meg.

Megfontolták és elvetették?

2007-ben, pont a Gyurcsány-kormány időszaka alatt mi tulajdonképpen nemcsak árnyékkormányt, hanem árnyékországot csináltunk, még a tüntetőkkel, Budaházy Györggyel és másokkal, volt már ilyen tehát Magyarországon, ez egy hungarikum volt akkor. De valóban pártként azt gondoljuk, hogy komikus lenne, ha mi is most árnyékkormányt alakítanánk, annak ellenére, hogy a saját tagjaink közül is tudnék felállítani árnyékkormányt. Nem is kellene külső szakértőket keresni. Bizony el kell kezdeni készülnünk a kormányzásra, még akkor is, ha tisztában vagyok a realitásokkal. Jelenleg 9-10 százalékos pártként mérnek minket, de ha azt nézem, hogy milyen rövid idő alatt értük el és milyen gyorsan erősödik a Mi Hazánk Mozgalom, sőt, látva a zajló világpolitikai folyamatot, illetve a magyarországi politikum helyzetét – nagy bajok lesznek a következő egy-két éven belül –, akár előállhat olyan helyzet, hogy a Mi Hazánknak készülődnie kell a kormányzásra. Kellenek szakemberek, akikkel tudunk beszélgetni arról, hogy Magyarországot hogyan lehetne jobbá tenni.

Szakterületeket próbálnak saját tagságból és a szakértői együttműködésekkel lefedni? Azért, hogy ha erre szükség van, egy struktúrával elő tudjanak állni: ez vagyunk mi?

Pontosan. Már húsz kabinetünk van, folyamatosan alakulnak, komoly munka folyik az egészségügytől kezdve az energetikáig. Az az irány, amit például Brüsszel kitalált, az úgynevezett klímapolitika, illetve zöldpolitika, elhibázott. Mi környezetvédő, zöld párt vagyunk, de azt tudomásul kell venni, hogy például az atomerőműveket nem lehet kiiktatni teljesen az energiaellátás vonalából, az iparnak, a gazdaságnak szüksége van ilyen kiszámítható energiaforrásra. Nálunk is hatalmas szakmai vita folyt a párton belül az elmúlt években, hogy hogyan viszonyuljunk a Paks 2 beruházáshoz, és arra az álláspontra jutottunk, hogy támogatjuk Paks 2-t, sőt, továbbmegyek, Paks 3-at is támogatnánk. Éppen a gondunk az, hogy a kormány hibája miatt 2023-tól még nem tud Paks 2 működni. Az üzemidő-meghosszabbítást is emiatt támogattuk, de sokkal jobb helyzetben lennének most a magyarok, ha Paks 2 már működne.

Jakab Péter a Jobbikból távozott, de mivel országgyűlési képviselő, van parlamenti képviselete, és úgy tűnik, hogy lehet, hogy lesz pártja is. Ez nem fogja az önök oldalán lévő szavazatokat tovább szeletelni?

Én nem így működöm. Majd meglátjuk, hogy Jakab Péter mire lesz képes, mert nyilván egészen más pártot létrehozni, mozgalmat létrehozni. Én éppen azt láttam Jakab Péter esetében, hogy ez a fajta tehetség vagy képesség hiányzik belőle. Remek szónoklatokat tud tartani, de egészen más egy mozgalmat, akár egy települést vezetni. Ettől függetlenül, ha sikerül neki létrehozni egy pártot, egy mozgalmat, akkor sok sikert. Mindenki kipróbálhatja magát a politikában. Nem erre fókuszálok, hanem arra, hogy milyen helyzet van Magyarországon, milyen problémákkal szembesülnek a magyarok jelenleg, milyen problémákkal szembesülnek tágabb értelemben a civilizációnkhoz tartozó népek, azon belül Európa. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak engem, ezekre próbálunk megoldásokat találni, amiket, úgy tűnik, hogy a kormány egyelőre nem akar tőlünk elfogadni. Miközben a kormány most bejelentette, hogy nemzeti konzultációt indít, valójában nem akar a nemzettel konzultálni. A Parlamentben nem fogadja el az ellenzék részéről érkező javaslatokat, és itt nem lehet arra hivatkozni, mint ahogy a Parlamentben hallhattuk, hogy kiderült, hogy az egyesült balliberális ellenzéki oldalt Amerikából finanszírozták, amit egyébként én óriási botránynak tartok, vagy akár a Datadat Kft. szerepét, ami Bajnai Gordonhoz köthető cég, amelynek szála szintén az Egyesült Államokba vezet. A Parlamentben is elmondtam, hogy képzeljük el, játsszunk el a gondolattal, hogy kiderülne, hogy az oroszok finanszírozták valamelyik pártnak a kampányát …

Volt olyan képviselő, akit az oroszok finanszíroztak, éppen most kapott öt év letöltendő fegyházbüntetést.

Vagy legalábbis információkkal látta el az oroszokat, ez nem ugyanaz.

Kémkedésért ítélték el.

Ez nem ugyanaz. Én nem akarom Kovács Bélát megvédeni és nem is tisztem, de a két ügy azért nem ugyanaz. Egészen más egy miniszterelnök-jelöltet és a teljes balliberális ellenzéket finanszírozni külföldről. Azért, aki milliárdokkal finanszíroz egy politikai erőt, annak utána lehetnek elvárásai, szerintem ez jóval nagyobb botrány, mint az, hogy egyébként Kovács Béla átadott információt az oroszoknak. Szerintem ez hatalmas botrány. A Mi Hazánk Mozgalmat semmilyen külföldi erő nem finanszírozta, sőt, oligarchák sem finanszíroztak és most sem finanszíroznak minket. Ennek ellenére egyetlenegy konkrét javaslatunkat sem fogadja el a kormány. Például azt kértem a nyár elején, hogy az olcsó paksi árammal, villamosenergiával a lakosságot lássa el a kormány, ugyanis a számokból pontosan lehet látni, hogy a teljes magyar lakosság áramfogyasztását lehetne a Magyarországon megtermelt, államilag megtermelt paksi 12 forintos energiával, árammal ellátni, ez lett volna a megoldás. Örülök, hogy Karácsony Gergely is fölfedezte egy héttel ezelőtt ezt a gondolatot, nagyon elaludt.

Karácsony Gergely egy héttel ezelőtt már belátta, hogy ez nem így működik. Ha mindenki az olcsó paksi áramot akarná megvenni, akkor elfogyna, mert Paks nem fedezi Magyarország teljes ellátását, harminc százalékot importálnunk kell, és az áram árát úgy képzik, hogy a nagyon drága áramot bekeverik az összesbe, és abból jön ki az, ami kijön.

Így van, csak én azt mondom, hogy azt a mennyiséget, amit Paks megtermel, azt azon az áron adjuk oda a magyaroknak ebben a válságos helyzetben, és a gazdaság azon szereplőivel, például a globális nagyvállalatokkal, akik simán ki tudnák fizetni a magasabb energiaszámlákat is, fizettessük ki a közteherviselés jegyében. Speciális a mostani helyzet, speciális időket élünk. Azért nem nagyon emlékszünk arra, hogy államilag kötelezni akarják az iskolákat arra, hogy, mondjuk, 18 fokban tanuljanak a gyerekek. Ezzel abszolút nem értettünk egyet. Azt is kértem még a nyáron, hogy a rendszerhasználati díjat és az áfát, ami világviszonylatban kimagaslóan magas, csökkentse vagy engedje el a kormány, ezzel lehetne most segíteni a magyarokat. Egyiket sem fogadta meg a kormány, sőt, pont ellenkezője történt. A kormány a három és félszeresére emelte már júliusban az áram esetében az átviteli, tehát a rendszerhasználati díjon belüli árat. Most jelentették be, hogy a gáz esetében ugyanezt tervezik, illetve az áfával kapcsolatban azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök nekem a Parlamentben válaszolva, hogy azt pedig azért nem csökkentik, mert abból fedezik a rezsicsökkentést. Ez egyrészt nem igaz, a teljes áfabevétel nemcsak arra megy, másrészt pedig nonszensz, amit mondott nekem a miniszterelnök, mert tulajdonképpen akkor ez azt jelenti, hogy először beszedik a magyar emberektől ezt a pénzt, utána pedig visszaadják, és mindezt ugyanúgy a rezsi keretében teszik. Meg tudná tenni a kormány, hogyan lehetne plusz bevételekre úgy szert tenni, hogy ne a magyar dolgozókat, ne a kkv-szektort terheljük meg. Régi vesszőparipám a digitális adó, a globális, digitális óriáscégek megadóztatása. A Facebook, a Google és a többiek nem fizetnek Magyarországon egy fillért sem. Na erre a felvetésemre Orbán Viktor nem is válaszolt.

Foglalkoznak azokkal az egykori jobbikosokkal, akik most önkormányzatokban választott és felelős tisztséget visznek, csak közben kimorzsolódott alóluk a párt? A Mi Hazánk foglalkozik velük?

Nem foglalkozunk velük.

De ott vannak ezek az emberek, ott melóznak és kiment alóluk a párt.

2018-ban nulláról indultunk. Én 2018-ban előre elmondtam, hogy a jobbikosokkal ez lesz, hogy az a folyamat, amit Vona Gábor elindított, annak akár az lehet a vége, hogy a Jobbik fuzionál vagy beolvad a DK-ba. Most már egyértelműen erről beszélhetünk. Én 2018-ban elmondtam azt is, hogy nem lesz jövőjük ezeknek az embereknek egy olyan pártban, amely az elveit feladva, a választóit elárulva, gyakorlatilag szemen köpve ilyen politikát folytat. Nem nagyon emlékszem még a nemzetközi politika területén se nagyon arra, hogy lett volna más párt, amelyik ilyen átalakuláson ment keresztül.

Tehát egy jobbikos önkormányzati képviselő nem számíthat arra, hogy egyszer mihazánkos lesz?

Aki jelenleg még a Jobbikban politizál, az egészen biztosan nem.

Szövetségesi rendszerük most milyen? Van-e a magyar politikában meg a nemzetközi politikában olyan politikai erő, amire a Mi Hazánk azt mondja, hogy velük együtt tudunk működni?

A nemzetközi térben keressük a szövetségeseinket elsősorban. Magyarországon mi az első pillanatban elmondtuk, hogy nekünk nincs szövetségesünk, illetve civilek, az emberek a szövetségeseink. A kétpólusú politikai rendszerben mi egyik oldalt sem tartjuk elfogadhatónak. Ezért építjük a harmadik oldalt, és úgy tűnik, hogy erre van szükség Magyarországon, valahol félmillió és egymillió ember között mozog most már az a tábor, amelyre mi számíthatunk. Nagyon nagy fogadókészség van arra, amit mi képviselünk.

A nemzetközi politikában?

A nemzetközi politikában viszont kellenek szövetségesek. Az elmúlt években is próbáltam a régi, meglévő kapcsolataimat kicsit megmozgatni, és nagyon érdekes falakba ütköztem, mert a korábbi tevékenység alapján, főként a polgármesteri munkám során Európa nagy, hasonló gondolkodású nemzeti pártjaival kapcsolatba kerültem, sőt Donald Trump kampánycsapatából voltak még 2016-ban nálam Ásotthalmon, elég jó kapcsolatrendszer alakult ki. Az észt pénzügyminiszterrel is találkoztam már a Mi Hazánk elnökeként néhány évvel ezelőtt, de nem könnyű a terep. Az európai parlamenti választásokra el kell kezdenünk felkészülni ugyanúgy, mint az önkormányzati választásokra. És nagyon jó lenne valamilyen frakcióhoz majd csatlakozni az Európai Parlamentben. Az Európai Tanács tagjává is választottak. A hétfős magyar parlamenti delegációnak tagja vagyok, és van egy baloldali, illetve van egy mihazánkos tagja, és azonkívül pedig a fideszesek, illetve KDNP-sek,. Egyelőre független képviselőként veszek részt a munkában.

Melyik frakció szimpatikus az Európai Parlamentben?

Nem biztos, hogy a meglévő frakciókat kell választanunk, valószínű újat kell létrehoznunk. Ehhez hét országból kellenek pártok, tehát nem egyszerű a feladat. Azért ütköztem falakba, mert hiába vannak barátaim ezekben az európai pártokban, már a legtöbben a Fidesszel megkötötték a szövetséget.

Belpolitikai okok miatt az kizáró ok, hogy ugyanahhoz a frakcióhoz csatlakozzon?

Igen, a magyar belpolitika miatt mi nem tudunk ugyanahhoz a frakcióhoz tartozni, a Fidesz sem akarja és a Mi Hazánk sem akarja ezt. Van arra remény, óriási munka, hogy létrejöjjön egy új frakció. Talán a legnagyobb dolog, hogy a német AfD-vel van kapcsolatunk, és éppen az AfD berlini parlamenti képviselője, Gunnar Lindemann nyitotta meg a szombati kongresszusunkat Budapesten. Az AfD-vel a Fidesznek nincs kapcsolata. Nem reménytelen, hogy létrehozunk egy új frakciót.

A parlamenti képviselettel mi változott a Mi Hazánk életében?

Nyilván az, hogy komolyan is vesznek minket. Nemcsak az emberekre gondolok, hanem a hivatalos állami szervekre is. Az elmúlt években a YouTube-csatornám volt a legnagyobb fegyver a kezemben, a videóimat több százezer magyar ember megnézte, és a nyilvánosság erejével tudtunk kikényszeríteni eljárásokat, például a végrehajtók visszaélései ellen az elmúlt években. Most már egy parlamenti párt frakcióvezetőjeként szólhatok. Dúró Dóra elnökhelyettesünk a Parlament alelnöke lett, ezek olyan közjogi méltóságok, amikkel nyilván könnyebben tudunk föllépni, akár visszaélések esetében.

Élnek ezzel, hogy előveszik a képviselői igazolványt?

Nem, éppen ma voltam egy bírósági tárgyaláson, és ott az őrök kérdezték, hogy élek-e a mentelmi jogommal, mert akkor nem kell átmennem a detektoros kapun és nem fognak átnézni. Ma sem éltem a bíróságon a mentelmi jogommal. Mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik azt mondja, hogy el kell törölni a politikusok esetében a mentelmi jogot, mert nagyon sokan ezzel visszaélnek.

Építenek saját médiát, vagy elég néhány százezer ember a YouTube-on meg a Twitteren, most, hogy Facebook nincs?

Egy politikai pártnak mindig szüksége van médiára, különösképpen szüksége van egy olyan pártnak, mint a Mi Hazánk Mozgalom, amelyet folyamatosan cenzúráznak. A kormányzati vagy kormányközeli médiában alig tudunk megjelenni, nagyon ritkán, nyilván olyan ügyekben behívnak, ami, mondjuk, érdeke a kormánynak. Ugyanezt el tudom mondani a globalista médiára. Én még egyetlenegyszer sem jártam az RTL Klubban, hiába vagyok most már parlamenti frakcióvezető. Azt látjuk, hogy a közösségi média a legfontosabb tér, ott tudjuk a hangunkat hallatni. Csak hát ott nemcsak hogy cenzúráznak, törölték az oldalainkat, továbbra is tiltott személy vagyok. Ezt a beszélgetést sem oszthatja meg valaki, mondjuk, a Facebookon, mert kaphat érte egy tiltást, vagy ami szerintem ennél sokkal súlyosabb, egy parlamenti közvetítést nem tud megosztani, ahol én látszódom vagy megszólalok, azért azt gondolom, hogy ez mindenképpen botrány.

Ez jó régóta így van, nem ment előre semmit a Facebookkal?

2019 óta semmi nem változott, folyik a per.

Perlik, és kész, ennyi?

Sajnos nem változott semmi. Ne felejtsük el, hogy a Facebook nagyobb hatalom, mint a kormányok. Amikor egy hivatalban lévő amerikai elnökkel megtehetik, hogy törlik, tiltják és gyakorlatilag bármit megtehetnek ellene, miközben amerikai gyökerű globális vállalatokról beszélünk, akkor látszik, hogy a kormányoknál nagyobb hatalom van ezeknek a globális nagyvállalatoknak a kezében. Valójában ők irányítják a politikát, csak én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni, ezért harcolok a Facebookkal és nagyon sok globális nagyvállalattal szemben is.

Most mivel pótolja? YouTube és Twitter? Vagy csinálnak egy saját csatornát, esetleg hagyományos médiát, újságot?

Elsősorban a YouTube-csatornámmal, és kényszerűségből lettem Magyarországon az egyetlen olyan politikus, aki egy igazán nagy YouTube csatornát felépített. Hozzá kell tennem, hogy nagyon hatékony, és politikai szempontból talán még hasznosabb is a videokészítés. Aki végignéz egy húszperces oknyomozó anyagot, amiben részletesen feltártam évekkel ezelőtt, hogy hogyan működik a végrehajtó maffia Magyarországon, az meggyőződhet arról, hiszen folyamatosan bizonyítékokkal támasztok alá mindent, hogy létezik egy végrehajtó maffia. Csak, mondjuk, a YouTube-on megnéznek két-háromszázezren egy ilyen videót, a Facebook-oldalamon annak idején megnézték ugyanezt a videót, mondjuk egymillióan. Azért ez különbség. A Facebook megkerülhetetlen Magyarországon. A TikTok jön fölfelé, csak a TikTokon nem lehet nagyon komoly politikai tartalmat közvetíteni, bár egyébként én használom a TikTokot is, mert fiatalokhoz tudok eljutni.

A szavazatok száz százalékával választották újra a Mi Hazánk elnökévé a harmadik kongresszuson. Nem rémült meg egy kicsit ettől a száz százaléktól? Még a Hazafias Népfront idejében sem volt százszázalékos választás.

Nem, inkább óriási megtiszteltetésnek veszem, és nagyon jólesik. Egyébként polgármesterré is választottak egyszer száz százalékkal, háromszor nyertem Ásotthalmon, és nagyon sajnáltam, hogy a parlamenti képviselőséggel nem lehet összeegyeztetni. Itt a párton belül a 100 százalék nagyon komoly felhatalmazás, hiszen ez egy titkos szavazás eredménye. Ez azt jelenti, hogy, hogy tényleg élvezem a mozgalom, a párt egészének a bizalmát.

Az elnökség is ugyanilyen arányban maradt?

Maradt az elnökség is, így van. A győztes csapaton ne változtass elvet szeretném követni. Ezzel az elnökséggel sikerült ezt a csodát elérni, hogy tényleg a nulláról, a semmiből, állami támogatás nélkül, média nélkül, Facebook-tiltás ellenére bejutottunk a parlamentbe. Nincs miért cserélni. Ez óriási felhatalmazás, legitimáció és rendkívül jó érzés, amikor azt látom, hogy ott van mellettem, ott van mögöttem az egész mozgalom. Magyarország legegységesebb politikai pártja vagyunk jelenleg, mert ha ránézünk a Fideszre, látjuk, hogy ott nagyon komoly törésvonalak vannak. Ha ránézünk a DK-ra, direkt ezt a két pártot emeltem ki, mert ennek a kettőnek van még stabil elnöke, akkor azért látjuk, hogy ott is vannak problémák. A magyar néplélek olyan, ha nincs egy csapatnak vezetője, akkor azt nem választják meg. Ha a mozgalom úgy érzi, hogy bennem megtalálta az alkalmas vezetőt, akkor ez nyilván egy rendkívül jó érzés és erőt ad ehhez a harchoz.

Viszont egy százszázalékos elnöknek nem lehet sehova se telepíteni a felelősséget, bármi baj van, azt rajta fogják számon kérni.

Ez így van, de ezt polgármesterként is megtanultam. Ez még Budapesten is így van vagy egy nagyvárosban. Egy pártelnöknek is benne van a megbízatásában, a fizetésében, hogy neki viselnie kell mindenért a felelősséget.

Elfogadták a kongresszuson a Kiáltvány a magyar létért, önrendelkezés, létbiztonság, nemzetvédelem című kiáltványt. Ez egy új program vagy a korábbi program finomítása, vagy aktualizálása?

Ez a Virradat programnak a folytatása, hiszen a kiáltvány pontosan arról szól, hogy először is definiáljuk magunkat, mi nem akarunk világfiak lenni, nem akarunk világpolgárok lenni, büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk, büszkék vagyunk arra, hogy ehhez a civilizációhoz tartozunk. Kicsit kilépve a Kárpát-medencéből, tágabb értelemben is meghatározzuk magunkat, és azt is elmondjuk, hogy mi védeni akarjuk a magyarságunkat, védeni akarjuk ezt az európai vagy eurázsiai civilizációt, ahova tartozunk, és szeretnék, hogyha békesség lenne és nem háborúval és gazdasági és fegyveres háborúval szétvernék egyébként jelenleg ezt a civilizációt és Európát. Mi ezt meghatároztuk. Meghatároztuk azt, hogy mit akarunk megvédeni, és azok után pedig ebben a kiáltványban leírtuk, hogy milyen javaslataink vannak. Tehát például az önellátás felé el kell mozdulni.

Önálló, független gazdaságpolitika, ez van rögtön az elején.

Abszolút, ezzel kezdődik. Ha nem tudunk a gazdaságpolitikai irányon változtatni, akkor robogunk a katasztrófa felé. Világosan kiderült a héten Orbán Viktor válaszaiból, hogy a jelenlegi kormány a globális nagytőkét választotta.

Ha önellátást csinálunk, akkor egy csomó minden nem lesz. Nem lesz banán, nem lesz papaya, nem lesz külföldi autó, az lesz, amit mi meg tudunk csinálni.

Amikor mi önellátásról beszélünk, ez nem azt jelenti, hogy lezárjuk a határainkat, szó sincsen erről. Természetesen, ha a banánt mi nem tudjuk éppen, mondjuk, megtermelni, azt importálni kell. Ez nem teljes elzárkózást jelent, hanem azt, hogy például jóval több földgázt termelhetne ki és termelhetett volna ki Magyarország. Most azt mondja a kormány, és az elmúlt években is azt mondta, hogy ennek az az oka, hogy drága lett volna kitermelni. Óriási földgázmezőn, óriási kincseken ülünk. Azért mondjuk a Mátrai Erőmű kapcsán is azt, hogy mégiscsak kell a lignitbányászattal is foglalkozni, ha már egyszer van lignit Magyarországon. Nagyon nagy a baj, és mindenféleképpen a hagyományos energiaforrásokhoz is hozzá kell nyúlni. De nekünk van arra koncepciónk, hogy hosszú távon mit kell tenni. Visszatérve a földgázra, fokozni kell a kitermelést. Óriási kincs van alattunk, és ezzel nem nagyon foglalkozott a kormány, sőt, továbbmegyek, a kormány teremtett olyan helyzetet, hogy aki belevágott volna a kitermelésbe, annak nem érte volna meg. Ezek politikai döntések voltak. Nem a természet kényszerítette ki minden esetben.

Ki teszi bele a tőkét ahhoz, hogy nehezebb körülmények között, más geológiai mintázatokból földgázt célszerűen ki lehessen venni?

Igen, csak a kormány segítheti azt a magáncéget. Azért a mezőgazdasági gazdálkodókat is segíti különböző támogatásokkal, a kormány pedig ezt nem akarta. Egyébként valahol megértem ezt a fajta kormányzati logikát, ha egyszer ott volt a stabil, kiszámítható, kifogyhatatlan és relatíve jó áron érkező orosz földgáz, akkor azt mondta a kormányzat, hogy nem foglalkozik azzal, hogy Magyarország alatt is van gáz. De az biztos, hogy most foglalkozni kell.

Magyar ipart is akarnak, magyar gépjárműgyártást is akarnak. Van magyar gépjárműgyártás. Néhány nappal ezelőtt esett ki egy Modulo busznak a kormánya, amikor meg bemutatták, akkor meg a kereke ütött el egy gyalogost. Nem célszerűbb olyantól venni, aki tud ilyet gyártani?

Lehetne kizárólag importban gondolkodni, de az nem a magyarok érdekét szolgálja. Magyarország akkor áll stabil lábakon és a magyar gazdaságpolitika akkor áll stabil lábakon, ha a magyar vállalkozásokat, a magyar ipart és a magyar mezőgazdaságot is erősítik. Szeretnek mindig arra hivatkozni, hogy a globális nagyvállalat, a multi, az munkahelyteremtő, és ezért óriási milliárdokkal támogatja még ebben a katasztrofális helyzetben is a kormányzat. Nagyon tipikus volt, hogy miközben én a Parlamentben arról beszéltem, reagálva Orbán Viktor néhány perccel korábban elhangzott felszólalására, amelyben bejelentette, hogy mostantól kizárólag azok a magánvállalkozások fognak majd támogatást kapni a kormánytól, magyar magánvállalkozások, akik munkahelyet teremtenek. Aztán kiderült, hogy ezzel egyidőben az Audi Hungária Zrt. kapott megint óriási, több milliárdos támogatást Szijjártó Pétertől.

Megnehezítené egy ilyen multinak az életét? Elég rugalmasak, el tudnak menni, ha akarnak.

Nem, nem akarom elűzni az Audit Magyarországról, csak azt mondom, hogy nem az Audi az, ami rászorul a magyar adófizetők pénzére, az Audinak van pénze, van készlete. Ne felejtsük el, hogy az Audi hány milliárdot vitt ki Magyarországról és nemcsak profitként. Közben a kormányzat, ugyanúgy, mint az előző Gyurcsány-kormány, sőt, még nagyobb összegekkel támogatja ezeket a globális nagyvállalatokat. Miközben a legstabilabb munkahelyeket éppen a magyar kkv-szektor szokta teremteni.

Akik például az Audi beszállítói.

Ezért mondtam, hogy nem akarom elüldözni az Audit. Én nem azt mondtam, hogy minden külföldi céget el kell Magyarországról üldözni vagy minden globális nagyvállalatot el kell üldözni. Nem nekik kell adni a magyar adófizetők pénzét, hanem a magyar kkv-szektornak, illetve azt mondom, hogy meg kell nézni, hogy ki az, aki rablótőkeként viselkedik, ki az, aki karvalytőkeként, ha úgy tetszik, akinek egyszerűen az az érdeke, hogy addig itt van, ameddig kapja ezeket a támogatásokat a magyar államtól. Ha neki az éri meg jobban, és egyébként erre az elmúlt években nagyon sok példa volt, még a háború előtt, átköltözik Ukrajnába, vagy most már elviszik akár Ázsiába vagy Afrikába, akkor az nem jó a magyaroknak. Amagyar kkv-szektor sokkal stabilabb, ők itt élnek.

De ha a multinak ad azért, hogy idejöjjön, akkor az óhatatlanul be fogja vonzani a kkv-t.

Vagy kiszorítja.

Keresse meg a kormány külön-külön azokat?

Vannak olyan cégek, mint az Audi, ahol kellenek, mondjuk, beszállítók, vagy, mondjuk, a Tesco, ha a kereskedelmet nézzük, amihez szállítanak be magyarok. Nagyon sok ilyen kiskereskedelmi, de akár nagykereskedelmi cég éveken keresztül megtehette azt, hogy idehozta a silány minőségű, borzasztóan egészségkárosító, de nagyon olcsó élelmiszereket, ha egyáltalán lehetett azokat élelmiszernek nevezni. Miközben akár Szlovákiában, de sorolhatnám azokat az országokat, ahol azonnal a politika lépett, és meghatározta, hogy mennyi hazai beszállítónak kell lenni, mennyi hazai terméknek kell lenni.

Árérzékeny piac vagyunk, az emberek mindig azt nézik, hogy mi, hol olcsóbb, ilyen a mi országunk.

Itt nagyon későn lépett a politika, azért most már jobb a helyzet, mint, mondjuk, öt-tíz évvel vagy húsz évvel ezelőtt. Mi mindenféleképpen növelnénk a magyar mezőgazdaság, de ennél sokkal fontosabb, a magyar feldolgozóipar szerepét. Egyértelmű, hogy mindenki az olcsóbbat keresi. Nem ezzel van a probléma, hanem azzal, hogy sokszor azért drágább egy adott termék, ha magyar, mert a feldolgozóiparunkat elhanyagolták, az élelmiszeripari feldolgozóiparunkat gyakorlatilag leépítették. Mindenki emlékszik még a kilencvenes évek előtti időszakra, amikor jól működtek a konzervgyáraink, ezeket is tönkretették, széthordták.

Megszűnt a piacuk.

Ez nem igaz, enni mindig kell, dehogy szűnt meg! Nem beszélve arról, hogy szerintem az egy óriási probléma, hogy a magyar kormányok nem vállalták át soha a magyar termelőtől, a magyar gazdától vagy akár a feldolgozott árut előállító magyar vállalatoktól vagy vállalkozásoktól az értékesítés részét. Szörnyűnek tartom, hogy az élelmiszert előállító magyar gazda vagy vállalkozó, milyen óriási harcot folytat az értékesítés területén, amikor a hajnali órákban ott harcolnak, mondjuk, a romániai nagykalapos cigány emberekkel a helyekért a nagybani piacon. Ez nem az a gazdáknak a feladata lenne. Ők óriási missziót kellene, hogy végezzenek. Végeznek is, csak ebben nem segíti őket az állam, mert nekik lenne az a feladatuk, hogy ellenőrzött, jó minőségű magyar élelmiszerrel és feldolgozott termékekkel ellássák a magyarokat. Ez is nagyon fontos lenne. De az önellátás nemcsak az élelmiszerről szól, hanem például az energiafüggetlenségre, ezért támogattuk a Paks2 beruházást.

Már csak 30 százalékkal kéne többet termelni ott, és akkor nullán lenne a magyar igény. De 30 százalék az rengeteg.

Igen, de kell ilyen lépéseket tenni, például a Paks 2-t ezért támogattuk. De nemcsak az energiafüggetlenségre gondolok, hanem például a gépgyártásra is, ott is nagyon komoly leépítés volt a kilencvenes évektől. Ami jó a magyarságnak, jó Magyarországnak, abban támogatjuk az aktuális kormányzatot. Ebben is újak vagyunk, ezt elmondtuk az alakulásunk pillanatában, de ami rossz, például most a Fidesz rezsipolitikája, abban ádáz ellenzéke vagy ellensége is vagyunk a kormánynak. Például a rendszerhasználati díj emelését, vagy akár az áfatartalmat messzemenőkig ellenezük, ebben mi vagyunk a legkeményebb ellenzék. Ha valami jó, azt támogatjuk, például, hogy a magyar fegyvergyártást talpra kell állítani, nemcsak azért, mert a honvédelmet tudja erősíteni, hanem azért is, mert sajnos szomorúan látjuk, hogy ennek aztán van piaca. Sajnos a világ nem a béke irányába halad.

A kiáltvány azt mondja, hogy át kell gondolni az uniós és a NATO-tagságot is. A NATO-tagságot abban a helyzetben, amikor a szomszédban háború van, át lehet gondolni?

Most kell leginkább átgondolni a NATO-tagságunkat, mert jelenleg a NATO-tagságunk sodorhat bele minket egy harmadik világháborúba.

Az egyetlen védelmünk. Saját erőből mit tudnánk csinálni?

Ma Magyarország nem célpont. Sem Ukrajna nem akarja lerohanni Magyarországot, sem Oroszország.

Oroszország itt volt már egyszer negyven évig.

Teljesen más.

Ideiglenesen itt állomásoztak, volt egy 1956-os forradalmunk, elég jól emlékszünk rájuk.

Az egy teljesen más helyzet volt. Egyébként 1956-ban a szovjet Vörös Hadsereg vonult be Magyarországra, Budapestre, egyébként jellemző módon jelentős részben ukrán nemzetiségűek ültek a szovjet tankokban, nem orosz nemzetiségűek. Egy egészen más helyzetről beszélünk, de nem ez a fontos számunkra, hanem Magyarország biztonsága. Akik például veszélyeztették volna Magyarország biztonságát, mondjuk, Románia, mert volt olyan román politikus, aki azt mondta, hogy a Tiszáig fognak menni, egy román–magyar katonai konfliktus esetében a NATO-tagság nem véd minket, hiszen Románia is NATO-tagállam. De itt van mellettünk Ausztria példája. Ausztriával összeköt minket a történelem, demográfiailag az ország mérete alapján nagyon hasonló adottságokkal rendelkezik.

Legyünk semlegesek?

Semleges ország, így van, ezt akartam mondani. És Ausztria, amely tagja az Európai Uniónak, de nem tagja a NATO-nak, szerintem példaértékű lehet Magyarország számára. Érdemes ezen elgondolkodni. Mi azt mondtuk, hogy újra kell értékelni. Nem azt mondtuk, hogy lépjünk ki a NATO-ból, hanem azt mondjuk, hogy nyissunk erről akár társadalmi párbeszédet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Órákkal az Árpád hídi autós tragédia előtt engedte el a rendőrség az ámokfutót
"Nem álltak fenn az őrizetbe vétel feltételei"

Órákkal az Árpád hídi autós tragédia előtt engedte el a rendőrség az ámokfutót

A férfi ellen szerda reggel kábítószer birtoklása miatt indult büntetőeljárás, de szabadon engedték, éjszaka ellopott egy taxit, és tömegbalesetet okozott az Árpád hídon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×